Nőtt az elhagyott csecsemők száma

Ismét növekszik a kórházban hagyott gyermekek száma Kovászna megyében: a gyermekvédelmi igazgatóság közzétett adatai szerint az elmúlt évben 43 újszülött maradt valamelyik egészségügyi intézményben, egy évvel korábban 35 csecsemőről mondtak le a szülők.

Bíró Blanka

2012. február 03., 08:422012. február 03., 08:42

Vass Mária, az igazgatóság vezetője szerint a legfőbb ok a szegénység, az életszínvonal csökkenése. A tapasztalat szerint általában a sokgyerekes családok vagy a nehéz anyagi helyzetben levő szülők mondanak le az újszülöttről, általában arra hivatkozva, hogy nem tudják biztosítani a csecsemő számára a megfelelő életkörülményeket. 

Az intézmény vezetősége úgy értékeli, bár tavaly romlott a helyzet, 2005-höz viszonyítva 60 százalékkal csökkent a kórházban hagyott gyerekek száma. Az elmúlt hat évben a háromszéki kórházakban összesen 407 újszülöttről mondtak le a szülők, a legrosszabb helyzet 2005-ben volt, amikor 122 csecsemőt hagyott el rögtön  születése után az édesanyja, azután folyamatosan csökkent az elhagyott gyerekek száma, míg tavaly újra fordult a kocka. 

Tárgyalnak a szülőkkel

A gyermekvédelmi igazgatóság munkatársai az elmúlt években az esetek felében meg tudták győzni a családot, hogy fogadják vissza a gyereküket. Tavaly például a 43 kisgyerek közül 22 térhetett vissza a szüleihez, egy babát a tágabb család fogadott be, 13-an kerültek hivatásos nevelőszülőhöz, hárman bentlakásos rendszerbe, négy csecsemő esetében pedig folyamatban vannak a tárgyalások. Szász Katalin Melinda igazgatóhelyettes szerint gondot jelent az elhelyezésekre vonatkozó tilalom, hiszen a 2 évesnél kisebb gyerekeket csak hivatásos nevelőszülőkre lehet bízni. Kovászna megyében azonban nincs elég hivatásos nevelőszülő, mert nem tudják pótolni azokat, akik nyugdíjba mentek vagy kiléptek a rendszerből.

Felelősségtudat-krízisről
beszél Böjte

„Sajnos nem tudjuk tartani a lépést” – fogalmazott a téma kapcsán Böjte Csaba szerzetes, az árva és szegény sorsú gyerekeket felkaroló Szent Ferenc Alapítvány vezetője. A ferences szerzetes a Krónikának elmondta, tavaly Gyergyószentmiklóson és Kászonban két új gyerekotthont, Madéfalván  napközi otthont indítottak be, mégis minden ágyuk foglalt, mindegyik nevelő teljes kapacitással  dolgozik.

„Újabb és újabb házakat indítunk, ám a helyzet így is nehezen kezelhető. Szomorú jelenség ez: úgy látszik, megrendült a család, a közösség összetartó ereje, a házastársak elválnak, a szülők elengedik gyerekeik kezét, nem vállalják vér szerinti gyerekeiket, és nem vállalják a másét sem” – fogalmazta meg Böjte Csaba, aki szerint az lenne fontos, ha egyre többen éreznék úgy, nem téphetik szét ezeket a kötelékeket.

„Ezeket a gyermekeket Isten a népünknek, nemzetünknek adta, oda kell figyelnünk, hogy megtanulják anyanyelvüket, megismerjék őseink hitét. Az autonómia ott kezdődik, ha mindenki dolgozni kezd, és tesz valamit ezekért a fiatalokért, nem lehet mindig Bukarestre mutogatni – szögezte le Böjte Csaba. – Nekünk az a feladatunk, hogy az elhagyott gyerekek ne érezzék, hogy a család, a társadalom mostohán bánt velük.

A balesetek áldozatainak ellátására baleseti kórházakat építünk, ám ha növekszik a balesetek száma, nem az a megoldás, hogy még több kórházat építünk, hanem hogy szigorítjuk a közlekedési szabályokat, odafigyelünk a megelőzésre, és ez ebben az esetben sincs másként” – mondta a ferences. Böjte atya szerint már az iskolában tanítani kellene a gyerekeknek a konfliktuskezelést, beszélni kellene nekik a családalapítás felelősségéről, arról, hogy jó az engesztelődés, a megbocsátás.

Ezek olyan keresztény igazságok, amelyek nélkül nem működhet a társadalom, ám a gyerekek úgy nőnek fel, hogy tizenkét év alatt az iskolában erről nem hallanak egy szót sem. Böjte Csaba elmondta, a három év alatti gyerekek befogadására nincs engedélyük, de az általa létrehozott alapítványnak több mint 2500 tagja van, 65 helységben több mint kétszázötven munkatársuk oktat és nevel közel 2300 gyermeket.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány