Pert nyert Sándor Krisztina

Az ügyben végül a kolozsvári bíróság hozott döntést: az ítélet szerint mivel Sándor Krisztinának nem volt lehetősége bejelenteni a spontán megmozdulást, nem számított szervezőnek, és nem történt súlyos közrendháborítás sem, így a bírságolás jogilag indokolatlan – tudtuk meg Györffy Emőke ügyvédtől. Mint ismeretes, a tavaly február 17-i „villámtüntetést” követően a kolozsvári csendőrség bejelentette: a rendezvény két résztvevőjét, Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökét és Sándor Krisztinát is megbüntetik.

A Kolozs megyei csendőrség parancsnoka, Aurel Litan korábban közölte: fejenként 500 lejes pénzbírságot rónak ki a flash mob jellegű akció két résztvevőjére az 1991/60-as törvényre hivatkozva, amely szabályozza, miként lehet eljárni az olyan személyek ellen, akik bejelentetlen tüntetéseken vesznek részt. Sándor Krisztina érdeklődésünkre elmondta: a rendőrségi jegyzőkönyv kiállítását követően, Györffy Emőke ügyvéd tanácsára fellebbezett az alkotmánybíróságon. „Mint kiderült, az utcai gyülekezéseket szabályozó törvény ellentmond az európai emberi jogi egyezmény 10. és 11. cikkelyének, és egyáltalán nem tér ki a spontán tüntetések lebonyolítására – magyarázta Györffy Emőke kolozsvári ügyvéd. – Az alkotmánybíróság indoklás nélkül utasította el a fellebbezésünket októberben. Az ügy visszakerült a kolozsvári bírósághoz, amely ezúttal nekünk adott igazat.”

A per során a Kolozs megyei csendőrség azt kérte a bíróságtól, hogy a tüntetés alkalmával készült film- és hangfelvételeket használhassa bizonyítékként, a bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a helyszínen rögzített anyagok sem bizonyítják, hogy Sándor Krisztina szervezte volna meg az említett tüntetést. Györffy Emőke tudomása szerint Patrubány Miklós még nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a kolozsvári csendőrség ellene is jegyzőkönyvet állított ki: mivel az MVSZ-elnök magyar állampolgár, a procedúrát a külügyminisztérium bonyolítja le, ami az ügyvédnő elmondása szerint hónapokig eltarthat.