Nemzeti parkok védelme, magyar nyelvhasználat: Tánczos Barna miniszter lemondását követeli a Declic és az USR

Az önmagát közösségként meghatározó román szervezet a múlt héten lendült támadásba az RMDSZ-es tárcavezető ellen, akit azzal vádolnak, hogy döntéseivel tönkreteszi Románia nemzeti parkjait. A Declic az elmúlt hétvégén 22 székelyföldi település érintésével „szégyenkaravánt” szervezett, hogy felhívja a magyar választópolgárok figyelmét arra, miszerint Tánczos Barna a természetvédelmi területeket kiirtók „jó barátja lett.” Kampánya keretében a román civil szervezet magyar nyelvű, „Tánczos Barna halálos csókot ad az erdőknek”, illetve „Tánczos Barna, erdeink végzetének férfija” felirattal ellátott utánfutóval járta a Székelyföldet, az aktivisták pedig magyar szórólapokat osztogattak az embereknek.

A környezetvédelmi aktivisták és a miniszter közötti nézeteltérés szombaton Csíkszentkirályon mérgesedett el igazán, amikor Tánczos személyesen kérte számon a Declic szórólapokat osztogató tagjain, hogy miért vezetik félre az embereket.

A miniszter nem kis meglepetést okozott Antoniu Bumb aktivistának azzal, hogy kezdetben kizárólag magyarul szólt hozzá, ha már őt is anyanyelvén igyekeztek lejáratni a választópolgárai előtt. A Declic különítményét – köztük az egyébként kolozsvári Szakáts Istvánnal – ugyanakkor hevesen letámadta néhány felháborodott szentkirályi lakos is, akik közül egyikük azt kiáltotta nekik fenyegetően: „Beszélgess magyarul, b..d meg, Erdélyben vagy!” Miközben az indulatok a rendőrök jelenlétének köszönhetően lecsillapodtak, a környezetvédelmi miniszter románul is elmondta a Declic tagjainak, hogy „hazug és aljas” kampányt folytatnak ellene, és az emberek ezért szidalmazzák őket. Tánczos közölte, hazudnak, amikor azt állítják, hogy egy korábbi megbeszélésükön azt ígérte a szervezetnek, miszerint százszázalékos védelemben részesíti a romániai nemzeti parkokat.

A csíkszentkirályi incidenst követően a Declic becsületbeli lemondásra és nyilvános bocsánatkérésre szólította a környezetvédelmi minisztert „elfogadhatatlan magatartása” miatt; távozása kikövetelése érdekében petíciót is indítottak. Élesen bírálják ama kijelentéséért is, miszerint „az erdő nem botanikus kert”. Csatlakozott a Tánczos fejét követelők táborához Vlad Gheorghe, a Mentsétek meg Romániát (USR) európai parlamenti képviselője is, aki viszont elsősorban amiatt követeli a miniszter távozását, mert anyanyelvén beszélt az aktivistákkal. „Tánczos Barna megfeledkezett a román nyelvről, amikor a Declic azt firtatta, miért irtják a védett erdőket. Azt is elfelejtette, hol van, ő a »Székelyföldön” képzelte magát. Ismételje utánam, miniszter úr: 1. er-dők. 2. Ro-má-ni-a. 3. Le-mon-dás” – írta közösségi oldalán posztolt, magyarellenes élű bejegyzésében a román eurohonatya. Gheorghe egyébként arroganciával vádolta Tánczost, amiért „elutasította”, hogy román beszéljen az aktivistákkal, holott a Declic által a szentkirályi incidenst rögzítő videófelvételből is kiderül, hogy később románul folyt a vita az RMDSZ-es politikus és a Declic tagjai között.

Tánczos Barna az incidens után úgy nyilatkozott, a Declic kampánya nem a nemzeti parkok megóvását célozza, hanem személye elleni lejáratásnak és támadásnak minősül.

A környezetvédelmi miniszter az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva felidézte: a szervezet tagjaival hivatalában folytatott korábbi egyeztetése során arra tett ígéretet, országos kampányt indít annak érdekében, hogy a nemzeti parkok területének 75 százalékára bővítsék a szigorú és teljeskörű védelmi övezetek kiterjedését, összhangban az uniós élőhelyvédelmi irányelvvel. Szerinte ez a folyamat a Domogléd-Cserna Nemzeti Parkban már elkezdődött (itt Európa legreprezentatívabb érintetlen bükkerdői találhatók), ahol a terület 56 százaléka élvez védett övezeti besorolást, amit a környezetvédelmi minisztérium a következő másfél évben terjesztene ki 75%-ra. Ugyanakkor munkacsoport jött létre valamennyi romániai nemzeti park bevonásával a védett övezetek bővítéséről.

Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagy-Hagymás Nemzeti Park igazgatója a téma kapcsán a Székelyhon napilapnak úgy nyilatkozott, fontos lenne, hogy ne vonatkozzon egységesen valamennyi nemzeti parkra a 75 százalékos szigorú védelmet előíró rendelet, hanem egyedi elbírálás szerint szülessen döntés. Hegyi közölte, nem lehet egységesíteni, mindenhol más és más a kihívás: van rá példa, hogy a nemzeti park területén belterületek, házak vannak, ezeken a helyeken szerinte nem indokolt a szigorú szabályozás.

Romániában 13 nemzeti parkot tartanak nyilván, amelyek területén különböző védelmi szintű besorolások vannak érvényben. A szigorú védelmi övezetben bármilyen beavatkozás tilos, csak a kutatási tevékenység megengedett, a második szintű, integrált (teljeskörű) védelmi övezetben pedig a kutatáson kívül az ökoturizmus, a hagyományos legeltetés, az oktatási tevékenység és sporthorgászat is engedélyezett. A fennmaradó területek kevésbé szigorú besorolás alá tartoznak, ahol biztosítják a természetvédelem mellett a fenntartható fejlődést is. Ezeken engedélyezett az erdészeti tevékenység, beleértve a fakivágást és kártevőirtást, valamint akár turisztikai vagy kutatási célú infrastruktúra is kialakítható.