A klímaváltozás nagy mértékben befolyásolja a növényvilág működését
Fotó: Tamás Attila
Miként alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz, mennyire tekinthető „normálisnak” a jelenség, hogy ősszel is virágoznak fák, vagy egyes virágok az enyhe teleken keresztül végig virágba borulnak? Erről kérdeztük Macalik Kunigunda kolozsvári biológust, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatóját, akitől többek között megtudtuk: arra kell berendezkednünk, hogy a mérsékelt égövön megszűnik a négy évszak szezonalitása.
2024. október 17., 13:592024. október 17., 13:59
2024. október 17., 14:012024. október 17., 14:01
Megtörténik, hogy ősszel, másodízben is virágozni kezdenek egyes fák: a romániai és magyarországi sajtó is írt októberben arról, hogy gesztenyefák borultak virágba, valamint meggyfákat láttak virágzani az ősz második hónapjában. Macalik Kunigunda kolozsvári biológust, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatóját arról kérdeztük,
Macalik Kunigunda biológus: „nagyjából arra kell berendezkednünk,hogy a mérsékelt égövön megszűnik a négy évszak szezonalitása”
„Itt nálunk Kolozsváron, a lakóhelyemhez közel is virágban van a gesztenyefa. Most is felkapjuk erre a fejünket, de korántsem olyan szokatlan, mint évtizedekkel ezelőtt. Emlékszem, diákkoromban a botanikus tanáraim még feljegyezték terepfüzeteikben az effajta jelenségeket, hiszen csak nagyon ritkán fordult elő, különlegességnek számított, ha egy tavasszal virágzó növény ősszel is virágba borult. Ma ez már jóval gyakoribb, többek között a klímaváltozásnak köszönhetően” – fejtette ki a biológus.
Régen március-áprilisban virágzott, de mostanában vannak helyek, ahol egész évben virágzik az ibolya
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
Mint magyarázta,
„A növények pedig alkalmazkodnak a környezeti körülményekhez. Például az idén nálunk a kertben egész télen virágzott az ibolya, és tavasszal, amikor normálisan virágozni szokott, akkor is hozott virágot. De most ősszel, a napokban egy járdaszegélynél szintén láttam virágzó ibolyát. Régen március-áprilisban volt ennek az ideje, most meg már egész évben virágzik. A növények alkalmazkodnak az időjárási körülményekhez, persze, ehhez általában hosszú időre van szükség. Bizonyos növényeknek olyan rügyeik vannak, hogy a számukra ideális időjárási körülmények között virágot bonthatnak” – mondta el a szakember.
Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy nemcsak tavasszal, hanem ősszel is virágzanak gesztenyefák
Fotó: pixabay.com
Arra is kitért, hogy a fáknál is előfordulhat ez a jelenség. Régen is megesett nagyon ritkán, hogy mondjuk ősszel a bodzabokron megjelent egy-egy virágzat, és feljegyezték, hogy másodjára virágzik.
Ez nemcsak a nagyon meleg idő miatt történik, hanem a nagy szárazság miatt is: sokszor elveszítik leveleiket, rügyeik kialakulnak, aztán aktiválódnak, és ezekből kibomlanak a virágok. Például az aranyeső is gyakran kivirágzik ősszel, holott »klasszikusan» tavasszal van ennek az ideje” – sorolta Macalik Kunigunda.
Idén januárban a fű és a hóvirág is a tavaszt „imitálta”
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Az ősszel virágba boruló vadgesztenyefák helyzete kicsit más. „Van egy olyan jelenség, főleg a fás szárúaknál, hogy
és így a nagyon beteg, illetve nagyon öreg fák a kihalás veszélyét érezve elkezdenek virágozni. Ez gyakran megfigyelhető jelenség a gesztenyefáknál. Eddig is meg lehetett figyelni, csak néha a sajtó felkapja, hogy jaj, most a gesztenyefa virágzik. A kártevő által megtámadott fa új leveleket is hajt a vegyes rügyekből, a nyugvó rügyekből ősszel újra hajt és kizöldül, a nagyon világos levelekkel kifejezetten olyan, mint kora tavasszal, és megjelennek ilyenkor a virágzatok is. Nem tudom, hogy ez befolyásolja-e a jövő évi termést.
Régebben másodvirágzásnak inkább azt mondták, amikor az első nagy általános virágzás után pár héttel megint kivirágoztak a fák” – magyarázta a biológus. Hozzátette, ez a jelenség olyankor is előfordul, amikor például erős rovartámadás éri őket, vagy gombabetegség. „Természetesen ha nagyobb energiát fektet a növény abba, hogy ősszel kivirágzik, kérdés, miként alakulnak utána a vegyes rügyei, amik aztán pihennek a nyugvó időszakban, majd következő tavasszal bomlanak – azokból lesznek az újabb virágok” – magyarázta.
Téli virágzás. A fotó az elmúlt januárban készült
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Megjegyezte: nem tudja megmondani, hogy ez a jövő évi termést mennyire befolyásolja, a kertészmérnökök valószínűleg jobban tudják.
A biológus arról is beszélt, hogy a klímaváltozás miként befolyásolja a növényvilág működését. „Tény, hogy a klímaváltozásnak, a szélsőséges időjárásnak tudhatóak be változások, a meleg hőmérsékletnek, sok esetben a szárazságnak. A lágyszárúaknál is gyakoriak a korábban szokatlannak érzékelt jelenségek, csak ez nem annyira feltűnő, mint fáknál. A tavasszal virágzó növények egyébként kivirágozhatnak ősszel is, az időjárási viszonyok függvényében” – magyarázta a biológus. Aki érdekességképpen azt is hozzátette, hogy bizonyos növények rügyeinél vannak „pótjátékosok”, mint a focicsapatban.
„Meg lehet figyelni például tavasszal, hogy ha sérül a fa, mert fagy éri, pedig már lombot hajtott, akkor lefagynak a levelei,
– ami persze sokkal szegényesebb, de elég lesz ahhoz, hogy életben tartsa magát a fát” – magyarázta Macalik Kunigunda.
Fotó: Pixabay
A mostanában tapasztalható szokatlan jelenségekkel kapcsolatban azt is elmondta, hogy sokszor lehet látni télen, januárban, hogy a fákon megduzzadt rügyek az első napsugárral ki is bomlanak. De ilyenkor persze jöhetnek a fagyok, amelyek befolyásolhatják a folyamatokat.
a szélsőségesen meleg, szinte csapadékmentes nyár, és egy enyhe tél, és nincs köztük tavasz és ősz – ami viszont a növények szempontjából nagyon fontos volt. Jelenlegi tudásunk szerint a nappalok hossza is befolyásolja a növényvilágot: tehát amikor rövidülnek a nappalok, akkor »tudják», hogy következik a pihenő, a nyugalmi fázis, amikor pedig hosszabbodnak a nappalok tavasszal, akkor aktiválódnak. Úgy tűnik, hogy ezeket a dolgokat is kezdik felülírni a hőmérséklet-változások, például a nagyon enyhe telek” – fejtette ki a Krónikának a biológus.
Bár legtöbben áruházakban, piacokon vásároljuk meg a tavasz beköszöntével egyre kívánatosabb zöldfűszernövényeket, akadnak bátrabb, kísérletezőbb kedvű természetkedvelők, akik erdőn-mezőn keresik meg az ehető növényeket.
Iskolabusz ütközött hétfő reggel személygépkocsival a 15-ös jelzésű országúton Maroshévíz és Szászrégen között, a Maros megyei Csobotány térségében.
Olyan nagy volt az érdeklődés a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett épületbejárások iránt, hogy most – művészettörténész vezetésével – újra megmutatják a nagyközönségnek a felújított egykori Központi Szállót.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
szóljon hozzá!