Fotó: Tóth Gödri Iringó
Pénteken mutatták be Kolozsváron a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet gondozásában megjelent, Magyarellenesség Romániában. Kérdőíves vizsgálat, a közoktatásban használt tankönyvek és a román közösségi média tartalomelemzése című kötetet. A könyvbemutatón a szerzők szakértőkkel beszélgettek a kiadvány hátterében álló kutatás célkitűzéseiről, a magyarellenes attitűdöket újratermelő intézményes mechanizmusokról, a „magyarok intézményes gettójáról”.
2022. február 26., 14:202022. február 26., 14:20
Népes közönség jelenlétében mutatták be péntek délután Kolozsváron a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet együttműködése, közös munkája révén megszületett kötetet, amely a Magyarellenesség Romániában. Kérdőíves vizsgálat, a közoktatásban használt tankönyvek és a román közösségi média tartalomelemzése címet kapta. Az eseményen jelen volt a könyv három szerzője, Kiss Tamás, Toró Tibor és Jakab Zalán Tamás, valamint a téma különböző szakértői, Bethlendi András jogász, Horváth-Kovács Szilárd újságíró és Székely István Gergő politológus.
Toró Tibor politológus, szociológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója bevezetőjében kiemelte, hogy
Székely István Gergő, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója emlékeztetett, hogy a két intézetnek nem ez az első közös munkája: korábban a regionális identitás kérdése kapcsán dolgoztak együtt, ugyanakkor remélik, hogy hamarosan újabb közös kutatás eredményeit is ismertethetik.
A most bemutatott könyv négy fejezetet tartalmaz: az első kettő közvéleménykutatásokon alapszik – melyeket a járványhelyzet miatt nem személyes kérdőívezés formájában, hanem telefonon, illetve online végeztek el –, a harmadik fejezet témája a magyarok reprezentációja a romániai tankönyvekben, a negyedik rész pedig a magyarok jelenlétére koncentrál a politikai nyilvánosságban és a „mainstream”, azaz a fősodort képviselő sajtóban a román közösségi média oldalai, bejegyzései, kommentjei alapján.
Székely István Gergő kiemelte, hogy
Horváth-Kovács Szilárd újságíró kiemelte, hogy a kiadvány hiánypótló és úttörő, nem egyszerűen a tematikája által, hanem mert rámutat, hogy a magyarellenességnek van egy strukturális, rendszerszintű megalapozottsága, és ezt úgy magyarázza el, fejti ki, hogy szakembernek és laikusnak egyaránt érthető, érdekes.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bethlendi András szintén azt hangsúlyozta, hogy a kötet kimozdítja a magyarellenesség fogalmát arról a vulgáris szintről, amelyben a hétköznapokban szoktuk használni. Jogászként az is jelezte, hogy ő kicsit másként olvasta a könyvet:
Kiss Tamás szociológus kiemelte, hogy a közvéleménykutatás során a kérdéseket egyrészt általánosságban tették fel a kisebbségekre vonatkozóan, illetve konkrétan a magyarok vonatkozásában is, az attitűdök hét dimenzióját érintve, kulturális pluralizmustól individuális kizárásig.
Ez tágabban azt jelenti, hogy a xenofóbiáról, azaz általános idegengyűlöletről, általános előítéletes viselkedésről le tudunk választani egy olyan attitűdrendszert, ami egy adott strukturális pozícióval rendelkező kisebbség sajátossága” – magyarázta Kiss Tamás. Hozzátette, hogy a rasszizmus egy struktúrának, strukturális rendszernek – amelyben valaki fent van, másvalaki pedig lent – egyfajta megerősítése, tehát azt nevezzük magyarellenességnek, ami a magyarok strukturális alárendeltségét újrateremti.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A kötet harmadik fejezetét részben Toró Tibor ismertette, rámutatva a tankönyvek, illetve az oktatás által sugallt kép és a valóság közötti anomáliára. Kiemelte, hogy
A történelem tankönyvekben a magyarok főként külső agresszorként jelennek meg, főleg a középkori események kapcsán, illetve a polgári nevelés tankönyv nem tér ki a magyarokra, mint Romániában élő kissebségre – sőt olyan példák vannak, valószínűleg a nyugati interkulturális oktatás mintára, hogy Radu és Mohamed barátok, azaz „nem kötik helyhez”, nem igazítják az erdélyi, romániai realitáshoz a példát (merthogy lehetne egy roma vagy egy magyar gyerek a példában). Teljesen más a gyerek által kapott kép, és más, amit maga körül lát.
Fotó: Haáz Vince
Az is egy érdekes kérdés a kutatók szerint, hogy az erdélyi magyarság hogyan interiorizálja például a nyelvi elvárásokat. Kiderült, hogy például
Másfelől a magyarok sokszor nem élnek nyelvi jogaikkal a román intézményrendszeren belül, ügyintézésben, stb., illetve a házasságok esetében is természetesen kezelik, hogy a magyar fél beszél románul, de a román fél nem tud magyarul.
Kiss Tamás azt is kifejtette, hogy a romániai magyar oktatási rendszer, az érdekképviselet szférája „nehezen lehetne ennél magyarabb”, nehezen lehetne „ennél párhuzamosabb” a többséggel, e tekintetben „Románia a kissebségi intézményrendszer tekintetében elmegy a falig”. Ám másfelől az állam a többségi kánonokat – irodalmi, történelmi, stb – és a közszférát, annak nyelvhasználatát nem alakítja át.
– fejtette ki Kiss Tamás.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Jakab Zalán Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója a könyv negyedik fejezetét mutatta be, azaz a közösségi hálós kutatásról szóló részt. Ötven politikai oldal és ötven román médiaoldal adatait elemezték, illetve másfél millió posztot töltöttek le, melyekben a magyarok „jelenlétét” keresték – különböző szavak, nevek által.
„A román társadalom ingerküszöbét csak az lépi át, ha valami incidens történik, vagy esetleg történelmi cikkek, medvehírek kapcsán említik”– részletezte Jakab Zalán Tamás. A további érdekes jelenségekre rámutató, frissen bemutatott könyv bárki számára elérhető, online formában letölthető a Bálványos Intézet honlapjáról.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
szóljon hozzá!