Románórák másképp Nagyszalontán

Hiába tanulnak az iskolában románul, nem beszélik elég jól a nyelvet a nagyszalontai magyar diákok – vélekedik Pelok Gabriella. A nyugalmazott romántanárnőt a szülők igényeit kielégítendő kérték fel arra, hogy a Bihar megyei város iskolájának magyar tagozatos diákjait románul tanítsa a tanórák után.

Nagy Orsolya

2010. április 09., 09:092010. április 09., 09:09

„Szükség van arra, hogy a diákok a mindennapi beszédet is megtanulják a tananyag mellett. Gyakran meg sem mernek szólalni románul” – magyarázta el a Krónikának a pedagógus, aki 25 évig tanított a hajdúvárosi Arany János Gimnáziumban. Megtudtuk: nem minden magyar tagozatos gyerek jár az ingyenes „különórákra”, de legutóbb egy ötödik és egy hatodik osztályból huszonkilencen is összegyűltek. Köztük olyanok is vannak, akik valóban nehezen beszélik az állam nyelvét, de sok a tehetséges diák is.

A magyar gyerekek nehézkes román nyelvtudása egyébként a tanárnő szerint elsősorban annak tudható be, hogy bár ismerik román anyanyelvű iskolatársaikat, főleg csak egymás közt barátkoznak, így nincs lehetőségük a mindennapi életben gyakorolni a nyelvet. „Szalontán az a tapasztalatunk, hogy a román gyerekek hamarabb tanulnak meg magyarul, mint a magyarok románul, ennek pedig fő oka az, hogy számukra ez nem kötelező” – vélekedik Pelok Gabriella.

Az órák alapvetően úgy folynak, mint bármelyik idegennyelv-különóra: a tanárnő különböző témákat vet fel, amelyben beszélteti a gyerekeket. Volt már szó a húsvéti készülődésről, a vakációs tervekről, vagy éppen arról, mit tennének a diákok, ha sok pénzük lenne. „Arra is gondoltam, legközelebb bemegyünk egy üzletbe, ahol a román elárusítóval kellene társalogniuk” – mondta a pedagógus.

Szerinte ugyanis a nyelvtanulás alapja, hogy a diáknak legyen bátorsága megszólalni, ezért, bár a beszédben ejtett hibákat természetesen kijavítják az órán, senkit nem nevetnek ki, ha vét. Mivel az iskolai tankönyvek szövegei sokszor igen nehézkesek, az elvárások pedig hatalmasak, a tanárnő azt tervezi, beszerez néhány, magyar turisták számára készített egyszerű nyelvkönyvet.

Pelok Gabriella hangsúlyozta: a foglalkozás nem az iskolai románórák és tanárok ellen irányul, hanem épp segíteni hivatott nekik, hiszen sokszor kiderül, hogy például alapvető nyelvtani vagy irodalmi kifejezéseket sem értenek a diákok, a román anyanyelvű tanár pedig nem tudja ezeket lefordítani nekik.

Törekszik arra, hogy az iskolában nem tanult szövegeket is megismertessen a diákokkal, nemrég például mesét olvasott nekik, de olyat, amely nem szerepel a tankönyvben. Az egy hónapja folyó foglalkozásokon a részvétel ingyenes, s a tanárnő is pusztán szívességből okítja a résztvevőket.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány