A koronavírus-fertőzést szigorú protokoll alapján állapítják meg a szakemberek, melyben a PCR-teszt eredménye a döntő
Fotó: Komka Péter/MTI
Nem áll érdekükben a kórházaknak, hogy mesterségesen növeljék a koronavírus-fertőzésben szenvedők vagy elhunytak számát – cáfolták az erről terjedő álhíreket a Krónika által megkérdezett egészségügyi szakemberek.
Semmi alapjuk azoknak a hónapok óta terjedő pletykáknak, miszerint egyes kórházak pénzt ajánlanak más betegségben szenvedőknek, ha „aláírják”, hogy koronavírus-fertőzöttek – szögezték le lapunknak az illetékesek. Ahogy az sem megalapozott, hogy kórházban elhunyt személyek hozzátartozóinak ajánlanak fel pénzt azért, hogy utólag „elismerjék” a fertőzés tényét.
A Krónika által megszólaltatott egészségügyi szakemberek hangsúlyozták:
Az ál-koronavírusos betegekről szóló pletykák elsősorban a Székelyföldön terjednek a közösségi háló jóvoltából, de a kórházi lefizetésekről szóló álhírek már a Partiumot is elérték. Háromszéken már rögtön a járvány megjelenése után kezdett el terjedni a hír, miszerint a hozzátartozók 200-300 eurót kapnak, ha beleegyeznek, hogy az elhunyt szerettük halotti bizonylatán a koronavírus-fertőzés szerepeljen halálokként.
Ezeknek az álhíreknek nincs semmilyen valóságalapjuk – jelentette ki a Krónikának András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója. Hangsúlyozta, a kórházaknak semmilyen anyagi vagy egyéb érdekük nem fűződik ahhoz, hogy felduzzasszák a fertőzöttek vagy a Covid-19 betegségben elhunytak számát, hiszen
A pénzt az erre az évre leszerződött esetszám alapján adja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS).
Az elmúlt években a rendszer úgy működött, hogy ha leszerződtek év elején évi 1700 esetre, akkor kevesebb beteg esetén arányosan csökkent a finanszírozás, ellenben ha többet láttak el, nem kaptak több pénzt. A járvány kitörése óta ez megváltozott, a biztosító a betegek létszámától függetlenül utalja a leszerződött pénzt.
– mutatott rá az igazgató. Emlékeztetett, ha egy kórházban bennfekvő személy koronavírus-fertőzött, akkor a személyzet csak teljes védőfelszerelésbe beöltözve érintkezhet vele, még akkor is, ha tünetmentes. „Ez nagyon megterhelő az egészségügyi személyzet számára, hiszen ha valaki 28 Celsius-fokban két órát eltölt teljes védőfelszerelésben, az már fél liter vízveszteséget jelent számára” – mutatott rá az érem másik oldalára az igazgató, aki szerint az orvosoknak nem érdekük, hogy tünetmentes személyeket „kezeljenek” beöltözve.
Fotó: MTI/Árvai Károly
A páciensek felduzzasztása nem is lenne kivitelezhető, tette hozzá a szakember, hiszen a diagnózist lehetetlen módosítani, a nyilvános, bárki által elérhető országos protokoll értelmében, azt csak pozitív PCR-teszt esetén lehet felállítani. „Hiába utal a tünetegyüttes, a képalkotó, paraklinikai vizsgálatok eredménye koronavírus-fertőzésre, amíg nincs pozitív teszteredmény, nem lehet ezzel diagnosztizálni a beteget” – részletezte a kórházmenedzser.
András-Nagy Róbert szerint előfordulhat ugyan, hogy a diagnózist csak a beteg elhunyta után állítják fel, de ez csak abban az esetben történik, ha a korábban levett minta eredményét már csak a halál beállta után kapják kézhez. „Azt, hogy a halotti bizonylaton milyen betegség szerepel a halál okaként, szakemberek állapítják meg, ehhez nem kérik a hozzátartozó jóváhagyását, tehát a valóságtól elrugaszkodott, hogy a családtag pénzt kapjon azért, hogy beleegyezzen a dokumentum tartalmába” – hangsúlyozta. Hozzátette,
A sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház 595 ággyal működik, jelenleg a kapacitása 52 százalékán van. A hivatalos statisztikák szerint Kovászna megyében a járvány kezdete óta öt koronavírussal-fertőzött személy hunyt el, a legutolsó halálesetről május 13-án számolt be a prefektúra.
Nemcsak a romániai fertőzések kapcsán terjednek a lefizetésekről szóló álhírek, már az olaszországi tömeges halálesetek idején is voltak hasonló pletykák, de ezeknek nincs valóságalapjuk – cáfolta az álhíreket Kiss Edit, a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház szóvivője is. „Határozottan cáfoljuk ezeket. Azt is, hogy bárki pénzt adna a fertőzés megállapításáért, és azt is, hogy bárki halotti bizonyítványokat hamisítana” – szögezte le a szóvivő, hozzátéve: az egészségügyi intézmény egyetlen orvosa sem kockáztatná az állását, szakmai megítélését ilyesmivel. Rámutatott: a koronavírus-fertőzés senkinek sem jó, senkinek sem áll érdekében, így értelmetlen lenne, hogy valaki pénzért cserébe fertőzöttnek vallja magát. Hiszen bár a betegek többsége tünetmentes, nekik is kórházba kell vonulni két-három, esetenként négy hétre.
Intézményi szinten sem áll érdekében senkinek a fertőzöttek számának növelése, a kórházaknak óriási kiadást jelentett a járványra való felkészülés, átszervezések történtek, a tevékenység egyes osztályokon teljesen felborult, az alkalmazottak beöltözve, védőfelszerelésben dolgoznak órákon át.
Anyagi érdekük sem fűződik ahhoz, hogy minél több koronavírusos beteget ápoljanak, hiszen a finanszírozásuk szigorúan szabályozva van: a csíkszeredai kórház az összes osztályra és a járóbeteg-rendelőre vonatkozó megvalósításai alapján az egészségbiztosítási pénztártól kapja a pénzt, amit saját forrásból és az intézményfenntartó Hargita megyei önkormányzat támogatásából egészít ki.
– mutatott rá Kiss Edit. Hozzátette, a fertőzötteket ellátó egészségügyi alkalmazottak valóban kaptak veszélyességi pótlékot a sürgősségi állapot idejére, ez azonban országosan egységes volt, nem függött a fertőzöttek számától. A szóvivő szerint a koronavírus-fertőzöttek nyilvántartása sem ad teret manipulációnak: a fertőzést kimutató PCR-teszt a döntő, a pozitív eredményt a tesztet végző laboratórium közli az egészségügyi igazgatósággal, az pedig továbbítja az egészségügyi minisztériumnak.
Fotó: Árvai Károly/MTI
A haláleset megállapítása is szigorúan szabályozva van, törvény, belső rendszabályzat és nem utolsósorban az etikai előírások szavatolják, hogy az orvos a halálokot a valóságnak megfelelően jelöli meg, azt kell leírnia, amit lát, tapasztal, nem konzultál erről a hozzátartozókkal. Ha az elhalálozás a kórházban történik, az intézmény kiállít egy, a haláleset beálltát megállapító bizonylatot, amellyel a hozzátartozók kiváltják a halotti bizonyítványt a helyhatóságoknál. A haláleset beálltát megállapító bizonylatot patológus szakorvos állítja ki, ő írja alá a kórbonctani vizsgálat eredménye alapján. Az egészségügyi minisztérium rendelete szerint az igazoltan koronavírus-fertőzött elhunytakat nem boncolják fel, és a jogszabályban megszabott speciális protokollt alkalmazzák a fertőzés gyanújával kórházba kerülő, de a tesztelés elvégzése előtt elhunyt beteg esetében is. Kivételt képez, ha valaki esetében felmerül az erőszakos halál gyanúja, tette hozzá Kiss Edit.
„Számomra megmagyarázhatatlan, érthetetlen ez az egész, semmi logikája” – mondta az álhírek kapcsán lapunknak László Attila Kolozs megyei szenátor, a felsőház egészségügyi szakbizottságának elnöke, aki a sajtóból értesült az álvírusosokról szóló híresztelésekről.
– erősítette meg a kórházak képviselői által mondottakat az egészségügyi szakpolitikus.
A kolozsvári orvos rámutatott, az egészségügyi intézmények számára nem kis anyagi terhet jelent a Covid-19-ben szenvedők ápolása, egy bennfekvőnek az ellátása az elmúlt három hónapban átlagosan 13 700 lejbe került. „Ez jóval nagyobb a normális tevékenység idején kapott összegnél, ami 2000–2500 lej” – mutatott rá az egészségügyi szakember, hozzátéve, hogy a járvány idején minden költséget megtérít a biztosítási pénztár. A szenátor hozzátette, a hatóságok járvánnyal kapcsolatos kommunikációja kapcsán ugyan van mit javítani, de arra nincs magyarázat, hogy miért folyamodna olyasmihez valaki, amit a közösségi hálón terjedő álhírek szuggerálnak.
Felakasztva találtak rá kedden a Fehér megyei Alvinc község polgármesterére, Petru Ioan Barbura.
Alexandria, Râmnicu Vâlcea és Szörényvár ama romániai városok közé tartozik, ahol a lakosok úgy gondolják, hogy könnyen találnak parkolóhelyet. A skála másik végén Bukarest, Kolozsvár és Konstanca áll.
A megyei közgyűlést is beleértve húsz önkormányzatban szeretne mandátumokat szerezni Arad megyében az RMDSZ június 9-én, amikor az európai parlamenti választásokkal egy időben helyhatósági választásokat is tartanak Romániában.
Megkezdte a nagyváradi önkormányzat azon telkek közművesítését, amelyeket külföldön élő, de hazaköltözésben gondolkodó román állampolgárok rendelkezésére kíván bocsátani.
A külső forrásszerzést és a folyamatban lévő pályázatok lebonyolítását tekinti fő céljának Bíró Barna Botond, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje, aki Borboly Csabát váltja a tisztségben.
Az iskolabuszból kiszálló 8 éves gyermeket ütött el kedden egy haszonjármű a Beszterce-Naszód megyei Kormája (Cormaia) településen – közölte a megyei rendőr-főkapitányság.
Eddig mintegy 535 ezer diák vett részt a Határtalanul programban, amelybe kilencszáznál is több település kapcsolódott be – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Elsőfokú, vagyis sárga árvízkészültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hat megye folyóvizeire.
Azonosítottak a rendőrök egy Szatmárnémetinél vasárnap a Szamosból kiemelt holttestet.
Mesterséges intelligenciát (AI) felhasználó ultramodern detektor bevetésével keresik tovább a Hátszeg közelében levő őraljaboldogfalvi víztározóban vasárnap eltűnt személyt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!