Fotó: Tokeslaszlo.eu
Bő három évtizeddel a Temesváron kirobbant forradalom után sem tetszik mindenkinek az akkori román–magyar szolidaritás, kevés kivételektől eltekintve a román politikum és a média minimalizálja a Tőkés László körül kialakult összefogás szerepét.
2021. december 15., 12:372021. december 15., 12:37
2021. december 15., 12:492021. december 15., 12:49
Elutasította a bukaresti igazságügyi minisztérium a December 15. – A román–magyar Szolidaritás Napja Egyesületének bejegyzését célzó kérvényt. A szaktárca a „román” szóba akadt bele, amelyet megnevezésükben civil szervezetek csak különleges engedéllyel használhatnak. A Temesváron, román és magyar értelmiségiek által létesített egyesület a román és a magyar közösség közötti szolidaritás és kölcsönös tisztelet nyomatékosítását tűzte zászlajára. Az öt alapító – Gabriel Andreescu bukaresti egyetemi oktató, Florin Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, az 1989-es forradalom szikrájának számító Tőkés László, Szilágyi Zsolt politikus és Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd – a szándéknyilatkozatban leszögezte, hogy
A kezdeményezők ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy ez a jelkép soha ne kopjon ki az emberek emlékezetéből. Az utóbbi években a romániai közbeszédben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az az elmélet, miszerint a diktatúra bukásához vezető temesvári népfelkelés nem a Tőkés László körül kialakult román–magyar összefogás eredménye, hanem a magyar és orosz kémek aknamunkája, amelynek célja Románia feldarabolása volt. Az új civil szervezet alapítói szerint ezzel az elmélettel a tömegmészárlásokat elrendelő vezetőkről próbálják levenni a felelősséget és gaztetteikről elterelni a figyelmet. Az alapítók rámutatnak, hogy a volt nómenklatúra és Szekuritáté ugyanazon sötét erőinek volt az érdeke az 1990-es márciusi konfliktus kirobbantása is Marosvásárhelyen.
Kérdésünkre, hogy miként tud szembeszállni egy maroknyi jóhiszemű román értelmiségi azzal a gépezettel, amely harminckét éve a konspirációs elméleteket tényként tálalja, Gabriel Andreescu politológus, emberi jogi aktivista derűlátónak mutatkozott. Mint fogalmazott, a hazugságot nem lehet sokáig felszínen tartani, előbb-utóbb az igazságnak diadalmaskodnia kell. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a titkosszolgálatok volt és jelenlegi emberei nem hagyják magukat. De mi is dolgozunk: Andrei Ursu, Rolland Thomasson és Mădălin Hodor kutatómunkája, a Szekuritáté 1989-es ellenforradalmáról írt tanulmánya pontról pontra szétszedi azokat a hazugságokat, amelyet az ellentábor terjeszt” – mondta el a Ceauşescu-rendszer ellenállójaként ismert Andreescu.
Az egyesület éltre hívói nem mondanak le eredeti szándékukról: mindenképpen megalakítják a civil szervezetet, amelyet bejegyzés nélkül is lehet működtetni. Menet közben ismét próbálkoznak a hivatalosítási procedúrával. Ennek érdekében a román kormány főtitkárságához fordulnak a megnevezést tartalmazó „román” szó használatának engedélyeztetéséért.
Ha ott is elbuknak, perelni fognak – számolt be a jogi lépésekről Kincses Előd. Tőkés László 1989-es védőügyvédje továbbá elmondta: egyre nyilvánvalóbb, hogy mind a román média, mind a politikum következetesen elhallgatja, hogy a forradalom december 15-én, Tőkés László parókiája előtt tört ki. „Mindenféle más dátumokba kapaszkodnak, nehogy a román közvélemény előtt megtörjön a magyarokról alkotott ellenségkép” – állapította meg a marosvásárhelyi jogász. Korabeli felvételekkel is bizonyítható, hogy amikor Temesvár utcáin a katonák lőni kezdtek, a tömegből többen is kiáltották: „Nu trageţi, sîntem români!”, azaz: „ne lőjetek, románok vagyunk”.
Először látható Erdélyben a szilágysomlyói kincs egy rendhagyó kiállítás keretében Kolozsváron. Az Erdélyi Történeti Múzeumban hétfőn megnyílt tárlat a térségben talált más aranytárgyak körében mutatja be a Bécsben és Budapesten őrzött leletegyüttest.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősének, Wittner Máriának az életútját bemutató kiállítással és egy frissen kiadott életrajzi kötettel tiszteleg a budapesti Patrióták Egyesület a 2022 őszén elhunyt forradalmár előtt.
Öngyilkosságot követett el a csíkszeredai börtön egyik cellájában egy 20 éves férfi, aki előzetes letartóztatásban volt emberölési kísérlet miatt.
A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.
Vádat emelt hétfőn az ügyészség az Arad megyei Világoson történt robbantásos bankautomata-rablás három gyanúsítottja ellen.
A hét első napjaiban országszerte szép, meleg időre lehet számítani, a 16 Celsius-fokot is elérő maximumokkal; a hétvégétől lehűl az idő, és november 10-e után már csapadék is várható – derül ki az (ANM) előrejelzéséből.
A környezetőrség a bűnüldöző szervekhez fordul, miután halpusztulás történt a Tatros folyón, Gyimesfelsőlok egyik településén.
A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt vasárnapról hétfőre virradó éjszaka 1:21-kor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg vasárnap Facebook-oldalán jelentette be, hogy július végétől már nem művészeti aligazgatója a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás