Szabó Ödön cáfolta a román civil szervezetek által sugallt értelmezést, miszerint a módosítás célja az lenne, hogy az RMDSZ kivonja magát az elszámoltatás alól. (Archív felvétel)
Fotó: RMDSZ
Az RMDSZ célja a hatályos törvények közötti ellentmondások felszámolása volt azzal a módosító indítvánnyal, amelyet az átláthatósági törvényhez nyújtott be, és amely kapcsán román civil szervezetek azzal vádolták meg a szövetséget, hogy ki akarja vonni magát az átláthatósági jogszabály hatálya alól – jelentette ki a Krónikának csütörtökön Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő.
2021. március 19., 09:032021. március 19., 09:03
2021. március 19., 09:502021. március 19., 09:50
A nagyváradi honatya, aki beterjesztőként jegyzi a módosító javaslatokat, lapunknak elmondta: összesen négy jelentősebb témában nyújtottak be módosító javaslatokat a 2001/544-es törvényhez, amely a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosítja, és amelynek a módosítása jelenleg folyamatban van a parlamentben. Mint kifejtette, egy javaslatcsomagról van szó, amely a törvény több, mintegy 11 pontját érinti, és ezek egy részét a módosításokat tárgyaló művelődési bizottság is elfogadta. „Ezek voltak azok a pontok, amelyeket nem politizáltak túl a médiában” – magyarázta Szabó.
A problémás téma ugyanakkor a közhasznúságra vonatkozik. Az átláthatósági törvény azt mondja ki, hogy a közhasznú, magánjogi intézményekre vonatkozik. „Romániában a magánjogi közhasznúságra vonatkozó címet egy procedúra alapján lehet megkapni. Ezt egy 1994-es törvény szabályozza.
– szögezte le a honatya.
Kiemelte: a közhasznúsági státus eléréséhez azért szükséges kormányhatározat, mert az a kötelezettségek mellett a már említett jogokkal is jár. Kérdésünkre kifejtette: ezek a többi civil szervezethez képest többek között pályázaton kívüli önkormányzati támogatási lehetőségeket jelentenek.
Szabó elmondta: az RMDSZ-nek megfelelne az átláthatósági törvény olyan módosítása, hogy a közhasznúsági törvény alapján a közhasznú magánjogi intézmények megkapják ezeket a jogosultságokat. Az azonban, hogy homályos maradjon a törvény, és csak a kötelezettségeket vonatkoztassák az érintett intézményekre, a jogosultságokat nem, nem. Szabó szerint a másik alternatíva a közhasznúsági törvény módosítása lenne, mivel jelenleg a két jogszabály nincs összhangban egymással.
– hangsúlyozta Szabó. Kérdésünkre elmondta, bár a többi témakörben benyújtott módosításokból többet is elfogadott a képviselőház művelődési bizottsága, ebben az esetben maradt az eredeti, általa homályosnak tartott megfogalmazásnál. Ugyanakkor a szöveg a továbbiakban még módosulhat.
Szabó Ödön cáfolta a román civil szervezetek által sugallt értelmezést, miszerint a módosítás célja az lenne, hogy az RMDSZ kivonja magát az elszámoltatás alól. Mint megírtuk, húsz román civil szervezet szerint a közpénzek felhasználásának átláthatóságát szolgáló módosítások közé az RMDSZ nevében Szabó Ödön iktatott olyan módosító indítványokat, amelyek ellehetetlenítenék az átláthatóság növelését, és kivonnák az RMDSZ-t a törvény hatálya alól.
Egyébként Szabó elmondta, egy másik fontos téma, amelyben utólag elfogadott módosító javaslatot nyújtottak be, az átláthatósági törvény azon cikkelyét érinti, amely leszögezi: ha valamely intézmény kihágást követ el ezen törvény ellen, akkor a felettes vagy irányító szerv bírságolja meg.
„Én erre megkérdeztem, hogy a jelenlegi alkotmány alapján magyarázzák el: ki a felettes szerve az államfői hivatalnak, a parlamentnek vagy az alkotmánybíróságnak, illetve az önkormányzatoknak? Utólag aztán ők maguk is elismerték, hogy ez egy alkotmányellenes kitétel” – ecsetelte Szabó.
Egy másik témakör a fokozatosság elvét érinti. Jelenleg ugyanis a jogszabályban az szerepel, hogy a törvényt megsértő elkövető intézményeket meg kell bírságolni. Ez Szabó szerint azért alkotmányellenes, mert van egy általános érvényű törvény, amely szerint fokozatosan kell szankcionálni. Első körben ugyanis lehet, hogy elég csupán egy figyelmeztetés. A további fontos elem a fegyelmi eljárás kérdése. Ha ugyanis egy intézményen belül valaki fegyelmi vétséget követ el, az illető intézmény saját hatáskörben belső fegyelmi eljárást folytat le. A törvényben ugyanakkor az szerepel, hogy a fegyelmi bizottsági döntést egy külső fél is megtámadhatja. Ez pedig szembemegy azzal a jogelvvel, hogy az érintettek döntését külső személy nem fellebbezheti meg.
Az RMDSZ ki szeretné vonni magát a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosító törvény hatálya alól – állítja több romániai civil szervezet.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
szóljon hozzá!