Fotó: Bede Laura
Sikerült beszerezni a Kolozsvár és Biharpüspöki közötti vasútvonal villamosítását és felújítását célzó projekthez szükséges engedélyeket – közölte kedden a Bihar megyei prefektúra. Az intézmény szerint még a környezetvédelmi engedélyre várnak és közvitára bocsáthatják a megaberuházást.
2021. február 09., 17:182021. február 09., 17:18
2021. február 10., 16:162021. február 10., 16:16
A Magyarország és Erdély közötti vasúti közlekedésnek is szerves részét képező Biharpüspöki–Kolozsvár vasútvonal villamosításához és felújításához eddig 82 engedélyt szereztek be – írta közleményében a Bihar megyei prefektúra. A kommüniké szerint
február 4-én a környezetvédelmi engedélyért is benyújtották a szükséges dokumentációt, ennek megszerzésével pedig az illetékes szakbizottságok elé, illetve 30 napos közvitára bocsáthatják a projektet. Ezután a finanszírozáshoz és kivitelezéshez szükséges dokumentáció kidolgozása van hátra.
– idézte a közlemény Dumitru Ţiplea prefektust. Ez emlékeztetett, hogy a 7,3 milliárd lejes beruházást az Európai Unió és Románia kormánya támogatja, és ez a legnagyobb vasúti beruházás az ország nyugati részében.
A projektben az is szerepel, hogy Nagyvárad és Mezőtelki között a jelenlegi egy helyett két vasúti sín is lesz, míg Kolozsváron, a Törökvágásnál felüljáró épül.
Az összességében tíz év alatt futó projekt kivitelezése mintegy négy évig tart majd, ennek eredményeként
Lucian Bode korábbi szállításügyi miniszter egyébként tavaly ilyenkor a témában úgy nyilatkozott, hogy a tervezési szakasz 2021 márciusáig tartana, és április-májusban elkezdődhetne a tulajdonképpeni munka. Innen a kivitelezőknek 42 hónap, azaz három és fél év áll a rendelkezésünkre, hogy gyakorlatba ültessék a terveket.
Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. „1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset” – hangsúlyozták az ünnepségen.<
Ha minden jól halad, 2024 végére készülnének és óránként 160 kilométeres sebességgel lehetne közlekedni a forgalmas vasúti pályán. Ezt egyébként
Bode akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a projekt nem azonos a magyar kormány azon tervével, mely szerint nagysebességű vasútvonallal kötné össze Budapestet Kolozsvárral.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal azóta sincs villamosítva, bár tavaly ősszel ünnepelték elkészültének 150. évfordulóját. Az alkalomból a kolozsvári vasútállomáson emléktáblát is avattak, kizárólag román nyelven.
{K2}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!