Rábólintottak a tanügyi reformra

•  Fotó: Agerpres

Fotó: Agerpres

Rendkívüli ülésen fogadta el tegnap a kormány a közoktatás és a felsőoktatás reformját célzó oktatási törvénycsomagot. A jogszabálytervezetet a kormányülés után továbbították a parlamentnek, kérve, hogy sürgősségi eljárással tárgyalja meg azt. Emil Boc miniszterelnök szerint céljuk, hogy a törvényhozás még a parlamenti ülésszak végéig hagyja jóvá a tervezetet, így annak egyes előírásait már a következő tanévtől alkalmazni lehet.

Hírösszefoglaló

2010. április 13., 08:202010. április 13., 08:20

A kisebbségi oktatás gondjait is rendezi

A tervezetet már tegnap iktatták a képviselőházban, amely elsőként vitatja meg, majd a döntő fórum, a szenátus asztalára kerül. Dumitru Pardău, az alsóház titkára szerint a tervezetet sürgősségi eljárással továbbítják a bizottságoknak, és a kormány által benyújtott változattal együtt a honatyák módosító indítványait is megtárgyalják. A képviselőháznak május 26-áig kell elfogadnia a tervezetet.

A jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított 30 napon belül lépne életbe. A törvénytervezet szerint 16 éves korig kötelezővé tennék az oktatást, bevezetnék az előkészítő osztályt, míg a kilencedik osztály ezentúl az általános iskola része lenne. Emil Boc kifejtette, utóbbi előírást a jelenleg ötödik osztályos diákokkal kezdődően alkalmaznák, az új típusú felvételivel együtt 2013-tól vezetnék be, míg az új típusú érettségi 2012-ben lépne életbe.

Markó Béla kormányfőhelyettes jelentőségteljes eseménynek nevezte a tervezet elfogadását a kormány által, kifejtve, hogy a parlament jóváhagyása után Romániának stabil, decentralizált, a döntések és finanszírozás terén pedig átlátható oktatási rendszere lesz. „Valószínűleg nem mindenki elégedett, de ami engem illet, szerintem ez a tervezet lehetővé teszi az oktatási rendszer valós reformját” – értékelte tegnapi sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a magyar közösség számára örvendetes, hogy a tervezet a kisebbségi oktatás gondjait is rendezi mind közoktatási, mind felsőoktatási szinten.

Elégedetlen szakszervezetek

A tanügyi szakszervezetek és az ellenzéki pártok ellenben azt állítják, az oktatási minisztérium elsiette a jogszabálytervezet kidolgozását, csupán kéthetes nyilvános vita után a kormány elé terjesztette a dokumentumot, holott a törvény szerint a társadalmi párbeszédnek egy teljes hónapig kell tartania, és szakmai szervezetek kérték is ennek meghosszabbítását. A társadalmi párbeszéd újraindítását kérte a tervezet kapcsán Ecaterina Andronescu és Ioan Mang szociáldemokrata szenátor is, azt állítva, hogy a kormány nem tartotta be a törvényi előírásokat. A volt tanügyminiszter élesen kritizálta a tervezetet, azt állítva, hogy a hatalom ily módon még inkább növelni akarja az egyetemek és a tanintézetek fölötti kontrollját.

Aurel Cornea, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke szerint nem tudni, hogy a tanügyi törvénytervezet kormány által elfogadott változata mit tartalmaz. Kifejtette, az FSLI tegnap referendumot szervezett tagjai körében, hogy megtudja, mit kifogásolnak a dokumentumból a címzetes állások, a tanintézetek vezetése, a tanügyi átszervezés és a fejkvóta bevezetése terén. Utóbbi kapcsán kifejtette, amennyiben a kormány egyenlő módon támogatná az állami és a magántanintézeteket, nem lojális konkurenciát teremtene, hiszen utóbbiak az államtól, illetve a saját bevételeikből származó összegekből mesés fizetéseket biztosíthatnak majd, és módjuk lesz elszippantani a legfelkészültebb szakembereket. Cornea szerint az FSLI egy jól dokumentált anyagot akar letenni a bizottságok asztalára, de nem zárják ki azt sem, hogy a vita alatt tiltakozó akciókat szerveznek a parlament előtt.

Marius Nistor, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Tömb (FSI) elnöke szerint a tervezet mind a diákok, mind a tanárok ellen irányul. Kifejtette, azt javasolják tagjaiknak, hogy ne írják be a jegyeket a naplóba, és készüljenek az év végi vizsgák bojkottjára, valamint az április 22-én tartandó figyelmeztető sztrájkra. Mint mondta, a felsőoktatási szakszervezetek képviselői ma tárgyalnak a tiltakozó megmozdulások menetrendjéről.

Többek között azt kifogásolják, hogy a törvénytervezet egyenlő mértékű állami finanszírozást biztosít az állami és a magánegyetemek számára, módosítja a vezetőtanács és a rektor megválasztásának módját, és előírja az azonos profilú felsőoktatási intézmények összevonását. Kifogásolja a törvénytervezetet a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem vezetősége is, amely úgy véli, a tervezet egy „szűk csoport” érdekeit szolgálja. A tervezet mindent kiszűr, amit az elmúlt húsz év alatt sikerült megvalósítani a romániai oktatásban. Andrei Marga rektor, volt tanügyminiszter szerint a parlamentnek egyszerre több törvénytervezetet kellene tanulmányoznia.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány