Szabó Ödön cáfolta a román civil szervezetek által sugallt értelmezést, miszerint a módosítás célja az lenne, hogy az RMDSZ kivonja magát az elszámoltatás alól. (Archív felvétel)
Fotó: RMDSZ
Az RMDSZ célja a hatályos törvények közötti ellentmondások felszámolása volt azzal a módosító indítvánnyal, amelyet az átláthatósági törvényhez nyújtott be, és amely kapcsán román civil szervezetek azzal vádolták meg a szövetséget, hogy ki akarja vonni magát az átláthatósági jogszabály hatálya alól – jelentette ki a Krónikának csütörtökön Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő.
2021. március 19., 09:032021. március 19., 09:03
2021. március 19., 09:502021. március 19., 09:50
A nagyváradi honatya, aki beterjesztőként jegyzi a módosító javaslatokat, lapunknak elmondta: összesen négy jelentősebb témában nyújtottak be módosító javaslatokat a 2001/544-es törvényhez, amely a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosítja, és amelynek a módosítása jelenleg folyamatban van a parlamentben. Mint kifejtette, egy javaslatcsomagról van szó, amely a törvény több, mintegy 11 pontját érinti, és ezek egy részét a módosításokat tárgyaló művelődési bizottság is elfogadta. „Ezek voltak azok a pontok, amelyeket nem politizáltak túl a médiában” – magyarázta Szabó.
A problémás téma ugyanakkor a közhasznúságra vonatkozik. Az átláthatósági törvény azt mondja ki, hogy a közhasznú, magánjogi intézményekre vonatkozik. „Romániában a magánjogi közhasznúságra vonatkozó címet egy procedúra alapján lehet megkapni. Ezt egy 1994-es törvény szabályozza.
– szögezte le a honatya.
Kiemelte: a közhasznúsági státus eléréséhez azért szükséges kormányhatározat, mert az a kötelezettségek mellett a már említett jogokkal is jár. Kérdésünkre kifejtette: ezek a többi civil szervezethez képest többek között pályázaton kívüli önkormányzati támogatási lehetőségeket jelentenek.
Szabó elmondta: az RMDSZ-nek megfelelne az átláthatósági törvény olyan módosítása, hogy a közhasznúsági törvény alapján a közhasznú magánjogi intézmények megkapják ezeket a jogosultságokat. Az azonban, hogy homályos maradjon a törvény, és csak a kötelezettségeket vonatkoztassák az érintett intézményekre, a jogosultságokat nem, nem. Szabó szerint a másik alternatíva a közhasznúsági törvény módosítása lenne, mivel jelenleg a két jogszabály nincs összhangban egymással.
– hangsúlyozta Szabó. Kérdésünkre elmondta, bár a többi témakörben benyújtott módosításokból többet is elfogadott a képviselőház művelődési bizottsága, ebben az esetben maradt az eredeti, általa homályosnak tartott megfogalmazásnál. Ugyanakkor a szöveg a továbbiakban még módosulhat.
Szabó Ödön cáfolta a román civil szervezetek által sugallt értelmezést, miszerint a módosítás célja az lenne, hogy az RMDSZ kivonja magát az elszámoltatás alól. Mint megírtuk, húsz román civil szervezet szerint a közpénzek felhasználásának átláthatóságát szolgáló módosítások közé az RMDSZ nevében Szabó Ödön iktatott olyan módosító indítványokat, amelyek ellehetetlenítenék az átláthatóság növelését, és kivonnák az RMDSZ-t a törvény hatálya alól.
Egyébként Szabó elmondta, egy másik fontos téma, amelyben utólag elfogadott módosító javaslatot nyújtottak be, az átláthatósági törvény azon cikkelyét érinti, amely leszögezi: ha valamely intézmény kihágást követ el ezen törvény ellen, akkor a felettes vagy irányító szerv bírságolja meg.
„Én erre megkérdeztem, hogy a jelenlegi alkotmány alapján magyarázzák el: ki a felettes szerve az államfői hivatalnak, a parlamentnek vagy az alkotmánybíróságnak, illetve az önkormányzatoknak? Utólag aztán ők maguk is elismerték, hogy ez egy alkotmányellenes kitétel” – ecsetelte Szabó.
Egy másik témakör a fokozatosság elvét érinti. Jelenleg ugyanis a jogszabályban az szerepel, hogy a törvényt megsértő elkövető intézményeket meg kell bírságolni. Ez Szabó szerint azért alkotmányellenes, mert van egy általános érvényű törvény, amely szerint fokozatosan kell szankcionálni. Első körben ugyanis lehet, hogy elég csupán egy figyelmeztetés. A további fontos elem a fegyelmi eljárás kérdése. Ha ugyanis egy intézményen belül valaki fegyelmi vétséget követ el, az illető intézmény saját hatáskörben belső fegyelmi eljárást folytat le. A törvényben ugyanakkor az szerepel, hogy a fegyelmi bizottsági döntést egy külső fél is megtámadhatja. Ez pedig szembemegy azzal a jogelvvel, hogy az érintettek döntését külső személy nem fellebbezheti meg.
Az RMDSZ ki szeretné vonni magát a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosító törvény hatálya alól – állítja több romániai civil szervezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!