Stark Tamás magyarországi történész a konferencia nyitó előadásaként a szovjet fogság kutatásának történetét vette számba a nyolcvanas évektől napjainkig
Fotó: Oláh-Badi Levente
A kelet-közép-európai és a szovjet kommunista lágerek Kárpát-medencei magyar történészkutatói értekeznek Kolozsváron a 80 évvel ezelőtt elkezdődött tömeges szovjet elhurcolásokat felidéző konferencián. A 22 előadás Székelyföldtől Pozsonyig, a vörös hadsereg vonulásának nyomában járja végig a tömeges deportálások történetét. Videós összeállításunkban történészeket kérdeztünk a vészterhes idők tanulságairól, a tudományos fórum jelentőségéről.
2024. október 11., 17:562024. október 11., 17:56
2024. október 11., 18:272024. október 11., 18:27
Kárpát-medencei történészkonferencia helyszíne a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának Tordai úti épülete, ahol október 9–12. között tartják a 80 éve történt. 1944–2024. Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiban című konferenciát és közösségi megemlékezést. A szervezők arra törekedtek, hogy az anyaországból, Délvidékről, Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkezett 22 Gulág-kutató ne csupán egymás között ossza meg előadását, hanem a közösségi emlékezet részeként tágabb közönséghez is eljusson. A kutatókon kívül elsősorban
a deportálások korát, amikor a kincses városból és környékéről több mint hétezer magyar civil embert hurcoltak el szovjet fogságba.
Murádi János Kristóf az erdélyi magyar civilek elhurcolásának történetét mutatta be előadásában
Fotó: Oláh-Badi Levente
A szekcióülésekből álló tudományos fórumról a rendezvény főszervezője, Murádin János Kristóf egyetemi docens, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának tanszékvezetője a Krónikának elmondta, hogy a konferencia előadásai láncszemenként egybefonva vezetik végig a hallgatóságot a tömeges elhurcolások időszakán. „Ahogyan 1944 őszén a szovjet hadsereg keletről nyugat felé haladt – Kézdivásárhelytől Pozsonyig –, úgy vesszük számba régiónként a civilek tömegeinek elhurcolását szovjet fogságba Erdélyből, a Partiumból, Kárpátaljáról, Felvidékről, a Tiszántúlról, Budapestről, illetve a Dunántúl településeiről. Ezzel
– mutatott rá az egyetemi oktató.
Murádin szerint olyan brutális tettről van szó, amely 1944-ben is ellentmondott minden nemzetközi jogi előírásnak. A hadifoglyok, a katonák elhurcolása benne volt a második világháborús forgatókönyvekben, viszont a civilek erőszakos elhurcolása és deportálása a szovjet rendszer legszörnyűbb arcát mutatta. „Ami akkora sokkhatást és traumát okozott, hogy a történtek 80. évfordulóján újra fel kell idézni, tekintettel arra, hogy a kommunista rendszer négy évtizede alatt fátylat borítottak rá” – fogalmazott portálunknak a történész.
A konferencia főszervezője szerint a Kárpát-medencei utódállamokban kisebbségben élő magyarság számára nagyon nehéz történet ez, mert
,,Erről beszülnek kell, nem mehet feledésbe. Ahogy a holokauszt, vagy a Pol Pot-féle kambodzsai iszonyatos rendszer gyilkosságai nem merülhetnek feledésbe, úgy a szovjet Gulág és a GUPVI szörnyűségei sem” – hangsúlyozta Murádin János Kristóf.
A Gulág-kutatás legismertebb erdélyi magyar történésze kiemelte, hogy a 80 évvel ezelőtti tömeges elhurcolások kényes és szerteágazó kérdésnek számítanak, amiről nem lehet csak fehéren-feketén gondolkodni. „Ha nem is sokan, de voltak román foglyok is a magyarok között, ugyanakkor olyanról is tudok, aki magyar szomszédja helyett állt be a sorba. Persze, akkor nem tudta, hogy több évre elhurcolják, így azt hitte, hogy néhány napi munkáról van szó csupán. Mindezekről együtt kell gondolkodni és emlékezni” – nyomatékosította a Krónikának Murádin János Kristóf, a kolozsvári konferencia főszervezője.
Sokan odavesztek. Az Erdélyből elhurcolt civilek hazatérésének táblázata
Fotó: Makkay József
A kolozsvári konferenciát a budapesti székhelyű Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának szakmai és anyagi támogatásával szervezték meg. A kommunista lágerhálózat kutatóit közös csapatba összefogó szakmai szervezet elnöke, Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense a Krónikának elmondta, hogy 2009-es megalakulása óta a társaság mérföldkőnek számít a Gulág-kutatásban. Létrejöttében sokat segítettek tengerentúli szakemberek, akik azért szorgalmazták a szakmai-tudományos fórum megalakítását, hogy a Nyugat is érdemi információt kapjon a szovjet rendszer szörnyűségeiről.
A tényfeltáró munkát segíti a 2021-ben megalakított Gulág- és Gupvikutató Intézet, amely a téma kutatásában érdekelt szakembereket fogja össze” – fogalmazott portálunknak a budapesti egyetemi oktató. Aki örömmel nyugtázta, hogy vannak 30-40 éves fiatal kutatók is, így biztosított az utánpótlás a tudományos munka folytatására.
Bognár Zalán szerint nincs könnyű dolga a kutatóknak, mert a kommunista-szocialista rendszerek nagyon sok iratanyagot megsemmisítettek a II. világháborút követő években, így alapvető dokumentumok, kimutatások hiányoznak. Az elhurcoltakkal kapcsolatos kutatások terén új lehetőséget hozott 2019-ben a Magyar Állami Levéltár által Oroszországtól megvásárolt közel 700 ezer karton az egykori magyar foglyokról. Kiderült azonban, hogy a magyar elhurcoltak adatainak ez csupán az 50-55 százalékát tartalmazza. Becslések szerint mintegy egymillió magyar hadifogoly és civil kerül a szovjet hatalom által irányított Kárpát-medencei és szovjetunióbeli lágerekbe, fogolytáborokba. Rengeteg személy neve hiányzik a kartonokról, bizonyos emberekről ugyanakkor több – akár 4-5 karton – is készült.
De van olyan magyarországi település – Tabajd például –, ahol a tömeges civil deportáltaknak a 17 százalékát lehet kideríteni az Oroszországból érkezett kartonok alapján” – mutat rá a szovjet nyilvántartások felületességére és megbízhatatlanságára a magyarországi kutató.
Az adatbazisokonline.mnl.gov.hu/gyujtemeny/szovjetunioba-elhurcoltak internetes oldalon 2021 óta az Oroszországból érkezett kartonok zöme elérhetővé vált. Bognár Zalán szerint a szovjet adatokkal azonban óvatosan kell bánni. Ezt leginkább az Oroszországban jegyzett 38 ezer halott hadifogoly száma bizonyítja, ami a valóságban nagyságrenddel több volt. A szovjet nyilvántartás hivatalosan nem ismerte el a civil és katonafoglyok közötti különbséget, így mindenkit hadifogolyként kezelt.
Bognár Zalán a magyar és a szovjet források megbízhatóságát boncolgatta a lágerkutatások tükrében
Fotó: Oláh-Badi Levente
Benkő Levente történés, újságíró – a Krónika volt munkatársa – a konferencián a Székelyföldiek háborújárása. Barcaföldvár, Foksány, Tighina 1944–1948 című előadásában a Székelyföldön keresztül átvonuló frontot követő ex-lex időszakot vette számba. A front nyomán mérhetetlen pusztítás keletkezett emberéletekben és anyagiakban egyaránt, 1944 októberétől pedig székely civilek ezreit hurcolták gyűjtő-, illetve átmeneti fogolytáborokba, ahonnan a transzportokat a Szovjetunióba irányították.
Benkő Levente portálunknak elmondta, hogy
A Gulág-konferencia október 12-én, szombaton koszorúzással ér véget a tordai emlékműnél, a Központi Magyar Temetőben, ahova a Tordai csatában elhunyt magyar katonák egy részét temették el 1944 őszén.
Ma sincs nyugtuk a 80 éve eltemetett magyar honvédeknek. Miközben a 2015-ben kihantolt magyar katonák földi maradványai 9 éve egy falusi kápolna sarkában várják az újratemetést, a kolozsvári magyar katonasírokat román trikolórral aggatták tele.
80 éve történt, 1944–2024 Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiban címmel szervez konferenciát Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2024. október 9. és 12. között.
A harmadik szatmárnémeti Szamos-híd munkálatai 90 százalékban készültek el. Az eredeti tervekhez képest a polgármesteri hivatal pár hónapos késéssel, még idén át akarja adni.
Hidrogénmeghajtású kerékpár és gépkocsi után motorcsónakot készített a Temesvári Műszaki Egyetem diákjainak és tanárainak egy csoportja. A projekt célja, hogy a hidrogén üzemanyagként való felhasználását minél szélesebb körben alkalmazzák.
Felújítják, az Erdélyi Zsidók Múzeumává, koncertteremmé és kulturális térré alakítják át a Máramaros megyei Szinérváralja régóta használaton kívüli zsinagógájának épületegyüttesét.
Immár valóban dolgoznak, de lassan haladnak a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszának építői a napokban készült drónfelvételek szerint. A projektet évekig hátráltató „medvealagutaknak” azonban még mindig nem fogtak neki.
Rendhagyó módon mutatja be az Arad Megyei Múzeum régészeti osztálya a térségben feltárt leleteket. Az újszentannai Avar-dombot pedig háromdimenziós rekonstrukció segítségével fedezhetik fel az érdeklődők.
Csökkenőben van Hargita megyében a medvék lakott területekről való elűzésére irányuló csendőri beavatkozások száma – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján a megyei csendőrség vezetője.
Jóváhagyták a nagyváradi Őssi lakónegyedben található strand területén tervezett termálliget kialakításának finanszírozását, a vonatkozó szerződést is hamarosan aláírják – tájékoztatott a városháza sajtóosztálya.
Sarmaságon és a környékbeli településeken a rendőrök gépkocsivezetőket, a személygépkocsik műszaki állapotát, üzleteket, és a háztájiban tartott állatok tartási körülményeit ellenőrizték.
A temesvári pályaudvar peronján, a vasúti rendőrség alkalmazottainak „bábáskodásával” hozta világra a gyermekét kisbabáját egy nő szerdán.
Egy potenciális vevő megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát felvásárlásáról. Sajtóhírek szerint a jelenlegi svájci tulajdonos a magas gázárak miatt hajlana az Azomureș eladására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!