Rendszerszintű jelenség a magyarellenesség Romániában – Hiánypótló és úttörő kötetet mutattak be Kolozsváron

•  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Pénteken mutatták be Kolozsváron a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet gondozásában megjelent, Magyarellenesség Romániában. Kérdőíves vizsgálat, a közoktatásban használt tankönyvek és a román közösségi média tartalomelemzése című kötetet. A könyvbemutatón a szerzők szakértőkkel beszélgettek a kiadvány hátterében álló kutatás célkitűzéseiről, a magyarellenes attitűdöket újratermelő intézményes mechanizmusokról, a „magyarok intézményes gettójáról”.

Tóth Gödri Iringó

2022. február 26., 14:202022. február 26., 14:20

Népes közönség jelenlétében mutatták be péntek délután Kolozsváron a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet együttműködése, közös munkája révén megszületett kötetet, amely a Magyarellenesség Romániában. Kérdőíves vizsgálat, a közoktatásban használt tankönyvek és a román közösségi média tartalomelemzése címet kapta. Az eseményen jelen volt a könyv három szerzője, Kiss Tamás, Toró Tibor és Jakab Zalán Tamás, valamint a téma különböző szakértői, Bethlendi András jogász, Horváth-Kovács Szilárd újságíró és Székely István Gergő politológus.

Toró Tibor politológus, szociológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója bevezetőjében kiemelte, hogy

az ENSZ a 2021-es évet az online gyűlöletbeszéd elleni harcnak szentelte, ezért is nagyon aktuális a kiadvány.

Székely István Gergő, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója emlékeztetett, hogy a két intézetnek nem ez az első közös munkája: korábban a regionális identitás kérdése kapcsán dolgoztak együtt, ugyanakkor remélik, hogy hamarosan újabb közös kutatás eredményeit is ismertethetik.

A most bemutatott könyv négy fejezetet tartalmaz: az első kettő közvéleménykutatásokon alapszik – melyeket a járványhelyzet miatt nem személyes kérdőívezés formájában, hanem telefonon, illetve online végeztek el –, a harmadik fejezet témája a magyarok reprezentációja a romániai tankönyvekben, a negyedik rész pedig a magyarok jelenlétére koncentrál a politikai nyilvánosságban és a „mainstream”, azaz a fősodort képviselő sajtóban a román közösségi média oldalai, bejegyzései, kommentjei alapján.

A magyarellenesség nem egy gesztus vagy tett, hanem rendszerszintű jelenség

Székely István Gergő kiemelte, hogy

a kötet megtervezésekor, megszerkesztésekor nem sérelmi diszkurzus építése volt a cél, hanem a magyarellenesség fogalmának meghatározása, értelmezése, illetve azt vizsgálták, hogy létezik-e specifikus magyarellenes attitűd.

Horváth-Kovács Szilárd újságíró kiemelte, hogy a kiadvány hiánypótló és úttörő, nem egyszerűen a tematikája által, hanem mert rámutat, hogy a magyarellenességnek van egy strukturális, rendszerszintű megalapozottsága, és ezt úgy magyarázza el, fejti ki, hogy szakembernek és laikusnak egyaránt érthető, érdekes.

•  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Bethlendi András szintén azt hangsúlyozta, hogy a kötet kimozdítja a magyarellenesség fogalmát arról a vulgáris szintről, amelyben a hétköznapokban szoktuk használni. Jogászként az is jelezte, hogy ő kicsit másként olvasta a könyvet:

az kereste, hogy amit olvas, az hogyan érvényesíthető a jog színterein, hogy hogyan lehet belőle felépíteni egy pert, hogyan lehet felhasználni ügyekben. Véleménye szerint azon jogászoknak is hasznos olvasmány lehet, akik nem akarnak ilyen témájú pereket vinni.

Kiss Tamás szociológus kiemelte, hogy a közvéleménykutatás során a kérdéseket egyrészt általánosságban tették fel a kisebbségekre vonatkozóan, illetve konkrétan a magyarok vonatkozásában is, az attitűdök hét dimenzióját érintve, kulturális pluralizmustól individuális kizárásig. 

Idézet
A magyarellenességet úgy értelmezhetjük, hogy a kettőnek a különbsége. Magyarellenesség az, ha a magyarokkal szembeni attitűdök negatívabbak, mint általában a kissebségekkel szembeniek.

Ez tágabban azt jelenti, hogy a xenofóbiáról, azaz általános idegengyűlöletről, általános előítéletes viselkedésről le tudunk választani egy olyan attitűdrendszert, ami egy adott strukturális pozícióval rendelkező kisebbség sajátossága” – magyarázta Kiss Tamás. Hozzátette, hogy a rasszizmus egy struktúrának, strukturális rendszernek – amelyben valaki fent van, másvalaki pedig lent – egyfajta megerősítése, tehát azt nevezzük magyarellenességnek, ami a magyarok strukturális alárendeltségét újrateremti.

•  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Az iskola nem ad hiteles képet a hazai társadalomról

A kötet harmadik fejezetét részben Toró Tibor ismertette, rámutatva a tankönyvek, illetve az oktatás által sugallt kép és a valóság közötti anomáliára. Kiemelte, hogy 

bár a román nyelv és irodalom tankönyvek szövegeinek egy része nem román szerző tollából származik, erdélyi magyar szerző csak egy esetben jelenik meg: Fodor Sándor Csipikéjének egy részlete olvasható egy tankönyvben – azaz a román gyerek nem tudja, hogy itt, Romániában létezik más irodalom is, mint a román. 

A történelem tankönyvekben a magyarok főként külső agresszorként jelennek meg, főleg a középkori események kapcsán, illetve a polgári nevelés tankönyv nem tér ki a magyarokra, mint Romániában élő kissebségre – sőt olyan példák vannak, valószínűleg a nyugati interkulturális oktatás mintára, hogy Radu és Mohamed barátok, azaz „nem kötik helyhez”, nem igazítják az erdélyi, romániai realitáshoz a példát (merthogy lehetne egy roma vagy egy magyar gyerek a példában). Teljesen más a gyerek által kapott kép, és más, amit maga körül lát.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Az is egy érdekes kérdés a kutatók szerint, hogy az erdélyi magyarság hogyan interiorizálja például a nyelvi elvárásokat. Kiderült, hogy például

a románok inkább várják el egy magyartól, mint egy más etnikumtól, hogy jól beszélje a románt, és bár kevésbé, de a magyarokat is zavarja, ha egy magyar nem beszél jól magyarul.

Másfelől a magyarok sokszor nem élnek nyelvi jogaikkal a román intézményrendszeren belül, ügyintézésben, stb., illetve a házasságok esetében is természetesen kezelik, hogy a magyar fél beszél románul, de a román fél nem tud magyarul.

Párhuzamos világok Románián belül

Kiss Tamás azt is kifejtette, hogy a romániai magyar oktatási rendszer, az érdekképviselet szférája „nehezen lehetne ennél magyarabb”, nehezen lehetne „ennél párhuzamosabb” a többséggel, e tekintetben „Románia a kissebségi intézményrendszer tekintetében elmegy a falig”. Ám másfelől az állam a többségi kánonokat – irodalmi, történelmi, stb – és a közszférát, annak nyelvhasználatát nem alakítja át.

Idézet
Olyan, mintha nem lenne ez a párhuzamos világ Romániában, illetve a románok számára nincs is, mert úgy van megalkotva, hogy a magyarokat beengedi a »saját intézményes gettójukba«, de úgy, hogy a többségnek nem kell találkoznia ezzel az intézményes gettóval, nem is kell tudomást vennie róla”

– fejtette ki Kiss Tamás.

•  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A románok keveset beszélnek a magyarokról

Jakab Zalán Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója a könyv negyedik fejezetét mutatta be, azaz a közösségi hálós kutatásról szóló részt. Ötven politikai oldal és ötven román médiaoldal adatait elemezték, illetve másfél millió posztot töltöttek le, melyekben a magyarok „jelenlétét” keresték – különböző szavak, nevek által.

Arra jutottak, hogy a románok keveset beszélnek a magyarokról (a posztok, kommentek 1-2 százalékában), főleg valamilyen incidens kapcsán.

 „A román társadalom ingerküszöbét csak az lépi át, ha valami incidens történik, vagy esetleg történelmi cikkek, medvehírek kapcsán említik”– részletezte Jakab Zalán Tamás. A további érdekes jelenségekre rámutató, frissen bemutatott könyv bárki számára elérhető, online formában letölthető a Bálványos Intézet honlapjáról.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak

Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak
2025. június 03., kedd

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális
2025. június 03., kedd

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak

Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak
2025. június 03., kedd

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát

Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát
2025. június 03., kedd

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának

A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának
2025. június 03., kedd

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)

Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)
2025. június 03., kedd

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota
2025. június 03., kedd

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében

Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében
2025. június 03., kedd

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját

A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját
2025. június 03., kedd

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán

Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán