Tárt kapukkal várják az ünneplőket. A földszinten kap helyet a múzeum, az emeleten a levéltár
Fotó: Kiss Gábor
Kolozsváron szombaton múzeumot, vasárnap pedig a református egyház levéltárának új székhelyét is megnyitják, míg Szászfenesen az új református templom avatására kerül sor Orbán Viktor jelenlétében.
2017. szeptember 29., 16:452017. szeptember 29., 16:45
Kolozsváron múzeum- és levéltáravatással, a szomszédos Szászfenesen pedig templomszenteléssel ünnepli meg hétvégén a reformáció 500. évfordulóját az Erdélyi Református Egyházkerület – az ünnepségeken Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.
Kovács Mária Márta, a Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet szomszédságában kialakított Erdélyi Református Múzeum muzeológusa a Krónikának arról számolt be: már száz éve megszületett a gondolat, hogy az egyházkerületnek szüksége lenne egy ilyen térre, hiszen több mint 600 gyülekezet van, amelyeknek úrasztali edényei időnként használaton kívül állnak, ilyenkor jó lenne biztonságos körülmények között tárolni ezeket.
Elmondása szerint valamikor 1906 körül egyházkerületi határozat is született erről, azóta folyamatosan felmerül a múzeumalapítás ötlete, a terv megvalósítására pedig most végre eljött a megfelelő alkalom, így a létesítmény hétvégén megnyitja kapuit. Kovács Mária Márta kifejtette:
A szakember lapunknak arról is beszámolt: a szombati megnyitón, a reformáció 500. évfordulója alkalmából bemutatott tárlat anyagát főként a szórványvidékről gyűjtötték, az érdeklődők többek között textíliákat, ötvösmunkákat, ónedényeket tekinthetnek meg. A kiállítás által – amelyet március 25-éig lehet megtekinteni – azt kívánják bemutatni, hogy Erdélyben hogyan alakult ki, és milyen örökséget hagyott hátra az elmúlt 500 évben a reformáció.
A tárlat anyagát négy teremben helyezik el: előbb bemutatják a katolikus örökséget, majd az érdeklődők megtekinthetik, hogy erre hogyan épültek fel, illetve változtak a 17., 18., 19. század folyamán a használati tárgyak. A kiállítás az egyes vidékek sajátosságaira is kitér, így kiderül például, hogy
A vármegyékben ezzel szemben jóval erőteljesebb a patrónusok jelenléte, a tárlat ennek mentén bemutatja a legreprezentatívabb családokat, amelyek folyamatosan támogatták a református egyházat. A negyedik teremben végül Kolozsvár és Marosvásárhely történetét mutatják be, illetve azt, hogyan alakult a reformációtól kezdve a két gyülekezet sorsa.
A múzeum megnyitása mellett az Erdélyi Református Egyházkerület levéltára is új székhelyet kap, az 1964 óta működő intézmény ugyanis kinőtte eddigi otthonát, a Farkas utcai református templom oldalhajóját – tudtuk meg Ősz Sándor Előd egyházkerületi főlevéltárostól. A kolozsvári Bocskai (Avram Iancu) téri felújított ingatlan – amelynek földszintjén kap helyet a múzeum – emeletén lesz ezután a levéltár, amelyben szintén berendeztek egy kiállítótérként vagy akár gyűlésteremként használható helyiséget.
– magyarázta a szakember. Kérdésünkre azt is elmondta: az intézmény szolgáltatásait kutatók is előszeretettel veszik igénybe, a költözést megelőző időszakban évente 300-320 alkalommal fordult hozzájuk mintegy 120 szakember. „A nagy állami levéltárakkal természetesen nem vesszük fel a versenyt, de a kisebb levéltárak közül messze mi vezetünk Erdélyben” – hangsúlyozta. Az intézmény vasárnap nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
Szászfenesen eközben javában készülnek az új református templom felszentelésére, amelyet vasárnap ugyancsak Orbán Viktor kormányfő jelenlétében adnak át.
Az új szászfenesi református templom
Fotó: Kiss Gábor
Az épület építésének azt követően láttak neki, hogy
Máté István szászfenesi református lelkész a Krónikának elmondta: a gyülekezet nagy örömmel fogadta, hogy új templomot kap, ennek hiányában ugyanis az istentiszteleteket előbb egy magánházban, majd a kultúrotthonban, később az egyik presbiter, Székely Olga panziójában tartották, illetve tartják még október elsejéig.
Máté István szerint a nehézségek ellenére „szépen zajlott” az időszak, mert az emberek hűséggel jöttek segíteni az egyháznak. Mint részletezte: a nehéz időkben arra a gondolatra támaszkodtak, hogy ez csak átmeneti időszak, amely hamarosan rendeződik. A lelkész hangsúlyozta: akik otthonukba befogadták a gyülekezetet vasárnaponként, szeretettel tették ezt.
– magyarázta. Hozzátette: lelkészként neki „egy kicsit sok” jutott, de ez alatt nem azt kell érteni, hogy belefáradt, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a közösség tagjainak zöme fiatal, délután öt-hat óráig munkában vannak, ezért nem is igazán várhatta el, hogy segítsenek. Ennek ellenére sokan megtették, egyesek szabadnapokat kértek, mások késő délután mentek segíteni, olykor egy egész hétvégét rászántak az építkezés egy-egy részfeladatának kivitelezésére.
A templomépítésben ugyanakkor nem merült ki a gyülekezet tevékenysége, hiszen számos rendezvényt szerveztek, amelyeken román nemzetiségűek és római katolikusok is részt vettek. Máté István rámutatott: rengeteg segítséget kapott a fiatal családoktól, de az idősek is kivették részüket a munkából.
– fogalmazott. Hozzáfűzte: érdemes megemlíteni, hogy jó az együttműködés a szászfenesi római katolikus és a református közösség között, rendszeresen szerveznek programokat. Kérdésünkre elmondta: az építkezés során nehézségek is akadtak, a legnagyobb gondot a pénzhiány jelentette. Sok mindennel küzdöttek, míg az egyházkerület közbenjárásával nem kaptak támogatást a Bethlen Gábor Alapkezelőtől.
Mint részletezte:
ugyanis azelőtt úgy érzékelték, hogy ha a korábbi iramban halad az építkezés, évi 200 ezer lejes költségvetéssel, akkor legalább 10 évbe telik befejezni. A teljes beruházás 3,5 millió lejbe került, a Bethlen Gábor Alapkezelő 160 millió forinttal (2,36 millió lejjel) támogatta az építkezést.
Különleges, Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész munkásságát bemutató tárlattal nyílik meg Kolozsváron a Református Múzeum időszakos kiállítóterme szombaton a Bocskai (Avram Iancu) tér 13. alatt, 14 órát követően – közölték a szervezők.
A Bihar megyei Értarcsára érkezett meg idén is, tatarozza fészkét, készül a fiókák nevelésére Románia legöregebb meggyűrűzött gólyája, amely idén töltötte be a 21. életévét.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
szóljon hozzá!