Fotó: Tokeslaszlo.eu
Bő három évtizeddel a Temesváron kirobbant forradalom után sem tetszik mindenkinek az akkori román–magyar szolidaritás, kevés kivételektől eltekintve a román politikum és a média minimalizálja a Tőkés László körül kialakult összefogás szerepét.
2021. december 15., 12:372021. december 15., 12:37
2021. december 15., 12:492021. december 15., 12:49
Elutasította a bukaresti igazságügyi minisztérium a December 15. – A román–magyar Szolidaritás Napja Egyesületének bejegyzését célzó kérvényt. A szaktárca a „román” szóba akadt bele, amelyet megnevezésükben civil szervezetek csak különleges engedéllyel használhatnak. A Temesváron, román és magyar értelmiségiek által létesített egyesület a román és a magyar közösség közötti szolidaritás és kölcsönös tisztelet nyomatékosítását tűzte zászlajára. Az öt alapító – Gabriel Andreescu bukaresti egyetemi oktató, Florin Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, az 1989-es forradalom szikrájának számító Tőkés László, Szilágyi Zsolt politikus és Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd – a szándéknyilatkozatban leszögezte, hogy
A kezdeményezők ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy ez a jelkép soha ne kopjon ki az emberek emlékezetéből. Az utóbbi években a romániai közbeszédben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az az elmélet, miszerint a diktatúra bukásához vezető temesvári népfelkelés nem a Tőkés László körül kialakult román–magyar összefogás eredménye, hanem a magyar és orosz kémek aknamunkája, amelynek célja Románia feldarabolása volt. Az új civil szervezet alapítói szerint ezzel az elmélettel a tömegmészárlásokat elrendelő vezetőkről próbálják levenni a felelősséget és gaztetteikről elterelni a figyelmet. Az alapítók rámutatnak, hogy a volt nómenklatúra és Szekuritáté ugyanazon sötét erőinek volt az érdeke az 1990-es márciusi konfliktus kirobbantása is Marosvásárhelyen.
Kérdésünkre, hogy miként tud szembeszállni egy maroknyi jóhiszemű román értelmiségi azzal a gépezettel, amely harminckét éve a konspirációs elméleteket tényként tálalja, Gabriel Andreescu politológus, emberi jogi aktivista derűlátónak mutatkozott. Mint fogalmazott, a hazugságot nem lehet sokáig felszínen tartani, előbb-utóbb az igazságnak diadalmaskodnia kell. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a titkosszolgálatok volt és jelenlegi emberei nem hagyják magukat. De mi is dolgozunk: Andrei Ursu, Rolland Thomasson és Mădălin Hodor kutatómunkája, a Szekuritáté 1989-es ellenforradalmáról írt tanulmánya pontról pontra szétszedi azokat a hazugságokat, amelyet az ellentábor terjeszt” – mondta el a Ceauşescu-rendszer ellenállójaként ismert Andreescu.
Az egyesület éltre hívói nem mondanak le eredeti szándékukról: mindenképpen megalakítják a civil szervezetet, amelyet bejegyzés nélkül is lehet működtetni. Menet közben ismét próbálkoznak a hivatalosítási procedúrával. Ennek érdekében a román kormány főtitkárságához fordulnak a megnevezést tartalmazó „román” szó használatának engedélyeztetéséért.
Ha ott is elbuknak, perelni fognak – számolt be a jogi lépésekről Kincses Előd. Tőkés László 1989-es védőügyvédje továbbá elmondta: egyre nyilvánvalóbb, hogy mind a román média, mind a politikum következetesen elhallgatja, hogy a forradalom december 15-én, Tőkés László parókiája előtt tört ki. „Mindenféle más dátumokba kapaszkodnak, nehogy a román közvélemény előtt megtörjön a magyarokról alkotott ellenségkép” – állapította meg a marosvásárhelyi jogász. Korabeli felvételekkel is bizonyítható, hogy amikor Temesvár utcáin a katonák lőni kezdtek, a tömegből többen is kiáltották: „Nu trageţi, sîntem români!”, azaz: „ne lőjetek, románok vagyunk”.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő lesz a szövetség jelöltje a Kolozs megyei tanácselnöki tisztségért folyó küzdelemben a június 9-ei helyhatósági választásokon – döntött csütörtöki ülésén Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa.
Tizennégy prefektust és tizenegy alprefektust váltott le csütörtök este a kormány.
Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere.
1 hozzászólás