Őszi, téli virágzások, „megbolonduló” növények: megszűnőben égövünk négy évszakos felosztása   

virágzás

A klímaváltozás nagy mértékben befolyásolja a növényvilág működését

Fotó: Tamás Attila

Miként alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz, mennyire tekinthető „normálisnak” a jelenség, hogy ősszel is virágoznak fák, vagy egyes virágok az enyhe teleken keresztül végig virágba borulnak? Erről kérdeztük Macalik Kunigunda kolozsvári biológust, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatóját, akitől többek között megtudtuk: arra kell berendezkednünk, hogy a mérsékelt égövön megszűnik a négy évszak szezonalitása.

Kiss Judit

2024. október 17., 13:592024. október 17., 13:59

2024. október 17., 14:012024. október 17., 14:01

Megtörténik, hogy ősszel, másodízben is virágozni kezdenek egyes fák: a romániai és magyarországi sajtó is írt októberben arról, hogy gesztenyefák borultak virágba, valamint meggyfákat láttak virágzani az ősz második hónapjában. Macalik Kunigunda kolozsvári biológust, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatóját arról kérdeztük,

„normálisnak” tekinthető a jelenség, vagy pedig a mostanában észlelhető számos olyan, szokatlannak minősített természeti jelenség közé sorolható, amelyeknek meglétét a klímaváltozás számlájára írják?

virágzás Galéria

Macalik Kunigunda biológus: „nagyjából arra kell berendezkednünk,hogy a mérsékelt égövön megszűnik a négy évszak szezonalitása”

„Itt nálunk Kolozsváron, a lakóhelyemhez közel is virágban van a gesztenyefa. Most is felkapjuk erre a fejünket, de korántsem olyan szokatlan, mint évtizedekkel ezelőtt. Emlékszem, diákkoromban a botanikus tanáraim még feljegyezték terepfüzeteikben az effajta jelenségeket, hiszen csak nagyon ritkán fordult elő, különlegességnek számított, ha egy tavasszal virágzó növény ősszel is virágba borult. Ma ez már jóval gyakoribb, többek között a klímaváltozásnak köszönhetően” – fejtette ki a biológus.

virágzás Galéria

Régen március-áprilisban virágzott, de mostanában vannak helyek, ahol egész évben virágzik az ibolya

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Mint magyarázta,

mindannyian észleljük az utóbbi években, hogy a mérsékelt égövön a négy évszak mintha már eltűnőben lenne, az évszakok kezdenek „egymásba csúszni”.

„A növények pedig alkalmazkodnak a környezeti körülményekhez. Például az idén nálunk a kertben egész télen virágzott az ibolya, és tavasszal, amikor normálisan virágozni szokott, akkor is hozott virágot. De most ősszel, a napokban egy járdaszegélynél szintén láttam virágzó ibolyát. Régen március-áprilisban volt ennek az ideje, most meg már egész évben virágzik. A növények alkalmazkodnak az időjárási körülményekhez, persze, ehhez általában hosszú időre van szükség. Bizonyos növényeknek olyan rügyeik vannak, hogy a számukra ideális időjárási körülmények között virágot bonthatnak” – mondta el a szakember.

virágzás Galéria

Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy nemcsak tavasszal, hanem ősszel is virágzanak gesztenyefák

Fotó: pixabay.com

Arra is kitért, hogy a fáknál is előfordulhat ez a jelenség. Régen is megesett nagyon ritkán, hogy mondjuk ősszel a bodzabokron megjelent egy-egy virágzat, és feljegyezték, hogy másodjára virágzik.

Idézet
Viszont most már az érzékelhető, hogy »megbolondulnak« egyes növények, az őszt úgy élik meg, mintha megint tavasz lenne.

Ez nemcsak a nagyon meleg idő miatt történik, hanem a nagy szárazság miatt is: sokszor elveszítik leveleiket, rügyeik kialakulnak, aztán aktiválódnak, és ezekből kibomlanak a virágok. Például az aranyeső is gyakran kivirágzik ősszel, holott »klasszikusan» tavasszal van ennek az ideje” – sorolta Macalik Kunigunda.

virágzás Galéria

Idén januárban a fű és a hóvirág is a tavaszt „imitálta”

Fotó: Fülöp-Székely Botond

Az ősszel virágba boruló vadgesztenyefák helyzete kicsit más. „Van egy olyan jelenség, főleg a fás szárúaknál, hogy

Idézet
ha nagyon betegek, vagy valamilyen tömeges rovartámadás érte őket, akkor a fajfenntartás érdekében megpróbálnak termést hozni, gyümölcsöt érlelni,

és így a nagyon beteg, illetve nagyon öreg fák a kihalás veszélyét érezve elkezdenek virágozni. Ez gyakran megfigyelhető jelenség a gesztenyefáknál. Eddig is meg lehetett figyelni, csak néha a sajtó felkapja, hogy jaj, most a gesztenyefa virágzik. A kártevő által megtámadott fa új leveleket is hajt a vegyes rügyekből, a nyugvó rügyekből ősszel újra hajt és kizöldül, a nagyon világos levelekkel kifejezetten olyan, mint kora tavasszal, és megjelennek ilyenkor a virágzatok is. Nem tudom, hogy ez befolyásolja-e a jövő évi termést.

Idézet
Az tény, hogy azokból a virágokból, virágzatokból, amik most októberben nyílnak, termés egész biztosan nem lesz.

Régebben másodvirágzásnak inkább azt mondták, amikor az első nagy általános virágzás után pár héttel megint kivirágoztak a fák” – magyarázta a biológus. Hozzátette, ez a jelenség olyankor is előfordul, amikor például erős rovartámadás éri őket, vagy gombabetegség. „Természetesen ha nagyobb energiát fektet a növény abba, hogy ősszel kivirágzik, kérdés, miként alakulnak utána a vegyes rügyei, amik aztán pihennek a nyugvó időszakban, majd következő tavasszal bomlanak – azokból lesznek az újabb virágok” – magyarázta.

virágzás Galéria

Téli virágzás. A fotó az elmúlt januárban készült

Fotó: Fülöp-Székely Botond

Megjegyezte: nem tudja megmondani, hogy ez a jövő évi termést mennyire befolyásolja, a kertészmérnökök valószínűleg jobban tudják.

Bizonyos években azért nincs bőséges termése a gyümölcsfáknak, mert tavasszal sokat esik az eső, hideg van, nem repülnek a rovarok, esetleg lefagynak bizonyos virágrészek, ilyenkor nem történik meg a beporzás.

A biológus arról is beszélt, hogy a klímaváltozás miként befolyásolja a növényvilág működését. „Tény, hogy a klímaváltozásnak, a szélsőséges időjárásnak tudhatóak be változások, a meleg hőmérsékletnek, sok esetben a szárazságnak. A lágyszárúaknál is gyakoriak a korábban szokatlannak érzékelt jelenségek, csak ez nem annyira feltűnő, mint fáknál. A tavasszal virágzó növények egyébként kivirágozhatnak ősszel is, az időjárási viszonyok függvényében” – magyarázta a biológus. Aki érdekességképpen azt is hozzátette, hogy bizonyos növények rügyeinél vannak „pótjátékosok”, mint a focicsapatban.

„Meg lehet figyelni például tavasszal, hogy ha sérül a fa, mert fagy éri, pedig már lombot hajtott, akkor lefagynak a levelei,

Idézet
azt hihetnénk, hogy kipusztul az egész fa. De nem. A tartalékrügyeit, amiket pótjátékosoknak nevezek, ilyenkor veti be, és ha van még energiája, akkor újabb lombozatot hajt

– ami persze sokkal szegényesebb, de elég lesz ahhoz, hogy életben tartsa magát a fát” – magyarázta Macalik Kunigunda.

virágzás Galéria

Fotó: Pixabay

A mostanában tapasztalható szokatlan jelenségekkel kapcsolatban azt is elmondta, hogy sokszor lehet látni télen, januárban, hogy a fákon megduzzadt rügyek az első napsugárral ki is bomlanak. De ilyenkor persze jöhetnek a fagyok, amelyek befolyásolhatják a folyamatokat.

Idézet
Nagyjából arra kell berendezkednünk, hogy a mérsékelt égövön megszűnik a négy évszak szezonalitása. Azt tapasztaljuk, hogy tavasz, ősz lassan már nincs, tehát igaziból két évszakunk van,

a szélsőségesen meleg, szinte csapadékmentes nyár, és egy enyhe tél, és nincs köztük tavasz és ősz – ami viszont a növények szempontjából nagyon fontos volt. Jelenlegi tudásunk szerint a nappalok hossza is befolyásolja a növényvilágot: tehát amikor rövidülnek a nappalok, akkor »tudják», hogy következik a pihenő, a nyugalmi fázis, amikor pedig hosszabbodnak a nappalok tavasszal, akkor aktiválódnak. Úgy tűnik, hogy ezeket a dolgokat is kezdik felülírni a hőmérséklet-változások, például a nagyon enyhe telek” – fejtette ki a Krónikának a biológus.

korábban írtuk

Fűben-fában gyógyerő – Macalik Kunigunda biológus a vadon termő növények fogyasztásáról, az ajánlott óvatosságról
Fűben-fában gyógyerő – Macalik Kunigunda biológus a vadon termő növények fogyasztásáról, az ajánlott óvatosságról

Bár legtöbben áruházakban, piacokon vásároljuk meg a tavasz beköszöntével egyre kívánatosabb zöldfűszernövényeket, akadnak bátrabb, kísérletezőbb kedvű természetkedvelők, akik erdőn-mezőn keresik meg az ehető növényeket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra

Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra
2025. május 17., szombat

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek
2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt
2025. május 17., szombat

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának

Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának
2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek