Fotó: Erdélystat
Nem szándékozik visszaköltözni Romániába a kivándorolt magyarok mintegy 41 százaléka, és csupán 3-4 százalékuk települne haza egy éven belül. Az Erdélystat.ro statisztikai portál nem reprezentatív, ám annál tanulságosabb kutatása szerint a többség a magasabb életszínvonal, a jobb megélhetés reményében, a romániai gazdasági helyzet kilátástalansága miatt hagyta el az országot.
2023. január 29., 17:172023. január 29., 17:17
2023. január 29., 18:572023. január 29., 18:57
Elemzésében a statisztikai portál olyan erdélyi magyarok demográfiai, társadalmi és migrációs jellemzőit vizsgálta, akik huzamos ideje, legalább egy éve külföldön tartózkodtak és kitöltötték az online kérdőívüket. A kutatás 2021 decembere és 2022 januárja között zajlott összesen 2152 válaszadó részvételével. A csoport átlagéletkora 44 év volt, többséget alkottak a nők (59 százalék).
A válaszadók valamivel idősebbek, mint a teljes romániai migránsállomány, és abszolút többségük felsőfokú végzettségű és városi. A kérdőívet kitöltők 48 százaléka Magyarországon élt a kérdezés időpontjában. A második legnagyobb számú kivándorló népesség Németországban élt, a válaszadók 16 százaléka; míg a harmadik legnagyobb számú csoport az Egyesült Királyságban, a válaszadók mintegy 10 százaléka. A kérdőívet kitöltők 14 százaléka 1990 előtt hagyta el Romániát, 23-23 százalékuk 1990–1999, illetve 2000 és 2009, 25 százalék 2010 és 2015 között. Az online kutatást megelőző öt évben csupán a 15 százalékuk költözött külföldre.
Fotó: Erdélystat
A 90-es években kivándorolt válaszadók többsége férfi volt, alacsonyabban iskolázott és Közép-Erdélyből, a szórványrégiókból, városról származott. Többségük Magyarországon, Ausztriában, az észak-amerikai államokban él. Az elmúlt évtizedben emigrálók között több a nő, zömében székelyföldi és vidéki származású, és Németországban, az Egyesült Királyságban és más fejlett európai államokban élnek.
„Az eredmények jól szemléltetik a migráció célországainak megváltozását is, amely fokozatosan áttevődött a magyarországi és részben amerikai, illetve ausztriai helyszínekről a nyugat-, közép- és észak-európai államok irányába” – írják az elemzők.
A családalapítás vagy családegyesítés 19 százalékuknál szerepelt okként, míg a kisebbségi léttel összefüggő taszító tényezők – mint a hátrányos megkülönböztetés vagy a román nyelvtudás alacsonynak vélt szintje – 15 százalékuknál volt döntő szempont.
Fotó: Erdélystat
A kutatásban résztvevők 65 százaléka teljes munkaidőben, hosszú távú, folyamatos munkaszerződés alapján dolgozott és rendelkezett a lakóhelyéül szolgáló ország állampolgárságával – ez az arány Magyarország esetében 98, a többi fogadó ország esetében összességében 24 százalék volt. Minél régebben él valaki egy adott országban, annál nagyobb valószínűséggel rendelkezik az adott ország állampolgárságával, ami azt is jelezheti, hogy az egyén nagyobb eséllyel integrálódott a befogadó ország társadalmába. A külföldre költözők többsége, 60 százaléka rendelkezik a jelenleg lakóhelyéül szolgáló ország állampolgárságával. A Magyarországon élő erdélyi magyar válaszadóink szinte kivétel nélkül rendelkeznek magyar állampolgársággal (98 százalék).
Erdélyben szinte nem létezik olyan család, közösség melynek tagjai között ne lenne olyan személy, aki életvitelszerűen külföldön él. Döntésük hátterében a legtöbb esetben különféle okok állnak.
A kutatásban részt vevő személyek relatív többsége bevallásuk szerint 1500 és 2000 euró közötti havi személyes jövedelemmel rendelkezik (17 százalék), és közel hasonló arányban mondták azt is, hogy 2000 és 3000 euró közötti a havi személyes nettó jövedelmük. Ennél többet viszonylag kevesen keresnek: a válaszadók 7 százaléka keres 3000–4000 euró között, illetve 8 százalékuk 4000 euró fölött. A legalacsonyabb jövedelműek is viszonylag kevesen vannak a válaszadók között: 3 százalékuk keres havonta 100 euró alatt, és további 3 százalékuk 100–300 euró között.
A külföldi gyerekvállalás értelemszerűen a kivándorlók korával, illetve a külföldön tartózkodás hosszával függ össze. Külföldre költözésük után nagyobb valószínűséggel vállaltak gyermeket a jelenleg 30–49 évesek, a 2010-es évek előtt kiköltözők, akik fiatalon vagy akár gyerekként hagyták el Romániát. Ők nagyobb eséllyel Magyarországon vagy a tengerentúl élnek, és rendelkeznek a befogadó ország állampolgárságával. Azoknak, akiknek született külföldön gyermekük, 28 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyermeküket anyakönyvezték Romániában. Átlagon felüli arányban tették/teszik ezt a fiatalabb, 18–39 éves válaszadók, akik 24 éves koruk után költöztek külföldre, és akik a 2000-es évek után hagyták el Romániát.
Fotó: Erdélystat
Az elvándoroltak többsége bevallása szerint rendszeresen ápolja a kapcsolatot az otthoniakkal, 44 százalékuk naponta követi az erdélyi, romániai híreket. Ennek ellenére 41 százalékuk soha nem szándékozik visszaköltözni Romániába, és csupán 3-4 százalék tervezi, hogy egy éven belül hazatér – összegeznek a kutatók.
Az online szociológiai kutatást a kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a Kós Károly Akadémia Alapítvány végezte Back to the Roots – Vissza a gyökerekhez címmel.
Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.
Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy 27 éves fiatalembert, aki ittasan vezetett Déva és Nagylak között az autópályán. A rendőrök gyanúja szerint kábítószert találtak az autójában – közölte pénteken a Temes megyei rendőrség.
Bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta, a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán máris megkongatták a vészharangot.
A határon fogtak el a rendőrök egy idegen állampolgárságú férfit, aki idén februárban 440 000 drognak minősülő tablettát (diazepámot, alprazolámot és klonazepámot) hozott be az országba – közölte pénteken az Arad megyei rendőrség.
Tíz évvel az első kapavágás után a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság kérvényezte a Marosvásárhelyen továbbra is csak várva várt körgyűrű régóta tervezett szakaszának áthelyezését egyik európai uniós támogatási programból a másikba.
Lejárt szavatosságú és fel nem használt gyógyszerek gyűjtőpontját indítják el május közepétől az Arad megyei sürgősségi kórházban.
Kibővíti és középiskolai szintre is kiterjeszti anyanyelvű tehetséggondozó programjait Temesváron az Óbudai Egyetem (ÓE) – jelentette be Kovács Levente rektor pénteken Temesváron, a 25. Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia (MTDK) megnyitóján.
Augusztusra elkészülhet a Bihar megyei gazdaságokat és a helyi mezőgazdasági termékeket megjelenítő térkép. A termelői vásárok új Bihar megyei helyszíneken is megjelennek, és bővülhet a nagyváradi helyszínek köre is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!