A tanügyi tárca vezetője minap saját doktori dolgozatának felülvizsgálatát kérte a bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemtől, hogy személyes példával támassza alá a kiállását. Igénylésébe azt is belefoglalta, hogy ezt követően a felsőoktatási intézmény küldje el disszertációját az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsnak is ellenőrzésre.

korábban írtuk

Doktori disszertációjának felülvizsgálatát kéri az oktatási miniszter

Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter saját doktori dolgozatának felülvizsgálatát kéri a bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemtől. 

A BBTE-n már rég zajlik a szűrés

A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a doktori dolgozatok esetében kötelezően szűrik a potenciális plágiumeseteket, erre megvannak az eszközeik – mondta el megkeresésünkre Markó Bálint, a kolozsvári székhelyű felsőoktatási intézmény rektorhelyettese. Rámutatott: ez már évek óta működik, minden doktori dolgozat esetében készül egy jelentés, amit a doktorit vezető oktató ellenjegyez.

– ecsetelte az oktató. Mint mondta, a plágiumot ellenőrző szoftverek, platformok a magiszteri dolgozatok vagy bármilyen más szöveg esetén is rendelkezésre állnak, ha azok használatát kéri az egyetem valamelyik kara vagy intézete. A doktori dolgozatok esetében a szűrés kötelező, más esetben kérésre történik, ha felmerül a plágium veszélye vagy gyanúja, részletezte a rektorhelyettes.

A BBTE rektorhelyettese hangsúlyozta, az egyetem etikai bizottsága még a plágiumbotrányok előtt precízen foglalkozott minden felmerülő esettel. „A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen minden a helyén van, rögtön tudunk reagálni, ha felmerül a plágium gyanúja. Ezek az eljárások számunkra nem jelentenek újdonságot” – húzta alá Markó Bálint.

Hozzátette, a miniszter szándéknyilatkozata mögött egyelőre nem látszik a módszertan, és hogy az milyen jellegű és mértékű támogatást jelentene. Felidézte,

A BBTE tanrendjeiben általánosan már szerepelt a tudományetika, ám ha valahol mégsem, akkor helyretették.

„Ilyen módon a tanrendi és az infrastrukturális lehetőségek is megvannak az egyetemen, hogy a diákok értesüljenek a helyes eljárásról, tudják, mire kell vigyázni, mit jelent a plágium vagy az önplágium fogalma, miként kell korrekt módon a szakirodalmi hivatkozásokat megjeleníteni” – mondta Markó Bálint. Elmondása szerint az egyetem etikai bizottságánál eseti megkeresések vannak, amikor felmerül korábbi nem jogtiszta másolás vagy idézés gyanúja, ám ez nem jellemző.
Kifejtette, a különböző plágium-ellenőrző szoftverek és platformok bizonyos mennyiségű szöveg ellenőrzésére alkalmasak, a minisztérium támogatási rendszerének hozadéka lehet, hogy általánosítják a szűrést, nem csak évi limitált mennyiségű dolgozatot, kéziratot, hanem ennél többet is át tudnak futtatni.

„Többféle lehetőség van. Magyarországon például vannak központi platformok, melyek lehetővé teszik az ellenőrzést. Amint a terv, a stratégia konkrétan megfogalmazódik, kiderül, hogy az egyetem jelenlegi állapotához képest hoz vagy sem változást, bár a BBTE ezt a kérdést a helyén kezeli” – összegezte a rektorhelyettes.

A Sapientián is minden szinten ellenőriznek

A Sapientia EMTE három évvel ezelőtt vezette be kötelező módon a plágium-ellenőrző program használatát minden szinten – mutatott rá kérdésünkre Tonk Márton rektor. Mint részletezte,

Ez érvényes a mesteri disszertációk esetén, és a különböző partnerségekben folytatott doktori képzéseknél is használják. Hasonlóképpen bármilyen kérdés, vitás eset vagy nézeteltérés merül fel, a platform megoldást jelent.

Az Acta Universitatis Sapientiae, a Sapientia EMTE angol nyelvű tudományos folyóiratának legtöbb sorozata a nemzetközi adatbázisban jegyzett, a kiadvány esetében is szinte kötelező a plágium-ellenőrzés. „Ez a Sapientia berkeiben egy jól működő rendszer, az más kérdés, hogy a saját forrásainkból finanszírozzuk, tehát örülnénk neki, segítség lenne, ha erre egy országos szintű program révén kapnánk támogatást” – emelte ki Tonk Márton.