Potápi Árpád János (archív felvétel)
Fotó: Studium–Prospero Alapítvány
A nemzetpolitika zászlóshajójaként jellemezte a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programot a nemzetpolitikai államtitkár csütörtökön Budapesten.
2019. június 20., 12:482019. június 20., 12:48
2019. június 20., 12:492019. június 20., 12:49
Potápi Árpád János a 2018-19-es programok zárókonferenciáján köszönetet mondott az ösztöndíjasok munkájáért, kiemelve:
Kifejtette: a diaszpórát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor-program 2013-ban 47 ösztöndíjassal indult, és ehhez csatlakozott 2015-től a Kárpát-medence szórványmagyarságát támogató Petőfi Sándor-program. Mostanra 225 ösztöndíjasa van a két programnak, amire méltán lehetnek büszkék. A két kezdeményezés szavai szerint kicsit kirakata is a nemzetpolitikának.
Jelezte: igyekeznek a közösségek és a külhoni magyar szervezetek igényeit figyelembe venni, megpróbálják azokat kiszolgálni, még ha ez szinte lehetetlen feladatnak is tűnik néha. Kitért arra is, hogy
A nemzetpolitikai államtitkár megemlítette azt is, hogy az ösztöndíj rendszere évről évre változik, vannak újdonságok a magyar szervezetek igényei alapján, illetve a nemzetpolitikai célok megvalósítása érdekében.
Potápi Árpád János reményének adott hangot, hogy nemcsak az ösztöndíjasok tudtak sokat nyújtani a magyar közösségeknek, hanem a közösségek is sokat adtak az ösztöndíjasoknak. Mindenki, aki ebben a programban részt vett, örök életre „megfertőződött” a nemzetpolitikával – fűzte hozzá.
A szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-programot 75 ösztöndíjas számára hirdették meg, 9 hónapra szólt, szeptemberben indult. A diaszpórát támogató Kőrösi Csoma Sándor-programnak csaknem 30 célországa van, érinti Európát, Ázsiát, Észak- és Dél-Amerikát, Dél-Afrikát, Ausztráliát és Új-Zélandot. 150 ösztöndíjas utazhatott ki az északi féltekére szeptembertől 9 hónapra, a déli féltekére júniustól 6 hónapra. A kiutazók között első alkalommal egyházi ösztöndíjasok is voltak.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!