A nyolcadikos románvizsgán továbbra is hosszú szövegek szerepelnek és sok szövegértési feladat (archív felvétel)
A nyolcadikosok képességvizsgájának román nyelv és irodalom követelményeiből kiiktattak ugyan néhány elemet, de a közzétett mintatétel nem különbözik lényegesen a tavalyitól – mondta el megkeresésünkre Bors Kinga román szakos pedagógus. Ez a „könnyítés” nem változtat a diákok helyzetén, ennél sokkal többre számítottak a tanárok és a nyolcadikosok is.
2021. március 03., 12:392021. március 03., 12:39
A járvány miatt bevezetett távoktatáshoz igazítják az idei képességvizsga tananyagát, eltekintenek a kevésbé fontosnak minősített ismeretektől – jelentette be az oktatási minisztérium. A tapasztalatok szerint azonban az, hogy román nyelv és irodalomból kivettek néhány nyelvtani elemet a programból, semmit sem változtat a vizsga szerkezetén és nehézségi fokán.
– mondta el lapunknak Bors Kinga, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola román szakos tanára. Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter úgy nyilatkozott a Digi24 műsorában, hogy az idei vizsgákon az elvárásokat hozzá kell igazítani a tanév rendkívüli voltához, és a mércét „intelligens módon lennebb kell engedni”, mert a diákok nem kérhetők számon úgy, mintha az oktatásban nem lett volna semmiféle változás a pandémia alatt
– fogalmazott a tanügyminiszter, hozzátéve, hogy a vizsgák személyes részvétellel fognak zajlani, de az elvárásokat csökkentik. Kifejtette, a vizsgán számonkérhető anyagot szakértők állították össze oly módon, hogy ne egy bizonyos időszakban, néhány hónap alatt átadott ismeretanyagra koncentráljanak, és eltekintenek a kevésbé fontosnak minősített ismeretektől.
Az idei nyolcadikosok a kísérleti évfolyam, velük kezdődött az oktatási reform, ők voltak az első előkészítő osztályosok. Az ő esetükben kezdték bevezetni az új kerettantervet, és ők fognak a PISA-tesztek mintájára képességvizsgázni. Az első mintatesztet az elmúlt év nyarán tették közzé, ám azt mindenki túl hosszúnak és bonyolultnak találta, így novemberben egyszerűsített változattal rukkoltak elő.
A járványra hivatkozva február elején újabb programot adott ki a minisztérium, február 22-én pedig az újabb gyakorlóteszt is megjelent. Idén, az elmúlt évtől eltérően megszervezik a próbavizsgákat is, ezekre március 29. és 31. között kerül sor. Abban minden érintett egyetért, hogy az új vizsgatétel előnye, hogy már nem kérnek irodalmi elemzéseket, amit az elmúlt években általában bemagoltak a diákok.
A programból kivettek ugyan néhány elemet, de a közzétett mintatétel nem különbözik lényegesen a tavalyitól, tíz oldalt két óra alatt kell átolvasni, megérteni, értelmezni és megoldani. Minimális elemet vettek ki a tananyagból, elsősorban nyelvtani fogalmakat, ám ez a vizsgán tulajdonképpen nem oszt, és nem szoroz – mondta el lapunknak Bors Kinga. Ez a „könnyítés” nem változtat a diákok helyzetén, ennél sokkal többre számítottunk, tette hozzá.
„Annyit nem vettek ki, hogy a gyerekek felszusszanhassanak. Maradtak a hosszú szövegek, a szövegértési feladatok, a sok kis fogalmazás” – részletezte a pedagógus. Rámutatott, a megadott szövegek nagyon hosszúak, már ez elijeszti a magyar anyanyelvű gyerekeket, a szövegértésre vonatkozó minden kérdésnél újra meg újra át kell olvasniuk a szöveget, ezzel sok időt veszítenek. Bors Kinga abban bízik, hogy az ígéretek alapján a minisztérium hetente előrukkol újabb és újabb mintatételekkel, majd a március végi próbavizsgán még inkább kikristályosodik, mire számíthatnak.
Sokat kell gyakorolni, a vizsgáig még van idő, hogy belerázódjanak, ám sokkal könnyebb lett volna a tanár-diák helyzete, ha legalább két évvel korábban kiderül, milyen lesz a vizsga szerkezete, mit kérnek számon – mutatott rá a tanárnő. Mint mondta,
Bors Kinga arra is felhívta a figyelmet, sok múlik azon, mennyire pontosítják a javítókulcsokat, mert szubjektív értékelésre is lehetőséget nyújt a sok kicsi fogalmazás. A próbavizsgán még sok minden kiderül, akkor okosabbak leszünk, addig is azt tudjuk tenni, hogy oldjuk a mintatételeket a gyerekekkel – szögezte le a pedagógus. Hozzátette, ez mindenképpen kísérleti nemzedék, éveken keresztül nem voltak tankönyveik, folyamatosan változtak a játékszabályok, a tananyag, a vizsgatétel, ami bizonytalanságot okoz.
Országos felmérő vizsgákat tartanának
Az elmúlt évben elmaradtak a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok országos felmérő vizsgái a járványhelyzet miatt, idén tavasszal azonban hasznos lenne megtartani ezeket, hiszen jó lenne felmérni, hol is tartanak a fejlődésben a tanulók ennyi online oktatás után – fogalmazott Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter. Bár az idei vizsgák módszertanát még nem közölték, az előző években minden gyerek a saját iskolájában, osztályában vizsgázott, és az elért osztályzatokat nem írták be a naplóba.
Ez idén sem lenne másként a szaktárcavezető szerint. A hatodik osztályos vizsga szerepet játszik a középiskolai orientáció felmérésében, a negyedik osztály eredményeit pedig az oktatási minisztérium a rendszer és a tanterv elemzésére használja fel, és figyelembe veszi az ötödik osztályos tantervek kidolgozásánál is – közölte a miniszter. A szülő így látni fogja, hogy a pedagógus alábecsülte-e vagy túlbecsülte a gyereket, és iskolai szinten ellenőrizheti, hogy miként fejlődnek a tanulók másodiktól negyedikig, hiszen országosan egységes tesztekről van szó.
Bár az idei vizsgák módszertanát még nem közölték, az előző években a tételek az országos vizsgaközponttól érkeztek, amelyeket le kellett tölteniük a tanintézeteknek, és minden gyerek a saját iskolájában, osztályában vizsgázott – tájékoztatott Fejes Réka, a Maros megyei magyar tagozatos kisiskolásokért felelős szaktanfelügyelő. Hozzátette, idén, járványhelyzetben a vizsgáztatás más lesz, hiszen papírlapok átadását is feltételezi a megmérettetés, de még nem lehet erről semmit konkrétat tudni. Abból kiindulva azonban, hogy ellenőrző felmérőket így is írnak a gyerekek, és átadják azt a pedagógusoknak, valószínűleg meg lehet szervezni az országos felmérő vizsgákat is. (Hajnal Csilla)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!