Fotó: A szerző felvétele
Veres Róbert lelkész kizártnak tartja, hogy a szobor eltávolításának etnikai színezete lenne. Szerinte olyanok vihették el, akik színesfémgyûjtésbõl élnek, és már rég kiszemelték maguknak a mintegy félmázsás „áldozatot\". Hasonlóképpen vélekedik a rendõrség is, amely szerint alig van esély rábukkanni az ellopott alkotásra. Egyesek a hidegre gyanakodtak Veres Róbert lelkész a múlt hétfõn látta utoljára a szobrot, de gyanítja, hogy utána még legalább két napig állt a talapzaton. Feltételezését a harangozó éberségére alapozza, akinek csak feltûnt volna a portikussal szemben álló mû hiánya. „A csütörtök esti bibliaóra elõtt az egyik nyugdíjas néni, Zsók Gabriella gyanútlan naivitással kérdezte: Ugye, hogy a hideg miatt kellett levenni? – nyilatkozta lapunknak a fiatal lelkész. – Nagyot néztem, és máris kiléptem a templom elé: a szobor valóban hiányzott. Elõbb még keresgélni kezdtük a sötétben, mert azt hittük, hogy néhány részeg fiatal dönthette le.\" A gernyeszegi híveknek és a másnap helyszínre érkezõ marosvásárhelyi nyomozóknak a szûz hóban látható lábnyomok alapján annyit sikerült megállapítaniuk, hogy az egyik tettes 43–44-es számú cipõt viselt. Mivel lábnyomát a templombejárat elõtti szõnyegen is rajtahagyta, Veres feltételezi, hogy a tolvaj a templomba is be szeretett volna jutni. A nyomok alapján feltételezik, hogy társával a drótkerítésig cipelték a szobrot, majd kiadták az utcára. Innen a nyomok elvesztek, beleolvadtak a mellékutca többi láb-, szekér- és autónyomaiba. Borúlátó rendõrök A pénteken helyszínelõ marosvásárhelyi rendõrök nem sok jóval biztatták a papot. Fényképeztek, négyoldalas jegyzõkönyvet állítottak össze, de borúlátóan nyilatkoztak a tettesek kézre kerítését illetõen. Sorin Varodi gernyeszegi rendõr pedig nyíltan megmondta, hogy szerinte a szobor már bezúzott állapotba valamelyik törvénytelenül mûködõ színesfémbegyûjtõ felé tart. „Nekem is az a véleményem, hogy Bethlen Istvánt nem egy miniszterelnöki szobrokat gyûjtõ fanatikus lophatta el. De még csak nem is átutazó, aki a fõútról bepillantva meglátta az alkotást, és késztetést érzett annak megszerzésére \" – vélekedik Veres Róbert. – Szerintem olyan személyekrõl van szó, akik lopott színesfémek értékesítésébõl tengetik az életüket. Valószínûleg összejátszanak valamelyik begyûjtõvel, aki a tízezreket érõ munkát kifizeti aprópénzzel.\" A Maros megyei rendõrség sajtószóvivõje, Livia Popa is hasonló meggyõzõdésének adott hangot. Az elmúlt években több környékbeli gyûjtõközponthoz a marosvásárhelyi temetõkbõl lelopott réz- és bronzplakettek kerültek. „Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a begyûjtõk – a törvény elõírásait megszegve – a legtöbb esetben minket nem értesítenek a gyanús szerzeményekrõl\" – állítja Livia Popa. A lelkész még mindig remél Kérdésünkre, hogy amennyiben nem kerül meg a szobor, milyen lépésre szánja el magát, Veres Róbert egyelõre csak találgatásokba mer bocsátkozni. „Lehet, hogy újból kiöntetjük, de az is lehet, hogy kõbõl faragtatjuk ki. Reménykedek még, hogy a tettes nem töri össze, a begyûjtõ pedig értesít minket\" – mondja a lelkész, miközben a kerítésig vezetõ lábnyomokat szemléli, majd az üres talapzatra tekint. Azon már csak a Bethlen István hazatért felirat õrzi az egykori miniszterelnök emlékét. Sz. E. Bethlen: Trianon ellen, de Horthy mellett Gróf Bethlen István, Magyarország 1921–1931 közötti miniszterelnöke 1874. október 8-án, az akkori Maros-Torda vármegyéhez tartozó Gernyeszegen született. Ellentmondásos politikusi pályafutását Erdélyben kezdte, majd Budapestre költözött. Az elsõ világháború után, 1919 februárjában létrehozta a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját, amellyel egy évvel késõbb választásokat nyert. 1921-ben miniszterelnökké nevezték ki. Kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert. 1931 augusztusában lemondott miniszterelnöki tisztségérõl, de a politikában a kormánypárt vezetõjeként, késõbb Horthy tanácsadójaként jelentõs szerepe volt. 1943–44-ben a háborúból való kilépést támogatta, és angolszász irányú különbéke-kísérleteket szervezett. 1944 decemberében az oroszok elfogták, majd fél évre rá a Szovjetunióba vitték, nehogy megkísérelje a kommunistaellenes erõk összefogását. Moszkvában, a Butirszkaja-börtön kórházában halt meg szívbénulásban 1946. október 5-én. Szülõfaluja a Piliscsabáért Alapítvány támogatásával 2006 októberében állított mellszobrot az egykori miniszterelnöknek.
Fennállásának tízéves évfordulóját ünnepelte a Kolozsvári Református Kollégium szakiskolája. A vendégek betekinthettek a szakosztályok működésébe, a templomi ünnepség pedig számba vette az elmúlt tíz esztendő történéseit.
Folytatódnak a munkálatok a Korond-pataknál a parajdi sóbányát veszélyeztető vízszivárgás csökkentése érdekében – közölte csütörtökön Facebook-oldalán a Román Vízügyi Igazgatóság.
Három autó ütközött össze csütörtök délitán a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Nagylak és Arad közötti szakaszán, a tömegbalesetben 11 személy megsérült.
Románia nem erősíti az egyenlők Unióját, ha a George Simion megválasztása nyomán saját jogállamisága rombolásába kezd, és ha itthon nem tesz lényegi közjogi lépéseket a magyar közösség jogegyenlősége érdekében – szerepel az EMNT választási felhívásában.
Középkorú és idősebb nőkkel vette fel a kapcsolatot közösségi oldalakon az a nigériai származású, Kolozsváron élő 29 éves férfi, aki a ,,kapcsolatépítés” során jelentős összegeket csalt ki áldozataitól.
Medvét észleltek Kolozsvártól alig több mint 10 kilométerre, Ajton, illetve a magyar többségű Györgyfalva határában. A pánikkeltést álhírek is fokozták, miszerint már háziállatokat is elpusztított a nagyvad.
„Ma Mircea Mălannal a közlekedési minisztériumban jártam, ahol Sorin Grindeanu miniszter jelenlétében tanúja voltam a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út Nagyvárad–Nagyszalonta-szakaszára vonatkozó szerződés aláírásának” – újságolta csütörtökön Florin Birta.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége felhívást intézett szerdán este a pedagógusokhoz az államfőválasztás kapcsán, Márton Áron püspök gondolatát idézve.
Ünnepélyes keretek között megnyitották szerda este a temesvári Szent György-székesegyházban a Millenium Csanadiense 1030–2030 című vándorkiállítást, mely az egyházmegye 1030–1552 közötti 500 évét ismerteti dokumentumok és régészeti leletek bemutatásával.
Nemi erőszak és tisztség szexuális visszaélésre történő felhasználásának gyanúja miatt őrizetbe vette a rendőrség a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat orvosigazgatóját.