2012. február 13., 09:402012. február 13., 09:40
Mint elmondta, egyes helytörténészek még mindig nem hajlandók szemléletet váltani és elfogadni olyan elméleteket Máramarossziget történetével kapcsolatban, ami nem a románok elsőbbségét bizonyítja a településen.
A városban nem éltek románok – állítja a publicista. „Ez nem jelenti azt, hogy nem voltak jelen a város életében. Ők minden vásárra bejöttek, azonban a városban az első letelepedett románokról csak a 17. század vége felé vannak feljegyzések. Eleinte a város szélén telepedtek le, és majd csak a második világháború után kerültek többségbe Máramarosszigeten” – fogalmazott Ivanciuc, aki hozzáfűzte, hogy a város középkori lakói kétségtelenül római katolikusok, majd reformátusok voltak.
Ezen a vitafórumon bemutatták az 1326-ból származó írásos dokumentumot, melyben először említik meg a város nevét. „Korábban, néhány helytörténészt leszámítva, mindenki azt tartotta, hogy a várost 1334-ben alapították, azonban nemrégen a kolozsvári levéltárban megtaláltam azt a mára már elég rossz állapotban lévő, részben már kiolvashatatlan írásos emléket, amely 1326. május 14-én Zygeth néven már említi a várost” – mondta Ivanciuc. Ez a dokumentum a helyi történészeknek is újdonság volt, akik hallottak ugyan az 1326-os keltezésről, azonban nem láttak erre vonatkozóan semmilyen írásos bizonyítékot. Akkoriban a várost, mely egy szigeten volt, lápok, mocsarak, holtágak vették körül, az életkörülmények tehát nem voltak túl kedvezőek, azonban stratégiai szempontból megfelelő volt a telepesek számára – mesélte tovább az előadó.
Az előadáson felvetődött a város első lakóinak kérdése is. „Többen még ma is azt állítják, hogy 2000 évvel ezelőtt itt dákok, esetleg kelták éltek, de ezt mind a mai napig nem bizonyítja semmi. A Tisza jobb partján archeológiai leletek bebizonyították a dákok létét, azonban itt, a bal partján még semmi ilyen jellegű bizonyíték nem került elő. Olyan elméletek is vannak még napjainkban, hogy itt az eredeti román lakókat a német és magyar telepesek meghódították, azonban ezt sem támasztja alá semmi. A középkor Máramarosszigeten tulajdonképpen a német és magyar telepesekkel, „hospesekkel” kezdődött, a német telepesek az 1500-as évektől magyarosodtak.
A város rendezése is tipikusan magyar–szász, közép-európai jellegű, amit az akkori térképek bizonyítanak. A város nevének eredete is fölmerült az előadáson. Itt is eltérő vélemények vannak. „Egyesek a város nevét a trák–dák »zeget«, vagyis vár szóból eredeztetik, azonban kétségkívül a város neve a magyar sziget szóból ered, ami logikus, hiszen a várost vizek vették körül” – összegzett az előadó. A vitafórum másik fontos témáját képezte a református templom története is, amely a város legrégibb épülete egyben.
A 19. századi művészettörténészek és tudósok, köztük Szilágyi István, a Magyar Tudományos Akadémia tagja azt állították, hogy a templomot 1050–1150 között építették. Olyan elméletek is napvilágot láttak az idők folyamán, hogy a templom helyén valamikor 2000 éve Zamolxisnak szentelt templom állt, amelyet a románok építettek újra bizánci stílusú festményekkel. „Valójában a mai református templom építésének első fejezete legkorábban valamikor az 1200-as évek legvégére tehető. Eredetileg román kori és gótikus stílust ötvöző, Szent Imre tiszteletére szentelt római katolikus templom volt” – állítja Ivanciuc.
Ezt az elméletet támasztja alá egyébként Ákosi Zsolt, a helyi Leövey Klára Gimnázium történelem szakos tanára is, aki szerint akkor építették a templomokat, amikor a szász és magyar telepesek megjelentek a városban, hiszen nekik szükségük volt templomra. Ő úgy véli, ahogy a szakértők nagy része is, hogy a református templom körüli vitákat valóban csak alapos régészeti ásatások oldanák meg. A református templom körül egyébként 1982-ben végeztek részleges ásatásokat.
Ott Ivanciuc elmondása szerint emberi maradványokat találtak, ami a templom körüli temetőre utal, 3-4 méter mélyen pedig néhány, 3000 évesre tehető hallstatti cserépdarabot találtak, azonban a hallstatti időszak és az 1300-as évek közötti periódus továbbra is feltáratlan. A vájatokat rövid idő múlva lezárták. Sipos István református lelkész úgy tudja, hogy a hivatalos álláspont szerint a pénzhiány miatt zárták le. A lelkész azonban azt sem tartja kizártnak, hogy azért hagyták abba az ásatásokat, mert olyasmit találtak, ami nem kedvezett a hivatalos történelemnek.
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.