Vig Emese bevallása szerint számított arra, hogy a TVR-nél rossz szemmel nézik majd az RMDSZ alapítványának felkérésére készített dokumentumfilm-sorozatát
Fotó: Facebook/RMDSZ
A magyar szerkesztőség hátrányos megkülönböztetésével, szándékos leépítésével vádolja a Román Televízió (TVR) központi és területi stúdiójának román vezetőségét a kolozsvári kisebbségi szerkesztőség volt főszerkesztője, a közmédiánál nemrég felmondott Vig Emese. Miközben az újságíró szerint a TVR-nél rossz szemmel nézték az RMDSZ alapítványa felkérésére készített dokumentumfilm-sorozatát, értesüléseink szerint volt munkatársainak többsége az egykori szerkesztőségvezető összeférhetetlenségével magyarázza a távozásban kicsúcsosodó botrányt.
2019. április 04., 19:042019. április 04., 19:04
2019. április 04., 19:062019. április 04., 19:06
„A román közszolgálati televízió kolozsvári igazgatósága hosszú idő óta szisztematikusan ellehetetleníti a magyar adás működését” – indokolja az intézménytől való távozását Vig Emese, a területi stúdió kisebbségi adásának volt főszerkesztője, aki a múlt héten jelentette be, hogy 22 évnyi munka után távozik a szerkesztőségből. A felmondásához vezető okokat ismertetve az újságíró a Krónikának felidézte, hogy egy évvel ezelőtt elvállalta a Magyarok Romániában című dokumentumfilm-sorozat rendezését, holott tudta: biztosan lesznek ellenreakciók román részről.
„Ezek az ellenreakciók nem is késlekedtek, már a sorozat második részének bemutatója után uszító cikkek jelentek meg a Făclia kolozsvári lapban, és ezeket a cikkeket felhasználva a kolozsvári stúdió igazgatója, Romeo Couți fegyelmi eljárás elindítását kérte ellenem” – fejtette ki Vig Emese az elmúlt száz év történelmi eseményeit felölelő, román és magyar történészeket megszólaltató dokumentumfilm fogadtatásáról. Szerinte a feljelentésben arra hivatkoztak, ami a magyarellenes lapban is szerepelt: hogy a filmsorozat irredenta, és megengedhetetlen, hogy a közszolgálati televízió alkalmazottja ilyen rossz fényt vessen az intézményre.
A TVR működéséről szóló 41-es számú törvény, valamint az intézmény közszolgálati kódexe szigorú korlátokat szab a csatorna alkalmazottai számára. A közmédia dolgozója például nem lehet párttag, nem támogathat nyíltan politikai szervezetet, az oktatói tevékenységen kívül pedig kizárólag az igazgatótanács engedélyével dolgozhat máshol: működhet együtt más sajtóorgánummal, írhat könyvet, adhat interjút vagy mondjuk, tarthat beszédet rendezvényen, konferencián. Vig Emese azonban úgy véli, a dokumentumfilm-forgatás nem jelent másik funkciót, és azzal érvel, hogy őt nem alkalmazta másik intézmény az egyébként ingyenesen, a YouTube videómegosztón is megtekinthető sorozat készítésekor.
„Elkezdődtek a vegzálások: hat hónapon keresztül kérdeztek, kihallgattak, és én már akkor eldöntöttem, hogy fel fogok mondani, mert egyébként is tarthatatlan a helyzet. Azelőtt és ma is számtalan nehézségbe ütközik a magyar szerkesztőség működése, sőt az elődöm, Pákai Enikő is tiltakozásképpen mondott le főszerkesztői funkciójáról, mert nem lehetett együttműködni az igazgatóval. Amikor októberben elindult a fegyelmi kivizsgálás, egyik napról a másikra váltottak le a főszerkesztői tisztségből úgy, hogy még csak nem is értesítettek” – fejtette ki Vig Emese,
Elmondása szerint a tévénél hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar nyelvű műsorok, nem kapják meg a pénzkeretet a működésre, közben pedig az igazgató „személyes megalomániás” projektjei előnyt élveznek, ezek megvalósítására ment el a stúdió teljes anyagi kerete. Hozzátette, legutóbb Izraelbe látogatott el a tévé román szerkesztőségének stábja, hogy ott hirdesse a nagy román egyesülés ünnepét, amire 60 ezer eurót költöttek. Viszont ha a magyar szerkesztőségből el akarnak menni Szamosújvárra vagy Mérára riportot készíteni, akkor állandóan az a válasz, hogy nincs stáb, nincs autó, nincs benzinpénz.
„Arra hivatkoznak, hogy ezekről nem lehet nyilatkozni, mert akkor sérül a tévé belső szabályzati előírása, így azt a lehetőséget sem adják meg az alkalmazottaknak, hogy erről beszéljenek, mert úgymond bizalmas információkat szolgáltatnának ki. Ezért úgy döntöttem, távozom, hogy beszélhessek ezekről a fonákságokról” – mondja Vig Emese. Hozzátette, reménykedik abban, hogy valamelyest változni fog a helyzet: ha már valaki beszél róla, akkor nem tudják szőnyeg alá söpörni a dolgokat. „Miután eljöttem, már négy állást zároltak a kisebbségi szerkesztőségnél. Annak idején folyamatosan kértem, tölthessük be a helyeket, legyenek munkatársak, hogy ne csak kirakatnak használják a magyar műsorokat. Mert, ugye, van magyar nyelvű műsor, de hogy az milyen nehézségek árán működik, arról nem beszélünk, pedig a kollégák saját autóval, saját költségből próbálnak eljutni eseményekre” – panaszolja a szerkesztő, aki távozása után – az RMDSZ Progress Alapítványa által működtetett – Maszol.ro portálnál helyezkedett el, ahol már korábban is közölt, de egy idő után a TVR nem hagyta jóvá, hogy cikkeket írjon.
„Az igazgatóság örült, amikor beadtam a felmondásomat, gondolom, pezsgőt bontottak, még csak arra sem tartottak igényt, hogy letöltsem azt a bizonyos háromhetes felmondási időt. Március 25-én, hétfőn beadtam a felmondásom, kedden megjött a jóváhagyás. Ezek a konfliktusok már régiek: felszólaltam Romeo Couți igazgató megalomániás projektjei ellen, például amikor Budapestre mentek, és a Hősök terén lobogtattak több négyzetméteres román zászlót a centenárium örömére. Vagy történt a Kolozsvári Magyar Napokon koncertező Beatrice együttessel kapcsolatos botrány, amikor tendenciózusan tálalták az eseményt, és én akkor is elmondtam a véleményem” – ecsetelte Vig Emese.
Az újságíró szerint az ellene lefolytatott fegyelmi vizsgálat mögött az igazgatón kívül Sebesi Karen Attila, a kolozsvári román szerkesztőség munkatársa, a TVR adminisztratív tanácsának tagja áll, aki az alkalmazottakat képviseli a testületben. Vig felrója Sebesinek, hogy soha nem az alkalmazottak érdekeit képviselte, és hogy a köztévé szociáldemokrata (PSD) kötődésű elnökére, Doina Gradeára szavazott. Azzal is vádolja a tévé adminisztratív tanácsának tagját, hogy a belső szabályzattal ellentétben éveken keresztül betöltötte a Paprika Rádió igazgatói tisztségét, miközben a jóváhagyása egy nyelvművelői állás betöltésére szólt.
Vig Emese volt főszerkesztő ellen hat hónapig folytatott fegyelmi eljárást a TVR vezetősége, és fizetéslevonásban részesítette
Fotó: facebook
„Amikor elindult a fegyelmi kivizsgálás, két feljelentés ment Bukarestbe, az egyik az igazgató, a másik a Sebesi részéről ugyanezzel az indoklással: a román tévé érdekeit szem előtt tartva nem lehet ilyen filmeket rendezni, mint amilyen a Magyarok Romániában” – fogalmazott Vig Emese. Aki amúgy azzal magyarázza, hogy engedély hiányában is elvállalta a dokumentumfilm-forgatást, hogy ezt a szabadidejében tette, ő pedig amúgy is „a törvény szellemét akarja tiszteletben tartani, nem pedig a betűjét, amit úgy tágítanak, mintha gumiparagrafusok lennének”.
„Van, akire érvényesek a tiltások, más viszont megengedheti magának, hogy extrakurrikuláris tevékenységet végezzen a tévés munkája mellett. Ezt az a vezetőség dönti el, amely nyilvánvalóan rosszindulattal viszonyul a kisebbségi szerkesztőségekhez” – állítja Vig Emese. Aki felidézte azt is, hogy két évvel ezelőtt a regionális szerkesztőség 90 munkatársa közül ötvenen írták alá azt a beadványt, amelyben a kolozsvári tévéstúdiót 16 éve irányító Romeo Couți menedzseri kompetenciáinak kivizsgálását kérték, és bár akkor leváltották az igazgatót, fél év elteltével „mindenféle okkult háttérfolyamatok révén” visszakerült.
Vig Emese elmondta, remek emberek, nagyszerű szakemberek dolgoznak a kolozsvári stúdióban, akikkel jó volt együttműködni, és akikért szerinte nagy kár, mert a rendszer „bedarálja” őket, és a napi megélhetés jelentette terhek miatt nem mernek kiállni, illetve a tévé szabályzata is tiltja, hogy elmondják, mivel nincsenek megelégedve. „Én csak arra bátoríthatom őket, hogy adjanak hangot elégedetlenségüknek, mert csak akkor lesz igazán célba érő ez a tiltakozás” – nyilatkozta a Krónikának az újságíró.
Miközben Vig Emese azt állítja, hogy kényszerű távozása mögött etnikai diszkrimináció és magyarellenesség lapul, a Krónika információi szerint ennél mélyebb gyökerű nézeteltérések vezettek az ügy elmérgesedéséhez. A kolozsvári stúdió kisebbségi szerkesztősége vezetőjének valóban folyamatos küzdelmet, meggyőző- és lobbimunkát kell folytatnia a román vezetőséggel a magyar adás érdekeinek érvényesítéséért, lapunk azonban úgy tudja, hogy a Vig Emese lemondásában kicsúcsosodó konfliktus forrása jelentős mértékben a magyar szerkesztőségből ered.
Több belső munkatárs lapunknak úgy jellemezte volt felettesét, mint akinek szakmai felkészültségéhez, tudásához pillanatig sem fér kétség, ellenben főszerkesztőként összeférhetetlenné vált. Forrásaink szerint egy idő után autoriter stílust vett át, megalázta a kollégáit, akikkel – többek megfogalmazása szerint –
Nem nehéz elképzelni, hogy emiatt rendkívül elmérgesedett a hangulat a csatorna Donát úti szerkesztőségében. Mivel a köztévé alkalmazottai vezetőségi engedély nélkül nem nyilatkozhatnak a sajtónak, érdeklődésünkre a magyar adás újságírói-szerkesztői sem válaszolhattak hivatalosan. Belső forrásaink ugyanakkor egybehangzóan állítják: az egykori főszerkesztő sokszor minősíthetetlenül bánt munkatársaival, akik közül egyesek a felmondásukat fontolgatták, mások betegnyugdíjba vonultak, míg olyan is akadt, aki magas beosztásáról mondott le a Vig Emesének
tulajdonított rossz hangulat és konfliktusos szerkesztőségi állapot miatt.
Az egyik legsúlyosabb eset ugyanakkor a Szabó Csaba szerkesztőé. A lapunk birtokába került feljelentésben a Kolozsvári Televíziónál 21 éve dolgozó újságíró feketén-fehéren azt állítja: Vig Emese megzsarolta, hogy adjon át neki havonta egy összeget a fizetéséből. Az idén februári keltezésű panasz szerint az eset tavaly nyáron történt, amikor Vig Emese közölte beosztottjával, hogy az azelőtti hónapokban „vitatható minőségű” anyagokat készített, elégedetlen a munkájával, és „megunta, hogy olyan nagy fizetést kap”.
Amikor az igényen felháborodó Szabó felhívta a figyelmét, hogy emiatt mindkettejüket megbüntethetik, Vig felvetette, akkor a szerkesztő utalja át az összeget minden hónapban az általa vezetett, többek között fiatal újságíróknak ösztöndíjat biztosító Fehér Holló Médiaklub Egyesülettől az általa megnevezett egyetemi hallgatónak. Szabó szerint Vig ígéretet tett arra, hogy ha ezt megteszi, akkor békén hagyja. A történtek nyomán Szabó – megjegyezve azt is, hogy annak idején kardiológiai kivizsgálásra készült – bejelentette a felmondását Romeo Couți-nak, ám mivel a területi stúdió igazgatója nem fogadta el, hosszú pihenőszabadságra vonult, s csak akkor tért vissza a munkahelyére, amikor októberben Vig Emesét leváltották a főszerkesztői tisztségből.
Vig Emese erre a konkrét ügyre reagálva kérdésünkre úgy válaszolt: amikor valaki kiáll egy rendszer ellen, akkor létjogosultsága fönntartása érdekében a rendszer az illetőt megpróbálja emberi értékeiben, emberi kapcsolataiban tönkretenni, elhitelteleníteni. Érdekesnek nevezte, hogy a Fehér hollók – Corbii albi portál működtetőjeként Szabó Csabának sosem volt szüksége jóváhagyásra sem külső, sem belső munkatársként, holott a tévének készített anyagok nagy része jóváhagyás nélkül premierként az illető oldalon jelent meg. „Ezt sem nehezményezte soha senki. Illetve én próbáltam szóvá tenni” – jelentette ki Vig Emese.
A róla szóló vád, a Szabó Csaba által leírtak kapcsán úgy fogalmazott, hogy az eset a „fikció területére tartozik”, aminek azonban van igazságmagva: főszerkesztőként megrovásban akarta részesíteni a nem megfelelően elvégzett munka miatt. „A lejárató kampány kigondolt, kitalált részeként vetették be ezt, nem is biztos, hogy utolsó horogként. Hiszen a lejáratásnak pontos célja van: ki az, aki azt mondja, hogy ez a rendszer nem jó? Valaki, aki »lop, csal, hazudik, erkölcstelen életet él« stb. Ergo: mondanivalójának nem lehet súlya, ő is egy azok közül, akik nem »feleltek meg«. Én soha nem akartam megfelelni, illetve nem a rendszernek akartam megfelelni, hanem a saját magam és mestereim által támasztott elvárásoknak. És ezennel fölveszem a kesztyűt. A nyilvános térben is, illetve bíróságon is” – válaszolta a Krónikának Vig Emese.
Lapunk megkereste Sebesi Karen Attilát is, a TVR román szerkesztőségének munkatársa azonban a belső szabályzatra hivatkozva egyelőre elhárította a nyilatkozattételt. Számos kérdést továbbítottunk ugyanakkor a TVR bukaresti kommunikációs osztályának, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy iktatták a megkeresésünket, és a közérdekű információkhoz való hozzáférést szabályozó jogszabály előírásainak alapján fognak eljárni.
Egy jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zsoldosként tevékenykedő, korábban a francia idegenlégióban is megfordult jelölt is elindul a parlamenti választáson Szeben megyében.
Több mint 90 százalékban elkészült az első kolozsvári úgynevezett P+R parkoló, mely naponta 800 gépkocsit vonhat ki a belvárosi forgalomból.
Hétvégén kezdődik az őszi szünidő, minden diák és óvodás vakációzik egy bő hétig.
A Calea Neamului (Nemzet útja) és a Frăţia Ortodoxă (Ortodox testvériség) egyesületek szombaton megemlékezést tartanak az úzvölgyi katonatemetőben a román hadsereg napja alkalmából.
Elfogadta a helyiérdekű vasút (HÉV) megvalósíthatósági tanulmányát keddi ülésén a kolozsvári képviselő-testület. A városi tanácsosok hidrogéngyártó és -töltő állomás létrehozásáról is döntöttek.
Bár a parkolóhelyek száma tekintetében Kolozsvár nincs az éllovasok között, bevétel szempontjából „dobogós” a kincses város Romániában. A tavalyi adatokat országos szinten összesítő elemzés parkolóhelyes toplistáiban számos erdélyi város helyet kap.
Nem kezdhették meg az Európa legnagyobb napelemparkjaként beharangozott fotovoltaikus park építését az Arad megyei Ottlaka és Nagypél területén, mert a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) a bíróságon támadta meg a környezetvédelmi engedélyt.
Belső vizsgálatot rendeltek el a kolozsvári gyerekgyógyászaton, és a szülők feljelentést tettek, miután életét vesztette egy négy hónapos tasnádi kisfiú, akit súlyos szívbetegsége miatt sürgősen meg kellett volna műteni.
Bennégett egy nő kedden mérai otthonában, amelyben tűz pusztított; egy 18 éves lány pedig égési sérüléseket szenvedett az arcán.
Az aradi börtön egyik elítéltjét hétfő délután megölte a cellatársa.
1 hozzászólás