A most bemutatott kutatás eredményei szerint a románok toleránsabbak más kisebbségekkel szemben, mint a magyarokkal
Fotó: Bíró Blanka
Érzékelhető a magyarellenesség Romániában, ugyanakkor a politikai elitben és a polgárokban sem alakult ki a diszkrimináció-tudatosság, ezért a kisebbségi jogvédő harcot át kellene tenni ilyen típusú diskurzusra – hangzott el egyebek mellett egy, a román–magyar viszonyt vizsgáló felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.
2020. október 23., 08:122020. október 23., 08:12
2020. október 23., 09:562020. október 23., 09:56
Elfogadó a magyarokkal szemben a román többség, viszont a nyelvhasználat esetében kevésbé megengedőek. Zavarja őket, ha a környezetükben magyarul beszélnek, sokan gondolják úgy, hogy a románok jelenlétében át kellene váltani román nyelvhasználatra, valamint azt, hogy a magyarok nem is akarnak románul megszólalni. Többek között ez derül ki a Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) és a Bálványos Intézet által kezdeményezett Kisebbségi Monitor 2020 kutatásnak a magyarellenességet mérő eredményeiből.
A felmérést Sepsiszentgyörgyön ismertette Kiss Tamás szociológus, a kutatás szakmai vezetője, Székely István Gergő politológus, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója, Toró Tibor politológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója. A sajtótájékoztatón részt vett Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke.
A járvány miatt online és telefonos lekérdezéssel készült reprezentatív felmérés érdekessége, hogy a mintát két csoportra osztották: egyik felében általánosan a kisebbségekre vonatkoztatva fogalmazták meg a kérdéseket, míg a másik felében a magyarokra. A különbséget értékelték magyarellenességként, hiszen például ha a többség általánosan elfogadja a kettős állampolgárság intézményét, ám a magyarok esetében kevésbé megengedő, az már magyarellenességként értelmezhető, fejtette ki Kiss Tamás.
„A magyarokat is nyitottság jellemzi ezen a téren, esetükben a családba való befogadásnál volt nagyobb az ellenállás, ám ez azzal magyarázható, hogy a vegyes családokban általában a többség nyelvi normái érvényesülnek” – részletezte Kiss Tamás. Rámutatott, a magyarok körében az tapasztalható, hogy nem diszkrimináció-tudatosak, a többségük nem érzi az igazságtalanságot, például
Összehasonlításképpen említette, hogy a roma személyes élettörténetekben szervezőelemként jelenik meg a diszkrimináció, míg a magyarok esetében nem.
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
„A román társadalomban, különösen a középosztályban csökkent a diszkrimináció toleranciája, úgy határozzák meg az európaiságukat, hogy nem diszkriminálnak. Ezért kellene a kisebbségi jogokat, a nyelvi jogokat hangsúlyosabban összekötni a hátrányos megkülönböztetés fogalmával, mert az zavaró lenne a többség számára.
– részletezte Kiss Tamás. A magyarokat akkor fogadnák el, ha nyelvet váltanának, ami lehetetlen elvárás. A nyelvhasználat és a nyelvtudás tekintetében a felmérés jelentős különbséget mutatott a magyarok és más kisebbségek megítélése között.
Toró Tibor ismertette, a románok 29 százalékát zavarja, ha magyar beszédet hall a környezetében, tehát akkor is, ha nem a társaságában, hanem például az utcán hallja.
A nem anyanyelvi beszélőkkel szembeni toleranciát is mérték, ez esetben is jelentős a különbség a magyarok megítélésében. Míg 55 százalék megengedő, ha más nemzetiségűek helytelenül, akadozva beszélnek románul, a magyaroktól ezt csak 21 százalék fogadja el. A magyarok saját magukkal szemben még ennél is szigorúbbak, a megkérdezettek fele elítéli, ha nemzettársa helytelenül beszél románul. Az akcentus kérdésében is nagy a különbség, 79 százalék gondolja úgy, hogy rendben van, ha a más nemzetiségűek akcentussal beszélnek románul, a magyaroktól ezt már csak 45 százalék fogadja el. Például
A nyelvi dimenzió a legproblémásabb, nem elég, hogy udvariatlanságnak tartják, ha magyarul beszélünk, azt is nehezményezik, ha nem beszélünk kifogástalanul románul, összegeztek a kutatók. Ugyanakkor a magyarok még ott sem várják el a románoktól, hogy megtanuljanak magyarul, ahol többségben vannak.
Fotó: Bíró Blanka
A kutatásból jól kirajzolódik a magyarellenesség – állapította meg a kutatási módszert méltatva Toró T. Tibor. Arra is kitért, hogy a politikai elitben és a polgárokban sem alakult ki a diszkriminációtudatosság, ezért a kisebbségi jogvédő harcot át kellene tenni ilyen típusú diskurzusra.
– mondta az EMNP ügyvezető elnöke. Hozzátette, egyéni szinten elfogadnak bennünket, beengednek a családjukba, közösségként, intézményesen, a nyelvi jogainkkal, autonómiánkkal már nehezebb az elfogadás.
„A román–magyar viszony javításán mindennap dolgozni kell, új kihívások, feladatok fogalmazódnak meg, hiszen húsz éve még nem volt probléma az online térben megjelenő magyarellenesség” – fogalmazta meg Antal Árpád. Rámutatott, az erdélyi magyar társadalom rendkívül rétegzett, több száz településen különböző élethelyzetben élünk. Az idei helyhatósági választások előtt az erdélyi magyarok 52,4 százaléka élt olyan településen, ahol magyar az önkormányzati vezető, ez az arány a választások után 62–63 százalékra emelkedett, ugyanakkor a magyarok diszkriminációja a tömbben is tetten érhető, például sokkal több román tölt be olyan tisztséget, ahol magasabbak a jövedelmek – fejtette ki Antal Árpád.
Az erdélyi magyarok körében konszenzus van arról, hogy meg kell tanulniuk románul – derül ki egy szerdán ismertetett felmérésből. A Kisebbségi Monitor 2020 című kutatás eredményei szerint az erdélyi magyarság megengedő a román nyelvű oktatással szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!