RMDSZ-polgármesterek találkozója: párbeszéd helyett leckefelmondás

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Az RMDSZ-t képviselő polgármesterek, alpolgármesterek mellett államtitkárok, miniszteri tanácsosok, megyei önkormányzati vezetők vettek részt azon a Marosvásárhelyen, szombaton megrendezett többórás tanácskozáson, ahol a szövetségi elnöknek és a minisztereknek jutott a fő szerep. A szövetség vezetősége azért tartotta időszerűnek az RMDSZ-es polgármesterek országos találkozójának összehívását, mert a következő időszakban kezdődik a tárcák rendelkezésére álló közpénz szétosztása.

Máthé Éva

2010. április 25., 15:382010. április 25., 15:38

Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ vezetősége jelenleg két fő feladatot tart szem előtt: egyrészt hatékonyan kell működtetni a meglevő intézményeket, ugyanakkor a román társadalom modernizációja egyre sürgetőbb feladat. Miközben világos, hogy a krízishelyet továbbra is fennáll: a legoptimistább becslések szerint idén 1 százalékos gazdasági növekedésre számíthatunk, és jó eredménynek számít majd, ha a munkanélküliségi ráta nem éri el a 10 százalékot, fejtette ki Markó. A megszorítások önmagukban nem vezetnek majd a kilábaláshoz, ennek érdekében feltétlenül meg kell keresni a fejlődéshez szükséges forrásokat, folytatta az elnök. Hozzáfűzte: nem ért egyet azzal, hogy mindennek le kell lassulnia, például azzal sem, hogy le kell állni az autópálya-építéssel.

Legfontosabb a decentralizáció

„Ma a legfontosabb prioritás a decentralizáció” – hangsúlyozta expozéjában Markó. Ennek érdekében az RMDSZ azon lesz, hogy a parlament plusz feladatokat osszon le a helyi hatóságok számára, és ezek megvalósításához pénzt is utaljon a kormány. Mint az utóbbi időben több más alkalommal, a miniszterelnök-helyettes most is főleg az egészségügy és a tanügy decentralizációjának a fontosságát hangsúlyozta. Bírálta azokat a magyar pedagógusokat, akik a szakszervezetek vagy az iskolavezetőségek szintjén bírálták az oktatási reformot, kétségbe vonják ennek szükségességét, az új tanügyi törvény előnyeit. Markó arra is utalt, hogy bár „manapság nem váltanak ki izgalmat a kisebbségi jogok”, e téren is „csak félúton vagyunk.” „Sokan bírálnak minket azért, hogy a kis lépések politikáját folytatjuk, de azokat a lépéseket legalább megtesszük” – mondta, majd újabb pozitívumként említette azt, hogy a rendőrség, csendőrség, a vámőrség állományában külön helyeket tartanak fenn a magyarok számára.

Az alkotmánymódosítással, az egykamarás, legtöbb 300 tagot számláló parlament bevezetésének a lehetőségével kapcsolatban kifejtette: az RMDSZ vezetősége szerint ez nem egy jó változat, de  a jelenlegi állapot sem megfelelő. Markó olyan kétkamarás parlamentet szeretne, ahol a szenátus nem a politikai pártok küldötteiből állna, hanem a  civil társadalmat jelenítené meg, regionális képviselet lenne. Ugyanakkor a jelenlevő önkormányzati vezetőket keményen bírálta amiatt, hiszen nem sikerült elérniük, hogy az erélyi magyarság a népszavazás idején ne támogassa az egykamarás, kisebb létszámú parlament ötletét.

Az elnök után az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba szervezési kérdésekről beszélt.

Kelemen: egyensúlyteremtés a kulturális finanszírozásban

Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter „szimbolikus áttörésnek” nevezte azt a tényt, hogy húsz évvel a rendszerváltás után magyar politikus vezetheti ezt az igen fontos tárcát. Egyik lényeges feladatának e téren az egyensúlyteremtést tartja. Korábban a tárca vezetősége hátrányosan megkülönböztette a magyarok lakta vidékeket. Tavaly például Hargita és Kovászna megye kivételével egyetlen más erdélyi megye sem kapott finanszírozást sem műemlékvédelemre, és a két székely megye is nagyon kevés támogatást kapott.

Európában Románia a legutolsó helyen áll abból a szempontból, hogy a bruttó nemzeti termék (GDP) hány százalékát fordítják kultúrára. (Romániában 0,17 százalék, Ausztriában 1,17 százalék, Magyarországon 0,57 százalék). A minisztérium idén 63 millió lejt költhet örökségvédelemre, tavaly csak 43 millió lej volt e célra. Miközben 30 ezernél több műemlék létezik, ebből csak 306-nak a felújítása kezdődik el 2010-ben. Többek között a székelyderzsi unitárius erődtemplom, a marosvásárhelyi várerődítmény, a csíkszeredai Mikó-vár, a gyulafehérvári római katolikus székesegyház, a zilahi református templom restaurálást vették tervbe. A kulturális programok támogatása terén is egyensúly-helyreállításra van szükség, e téren is háttérbe szorították eddig a magyar vonatkozású rendezvényeket. Figyelmeztette az önkormányzati vezetőket, hogy május 20-ig lehet pályázni a támogatási összegekre.

Borbély: készül a leltár

Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter elsősorban a beruházási lehetőségeket taglalta. Arra kérte az önkormányzati vezetőket: figyeljenek oda a környezetvédelemre, térképezzék fel a környezetükben levő bezárt bányákat, ülepítő telepeket. A szaktárca most leltárt készít a környezetre nézve veszélyes létesítményekről. A minisztérium idei költségvetése 1,8 milliárd lej. A miniszter ebből úgy szeretne gazdálkodni, hogy az eddig elhanyagolt magyarok lakta régiók kiemelt fontosságot kapjanak. Rendkívül sikeresnek mondta a roncsautó-programot, az erre szánt anyagi keretet ismét bővítik a napokban, de kevésbé látványos a roncstraktor program. A parkosítási, valamint a Zöld ház projektre is felhívta a figyelmet. A Zöld ház programot magánszemélyekre is kiterjesztik, tehát pályázni lehet az erre szánt összegre. A hulladékgazdálkodás terén ismét „fekete bárányként” említette Borbély Marosvásárhelyt, és Szászrégent. Közölte: az általa kiemelten fontosnak tartott erdősítési program keretében idén 152 millió lejre lehet pályázni.

Gyökeres reform, decentralizáció az egészségügyben

Cseke Attila egészségügyi miniszter kifejtette: kemény elszántsággal látott hozzá az egészségügyi reform végrehajtásához, a decentralizációhoz. A minisztérium honlapján hozzáférhető már a törvénytervezet, az intézkedéscsomag vázlata, bárki hozzászólhat. Igen hátrányos helyzetnek tartja azt, hogy jelenleg a kórházak épületei az önkormányzatok hatáskörébe alá tartoznak, viszont a menedzsert a minisztérium nevezi ki. A 435 hazai kórház közül 373 esetében hamarosan az önkormányzatokra ruházzák át a vezetőség kinevezésével kapcsolatos versenyvizsga megszervezését. A marosvásárhelyi megyei kórház estével illusztrálta: korábban mesterségesen felduzzasztották az intézmények vezetőségét. A főmenedzser mellett Vásárhelyen tíz igazgatói állást létesítettek, ráadásul két igazgató ugyanazon a szakterületen dolgozott. Cseke a kórházak finanszírozását is kiegyensúlyozná, korábban például a nagykárolyi, medgyesi, kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi kórházak igen alacsony tarifák szerint finanszírozták, így azok súlyos anyagi gondokkal küszködtek.

A Hargita Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba szintén a decentralizációról szólt, ugyanakkor nehezményezte, hogy országos szinten nem léteznek magyar szakmai fórumok. A romániai magyar Országos Önkormányzati Tanács munkáját nem tartja kielégítőnek, de jelezte: ennek a fellépése kellett ahhoz, hogy Romániában ne csak attól tegyék függővé a polgármesteri hivatalok munkatársainak a létszámát, hogy hány lakosa van egy-egy községnek, hanem ennek megállapításakor számos helyi sajátosságot is figyelembe kell venni.

Helyi gondokról beszéltek a polgármesterek

Nagyon rövid hozzászólásaikban a polgármesterek részben általános gondokat, témákat vetettek fel, részben a helyi sajátosságokról, nehézségekről szóltak. Szentkatolna első embere, Tusa Levente a roncstraktor programmal, és a cukorrépa-termelési támogatással foglalkozott, valamint arra figyelmeztetett: mennyire hátrányos helyzetben van a falusi értelmiség. Példaként említette, hogy a pedagógusok jövedelme nagyon alacsony. Mint mondta: körültekintően kell eljárni a háziorvosi rendelők összevonása, megszüntetése terén, hiszen a nagy községekben nem elég egy rendelő. Nagyszalonta elöljárója, Török László szerint az RMDSZ-nek az eddiginél sokkal jobb PR-ra van szüksége. Bognár Levente aradi alpolgármester műemlékvédelemről, a zöldövezetek szükségességéről, az egészségbiztosító pénztár tevékenységében mutatkozó hiányosságokról szólt. Almási Vince kisiratosi polgármester a földügyek rendezetlenségének okait magyarázta, Székelykeresztúr vezetője, Raffai Emil a városba vezető országút siralmas állapotát rótta fel.

A hozzászólások után Haschi András Péter a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Borbély Károly, a Gazdasági Minisztérium államtitkára, valamint Tánczos Barna, a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára szólt a kormányzati szakpolitikákról, a támogatásokról.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány
2025. június 20., péntek

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást

A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást
2025. június 20., péntek

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült

A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült
2025. június 19., csütörtök

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat

Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat
2025. június 19., csütörtök

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során

Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során