Fotó: Erdélystat
Nem szándékozik visszaköltözni Romániába a kivándorolt magyarok mintegy 41 százaléka, és csupán 3-4 százalékuk települne haza egy éven belül. Az Erdélystat.ro statisztikai portál nem reprezentatív, ám annál tanulságosabb kutatása szerint a többség a magasabb életszínvonal, a jobb megélhetés reményében, a romániai gazdasági helyzet kilátástalansága miatt hagyta el az országot.
2023. január 29., 17:172023. január 29., 17:17
2023. január 29., 18:572023. január 29., 18:57
Elemzésében a statisztikai portál olyan erdélyi magyarok demográfiai, társadalmi és migrációs jellemzőit vizsgálta, akik huzamos ideje, legalább egy éve külföldön tartózkodtak és kitöltötték az online kérdőívüket. A kutatás 2021 decembere és 2022 januárja között zajlott összesen 2152 válaszadó részvételével. A csoport átlagéletkora 44 év volt, többséget alkottak a nők (59 százalék).
A válaszadók valamivel idősebbek, mint a teljes romániai migránsállomány, és abszolút többségük felsőfokú végzettségű és városi. A kérdőívet kitöltők 48 százaléka Magyarországon élt a kérdezés időpontjában. A második legnagyobb számú kivándorló népesség Németországban élt, a válaszadók 16 százaléka; míg a harmadik legnagyobb számú csoport az Egyesült Királyságban, a válaszadók mintegy 10 százaléka. A kérdőívet kitöltők 14 százaléka 1990 előtt hagyta el Romániát, 23-23 százalékuk 1990–1999, illetve 2000 és 2009, 25 százalék 2010 és 2015 között. Az online kutatást megelőző öt évben csupán a 15 százalékuk költözött külföldre.
Fotó: Erdélystat
A 90-es években kivándorolt válaszadók többsége férfi volt, alacsonyabban iskolázott és Közép-Erdélyből, a szórványrégiókból, városról származott. Többségük Magyarországon, Ausztriában, az észak-amerikai államokban él. Az elmúlt évtizedben emigrálók között több a nő, zömében székelyföldi és vidéki származású, és Németországban, az Egyesült Királyságban és más fejlett európai államokban élnek.
„Az eredmények jól szemléltetik a migráció célországainak megváltozását is, amely fokozatosan áttevődött a magyarországi és részben amerikai, illetve ausztriai helyszínekről a nyugat-, közép- és észak-európai államok irányába” – írják az elemzők.
A családalapítás vagy családegyesítés 19 százalékuknál szerepelt okként, míg a kisebbségi léttel összefüggő taszító tényezők – mint a hátrányos megkülönböztetés vagy a román nyelvtudás alacsonynak vélt szintje – 15 százalékuknál volt döntő szempont.
Fotó: Erdélystat
A kutatásban résztvevők 65 százaléka teljes munkaidőben, hosszú távú, folyamatos munkaszerződés alapján dolgozott és rendelkezett a lakóhelyéül szolgáló ország állampolgárságával – ez az arány Magyarország esetében 98, a többi fogadó ország esetében összességében 24 százalék volt. Minél régebben él valaki egy adott országban, annál nagyobb valószínűséggel rendelkezik az adott ország állampolgárságával, ami azt is jelezheti, hogy az egyén nagyobb eséllyel integrálódott a befogadó ország társadalmába. A külföldre költözők többsége, 60 százaléka rendelkezik a jelenleg lakóhelyéül szolgáló ország állampolgárságával. A Magyarországon élő erdélyi magyar válaszadóink szinte kivétel nélkül rendelkeznek magyar állampolgársággal (98 százalék).
Erdélyben szinte nem létezik olyan család, közösség melynek tagjai között ne lenne olyan személy, aki életvitelszerűen külföldön él. Döntésük hátterében a legtöbb esetben különféle okok állnak.
A kutatásban részt vevő személyek relatív többsége bevallásuk szerint 1500 és 2000 euró közötti havi személyes jövedelemmel rendelkezik (17 százalék), és közel hasonló arányban mondták azt is, hogy 2000 és 3000 euró közötti a havi személyes nettó jövedelmük. Ennél többet viszonylag kevesen keresnek: a válaszadók 7 százaléka keres 3000–4000 euró között, illetve 8 százalékuk 4000 euró fölött. A legalacsonyabb jövedelműek is viszonylag kevesen vannak a válaszadók között: 3 százalékuk keres havonta 100 euró alatt, és további 3 százalékuk 100–300 euró között.
A külföldi gyerekvállalás értelemszerűen a kivándorlók korával, illetve a külföldön tartózkodás hosszával függ össze. Külföldre költözésük után nagyobb valószínűséggel vállaltak gyermeket a jelenleg 30–49 évesek, a 2010-es évek előtt kiköltözők, akik fiatalon vagy akár gyerekként hagyták el Romániát. Ők nagyobb eséllyel Magyarországon vagy a tengerentúl élnek, és rendelkeznek a befogadó ország állampolgárságával. Azoknak, akiknek született külföldön gyermekük, 28 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyermeküket anyakönyvezték Romániában. Átlagon felüli arányban tették/teszik ezt a fiatalabb, 18–39 éves válaszadók, akik 24 éves koruk után költöztek külföldre, és akik a 2000-es évek után hagyták el Romániát.
Fotó: Erdélystat
Az elvándoroltak többsége bevallása szerint rendszeresen ápolja a kapcsolatot az otthoniakkal, 44 százalékuk naponta követi az erdélyi, romániai híreket. Ennek ellenére 41 százalékuk soha nem szándékozik visszaköltözni Romániába, és csupán 3-4 százalék tervezi, hogy egy éven belül hazatér – összegeznek a kutatók.
Az online szociológiai kutatást a kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a Kós Károly Akadémia Alapítvány végezte Back to the Roots – Vissza a gyökerekhez címmel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter péntek este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral együtt terepszemlét tartott Parajdon.
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.
Van, aki nem veszi komolyan, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez is jogosítvány kell. A Szilágy megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint a tetten ért segédmotorosok is bűnvádi eljárást, sőt börtönt kockáztatnak.
Ütlegelés vagy egyéb erőszakos tettek gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség egy Temes megyei iskola 58 éves tanárnője ellen. A pedagógus felpofozott egy hetedikes diáklányt, aki rollerrel ment be az osztályterembe, majd sértegette őt.
Magyarország kormánya fontosnak tartja megmutatni Székelyföld vallásturisztikai helyszíneit, és anyagi forrásokkal is támogatja ezt, ezért pénteken, egy nappal a csíksomlyói búcsú előtt itt indítják el a Peregrinus.hu vallásturisztikai platformot.
Három év és hat hónap letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a Kolozs megyei táblabíróság Sorina Pinteát, az egészségügyi tárca egykori vezetőjét. A volt minisztert korrupció miatt ítélték el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!