Fotó: A szerző felvétele
2010. augusztus 09., 09:422010. augusztus 09., 09:42
„Számos szóbeli jelentés érkezett a polgármesteri hivatalhoz az idegenből érkezett gyűjtögetők garázdálkodásairól” – indokolta az intézkedést Nagy Zoltán alpolgármester, kifejtve ugyanakkor, hogy az emberek félnek a megtorlástól, nem merik papírra vetni panaszukat. Egyébként ezt igazolja egy neve elhallgatását kérő károsult is, aki a Krónikának arról számolt be, hogy nemrégiben román nyelven beszélő, vélhetőleg roma származású gyűjtögetők egy erdei út mellett kést szegeztek a torkának, elvették tőle a gombát, az óráját, a mobiltelefonját, de még a maradék uzsonnáját is. „Név nélkül elmondom, de nem teszek írásos feljelentést, mert félek a megtorlástól. Inkább gomba sem kell” – szögezte le a panaszos.
A helyszínen ellenőrzést végző illetékesek szinte valamennyi bokor aljában improvizált, ágakból, nejlonból eszkábált „erdei szállásra” bukkantak, nem egy esetben a benne lakók az egyenruhások közeledtére a közeli erdőkbe menekültek a számonkérés elől. „Csak a tegnap érkeztünk, papírunk van arról, hogy itt lehetünk” – perlekedett egy magát szászrégeni illetőségűnek valló középkorú asszony kézzel írott zsebszerződést lobogtatva, amelyen az állt, hogy a terület tulajdonosa engedélyt adott, hogy sátraikat felállítsák magántulajdonán.
A szászrégeni csoporttól nem messze, egy árukihordó kisautó zárt rakteréből a rendőrök féltucatnyi férfit szállítottak ki, ők Neamţ megyéből érkezett áfonyaszedők voltak, és természetesen azt vallották, most először jöttek gyűjtögetni a Pongrác-tetőre. A tető aljában, a főúttól mindössze néhány méternyire, az erdő mélyén a hatalmas szemétkupac azonban már arról tanúskodott, hogy a magukat galócásinak valló romák már hosszabb ideje ott tartózkodnak.
Mintegy negyven olyan személyt toloncolt ki a hét végén a Beszterce-Naszód megyei csendőrség a Radnai-havasok természetvédelmi területéről, a Lála-völgy közeléből, akik ott húzták fel sátraikat, hogy minél közelebb lehessenek az erdei gyümölcsökben és gombákban gazdag erdőkhöz. Amellett, hogy engedély nélkül bárhol tilos sátorozni, bűnüket az is súlyosbítja, hogy természetvédelmi területeken semmilyen körülmények között nem megengedett a kempingezés. A Beszterce-Naszód megyei csendőrség hétvégi közleményében ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a két évvel ezelőtti ellenőrzésük során mintegy száz személyt kellett eltávolítaniuk a természetvédelmi területről, akik egyébként kalibákat is eszkábáltak maguknak. Bálint Eszter |
„Szegény emberek vagyunk, egy kicsi pénzt akarunk keresni a gombából és a kokojzából (áfonya – szerk. megj.)” – magyarázta a magát Ferinek nevező férfi, a galócásiak vezetője, kifejtve, hogy ők nem bántanak senkit, őket viszont többször is megkergették „a helybéli sátoros cigányok”. Ezzel ellentétben a városban gombát áruló romák közül többen is arra panaszkodnak: az idegenek elveszik tőlük vagy éppen előlük a gombát és az erdei gyümölcsöket.
„Az igazság valahol félúton van” – jegyezte meg az egyik ellenőrzést végző rendőr, kifejtve, hogy mióta elkezdődött a gomba- és erdeigyümölcs-szezon, a városban megritkultak a betörések, lopások, tolvajlások. S ha már választani kell, akkor inkább hajlik arra, hogy a kisebbik rosszat válassza, fogalmazott.
Nagy Zoltán alpolgármester viszont nagyon eltökélt, mint lapunkkal közölte, egy hét múlva újabb razziát tervez, s akkor majd el is kobozzák a leszedett gyümölcsöt és a gombát, illetve akár ki is toloncolhatják a területeken törvénytelenül „sátorozó” hívatlan vendégeket. „A sátor felhúzására is területrendezési engedély kell a terület tulajdonosának hivatalos beleegyezése mellett” – szögezte le az alpolgármester, hozzátéve, az út menti kereskedéshez emellett időszakos kereskedelmi engedély is szükséges.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.