Fotó: Pixabay.com
„Miért dolgozunk?” – ez volt a címe a felmérésnek, amelyet fiatalok körében készítettek a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) politikai, közigazgatási és kommunikációtudományi karán (FSPAC).
2024. május 15., 21:142024. május 15., 21:14
A felmérés eredményeiből az derült ki, hogy a munka és a magánélet egyensúlya egyre fontosabb tényezővé válik a munkahelyválasztás során, különösen a fiatalabb generáció esetében, miközben a vezetők olyan alkalmazottat szeretnének, aki hajlandó keményen dolgozni a fejlődésért – mutatott rá a politikai, közigazgatási és kommunikációtudományi kar stratégiai, vezetői és intelligens fejlesztési központja (CSLDI) által készített tanulmány. A felmérésnek a kar honlapján található összegzéséből kiderül,
Călin Emilian Hințea, a FSPAC dékánja, aki egyben a Michigan Állami Egyetem docense is, elmondta, hogy az eredmények fontos jelenségekre mutatnak rá és figyelembe kell venni ezeket a jövőben. Mint fogalmazott, fel kell tennünk a kérdést: vajon ez csak a világjárvány átmeneti hatása, vagy a fiatalok személyes identitásában bekövetkező masszív változást jelzi az, hogy a munka már nem foglalja el ugyanazt a lényeges helyet az emberek életében, mint régebben.
A válaszadók többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik: több mint a fele mesteris diplomával (53%), 95%-uk pedig egyetemi diplomával rendelkezik. Az elemzés a munkavállalók szervezethez való viszonyát, szakmai identitását, a munkával való elégedettséget és elkötelezettséget befolyásoló tényezőket vizsgálta. A válaszadók többsége olyan képesítéssel rendelkezik, amely átlagon felüli jövedelmet jelent: 40%-uk havi nettó 7000 lej feletti jövedelemmel rendelkezik, 73%-uk legalább 4 500 lejes havi jövedelemmel rendelkezik (körülbelül az országos átlagbér).
Az összegyűjtött adatokon keresztül a kutatás azonosította a munkahelyválasztást befolyásoló tényezőket, ide tartozik a munkaadóval való egészséges kapcsolat, fontosak a vezetési stílussal kapcsolatos elvárások, a szakmai és személyes fejlődéssel kapcsolatos elvárások. Szintén lényeges a munkavállalók számára, hogy biztonságos és rugalmas legyen a munkahely, és kiemelt helyen szerepel a munka és a magánélet egyensúlyának fontossága.
Állásbörzét szervezett pénteken a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség a sepsiszentgyörgyi Value Centreben. Az esemény keretében 391 állást hirdettek meg főként építő-, vendéglátóipari és kereskedelmi munkakörökben.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
szóljon hozzá!