Úgy vélték, hogy a népszavazással a parlamenti többség akarja elvonni a figyelmet a korrupt voltáról, az igazságszolgáltatás elleni támadásairól, a nepotizmusról, valamint a demokrácia- és az EU-ellenességéről. A német egyházi vezetők úgy vélték: a többség a népszavazással átpolitizál egy keresztény kezdeményezést, hogy ezzel próbálja hitelteleníteni politikai ellenfeleit, és olyan populista, nacionalista és diktatórikus jelszavakat terjeszt, amelyek nem méltók az egyházhoz. Hozzátették, a hitvallás bátorsága ott található meg, ahol nemet mondanak minderre.

Az egyházi vezetők azt is sérelmezték, hogy ez év januárja óta hiába várnak választ az ortodox egyháztól és a parlamenttől arra a kezdeményezésre, hogy nyilvánítsák a vallásszabadság és a tolerancia napjává január 13-át, azt a napot, amelyen – a világon először – Erdélyben törvénybe iktatták a lelkiismereti szabadságot. „Ma egyszerűen semmibe veszik azt, ami 450 éve a tordai országgyűlésen lehetséges volt” – áll a dokumentumban.

A szász evangélikus egyház vezetői leszögezték: védelmezik és tisztelik a házasságot és a családot, de

Közölték: a hívek maguk dönthetik el, hogy a vallásszabadság évében részt vesznek-e a népszavazáson.

A romániai történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyház püspökei részvételre és igen szavazatra biztattak, akárcsak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke. Az Evangélikus-Lutheránus Egyház rögzítette, hogy a házasság férfi és nő között köttetik, de hívei lelkiismeretére bízta a döntést a népszavazással kapcsolatban. Az Unitárius Egyház nyilvánosan nem foglalt állást. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a zsinatnak a bioetikai kérdésekről 2009-ben elfogadott álláspontját ajánlotta a népszavazáson részt venni kívánó hívei figyelmébe. A dokumentumot – mely a házasságot férfi és nő életre szóló szövetségi kapcsolataként határozza meg – múlt vasárnap felolvasták a református templomokban.