Tartós élelmiszereket küldenek Kárpátaljára a segélyakció keretében
Fotó: Haáz Vince
A hétvégén startolt a Fogadj örökbe egy kárpátaljai falut! nevű akció és vele együtt az első marosvásárhelyi segélyszállítmány, amelynek célállomása a néhány száz magyar által lakott Szernye. A segélyeket a háború sújtotta országba szállító lelkipásztor a Munkácshoz közel található településen tapasztható állapotokról is beszélt.
2022. szeptember 26., 07:442022. szeptember 26., 07:44
2022. szeptember 26., 09:202022. szeptember 26., 09:20
Kicsinek bizonyult a kárpátaljai Szernyéből érkező Béres László református lelkipásztor Hyundai Santa Fe terepjárója, amikor szombaton délután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács raktárából tartós alapélelmiszerekkel és tisztálkodási szerekkel telepakolták. Szerdán még jóformán üres volt a rögtönzött tárolóhelyiség, mindössze a kezdeményező nőszövetség két kartondoboza árválkodott, csütörtökre viszont csoda történt, és olyannyira megtelt a lerakat, hogy Tőkés András területi elnöknek már azon kellett törnie a fejét, mi legyen az, amit kihagynak a szállítmányból, és egy következő „járatig” raktároznak el. A lelkész kocsijának a hátsó része olyannyira leereszkedett, hogy a rakodó férfiak közül az egyik tréfásan megjegyezte, hogy amíg ki nem nyittatják, a magyar határőrök masszív migránsszállítmányra fognak gyanakodni.
A gyűjtést az EMNT Maros megyei szervezete kezdeményezte, a jótékonysági akcióban a Szabadi úti református egyházközség is részt vett.
A Fogadj örökbe egy kárpátaljai falut! jelszó azonban egy jótékonysági sorozat kezdetét jelöli, amelyet a múlt heti segélyakcióval a nemzeti tanács próbál indítani. „Kéthavonta szeretnénk megismételni a város más-más gyülekezetei közreműködésével. A Szabadi úti reformátusokkal kezdtük, de már jelentkeztek mások is, akik tiszta szívből segítenének a háború sújtotta kárpátaljai testvéreinken.
– részletezte Tőkés András, aki örömmel nyugtázta, hogy az egyházaktól, cégektől és civil szervezetektől kezdve a kis pénzű emberekig számos marosszéki bekapcsolódott az adományozásba.
Fotó: Haáz Vince
A vásárhelyi meghívásra a beregszászi járáshoz tartozó Szernye református lelkipásztora mondott igent. Mint mesélte, elméletileg egyetlen 18 év fölött és 60 alatti férfi sem léphetne ki Ukrajnából, neki viszont Kárpátalja kormányzójától külön engedélye van erre, de nem papként, hanem segélyszállító sofőrként kérelmezte és kapta meg. Ezt az intézkedést már a háború első napjaiban bevezették, hogy otthon tartsák a mozgósítható férfiakat.
„Olyan családok is elmenekültek, akikről azt hittük, hogy a gazdaságuk a szülőföldhöz köti. Tudjuk, senki nem jó szívvel tette, és azzal is tisztában vagyunk, hogy a távozottak többsége alig várja, hogy hazatérhessen” – mondta el a negyvenes éveit taposó Béres László. Arra is mesélt, hogy a belső migráció az ő kis félreeső településüket is elérte, mintegy száz-százötven, főként kijevi menekült érkezett a faluba. Néhány családot ő maga is vendégül látott a parókián. Ezek minden vasárnap részt vettek a délelőtti istentiszteleten, amelyet a karzatról, orosz nyelvű tolmácsolásban hallgattak végig.
„Ezek az emberek már visszatértek otthonukba, de a szernyeiek azóta is tartják velük a kapcsolatot. Örülünk, hogy segíthettünk nekik, és minden egyes istentiszteleten azért imádkozunk, hogy a Fennvaló óvja meg a katonáinkat – magyarokat, ukránokat, oroszokat egyaránt –, és minél előbb teremtse meg a békét” – fejtette ki, majd sokatmondóan megjegyezte, ez a háború nem a két testvérnemzet háborúja. Béres László vasárnap a Szabadi úti templomban szolgált, majd Kárpátalja jelene és jövője címmel tartott beszámolót, amelyet beszélgetés követett.
Az Érmelléki Gazdák Egyesületének közreműködésével juttatták el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezeteinek felhívása eredményeképpen összegyűlt adományokat, a Beregszászi járásban található Bene községbe.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
szóljon hozzá!