Fotó: Tokeslaszlo.eu
Bő három évtizeddel a Temesváron kirobbant forradalom után sem tetszik mindenkinek az akkori román–magyar szolidaritás, kevés kivételektől eltekintve a román politikum és a média minimalizálja a Tőkés László körül kialakult összefogás szerepét.
2021. december 15., 12:372021. december 15., 12:37
2021. december 15., 12:492021. december 15., 12:49
Elutasította a bukaresti igazságügyi minisztérium a December 15. – A román–magyar Szolidaritás Napja Egyesületének bejegyzését célzó kérvényt. A szaktárca a „román” szóba akadt bele, amelyet megnevezésükben civil szervezetek csak különleges engedéllyel használhatnak. A Temesváron, román és magyar értelmiségiek által létesített egyesület a román és a magyar közösség közötti szolidaritás és kölcsönös tisztelet nyomatékosítását tűzte zászlajára. Az öt alapító – Gabriel Andreescu bukaresti egyetemi oktató, Florin Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, az 1989-es forradalom szikrájának számító Tőkés László, Szilágyi Zsolt politikus és Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd – a szándéknyilatkozatban leszögezte, hogy
A kezdeményezők ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy ez a jelkép soha ne kopjon ki az emberek emlékezetéből. Az utóbbi években a romániai közbeszédben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az az elmélet, miszerint a diktatúra bukásához vezető temesvári népfelkelés nem a Tőkés László körül kialakult román–magyar összefogás eredménye, hanem a magyar és orosz kémek aknamunkája, amelynek célja Románia feldarabolása volt. Az új civil szervezet alapítói szerint ezzel az elmélettel a tömegmészárlásokat elrendelő vezetőkről próbálják levenni a felelősséget és gaztetteikről elterelni a figyelmet. Az alapítók rámutatnak, hogy a volt nómenklatúra és Szekuritáté ugyanazon sötét erőinek volt az érdeke az 1990-es márciusi konfliktus kirobbantása is Marosvásárhelyen.
Kérdésünkre, hogy miként tud szembeszállni egy maroknyi jóhiszemű román értelmiségi azzal a gépezettel, amely harminckét éve a konspirációs elméleteket tényként tálalja, Gabriel Andreescu politológus, emberi jogi aktivista derűlátónak mutatkozott. Mint fogalmazott, a hazugságot nem lehet sokáig felszínen tartani, előbb-utóbb az igazságnak diadalmaskodnia kell. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a titkosszolgálatok volt és jelenlegi emberei nem hagyják magukat. De mi is dolgozunk: Andrei Ursu, Rolland Thomasson és Mădălin Hodor kutatómunkája, a Szekuritáté 1989-es ellenforradalmáról írt tanulmánya pontról pontra szétszedi azokat a hazugságokat, amelyet az ellentábor terjeszt” – mondta el a Ceauşescu-rendszer ellenállójaként ismert Andreescu.
Az egyesület éltre hívói nem mondanak le eredeti szándékukról: mindenképpen megalakítják a civil szervezetet, amelyet bejegyzés nélkül is lehet működtetni. Menet közben ismét próbálkoznak a hivatalosítási procedúrával. Ennek érdekében a román kormány főtitkárságához fordulnak a megnevezést tartalmazó „román” szó használatának engedélyeztetéséért.
Ha ott is elbuknak, perelni fognak – számolt be a jogi lépésekről Kincses Előd. Tőkés László 1989-es védőügyvédje továbbá elmondta: egyre nyilvánvalóbb, hogy mind a román média, mind a politikum következetesen elhallgatja, hogy a forradalom december 15-én, Tőkés László parókiája előtt tört ki. „Mindenféle más dátumokba kapaszkodnak, nehogy a román közvélemény előtt megtörjön a magyarokról alkotott ellenségkép” – állapította meg a marosvásárhelyi jogász. Korabeli felvételekkel is bizonyítható, hogy amikor Temesvár utcáin a katonák lőni kezdtek, a tömegből többen is kiáltották: „Nu trageţi, sîntem români!”, azaz: „ne lőjetek, románok vagyunk”.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Boldogasszony tenyerén című előadásával hétfőn hivatalosan elrajtolt Nagyváradon a 12. Szent László Napok, amely változatos programokkal várja közönségét a következő hat nap során.
Sokan próbálnak kibújni a jogerős szabadságvesztés letöltése elől. Van, aki hónapokig bujkál ismerősöknél, mások külföldre menekülnek. Szilágy megyében az elmúlt napokban három elítéltet tartóztattak le.
Öt diakónust szentelnek pappá szombaton a Gyulafehérvári Főegyházmegyében – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Római Katolikus Papnevelő Intézet (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
2022. február 24. – beleégett tudatunkba a dátum, ami gyökeresen megváltoztatta az életünket, hiszen azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, már semmi sem olyan, mint régen volt.
Nem ütközik törvénybe az Országos Választási Iroda szerint, ha egy urnabiztos nyilvánosságra hozza egy választópolgárról, élt-e szavazati jogával. A Krónika a Csoma Botond és Tőkés László között kirobbant vita kapcsán kérte ki a BEC álláspontját.
A szokásosnál valamivel korábban kezdődött az aratás Arad megyében. A korai csapadék, majd a nyáriasan meleg tavasz miatt hamarabb értek be a kalászosok, így a repcét, árpát már vágják a kombájnok, de napokon belül a búza betakarításának is nekifognak.
Francia hatóságok által körözött személyautót szűrtek ki a forgalomból a magyar rendőrök a Csanádpalota-Nagylak magyar-román határátkelőnél. Idén ez már a sokadik bűneset.
Hétfőn Erdély legnagyobb részében viharos időjárás, a déli megyékben kánikula várható az előrejelzések szerint.
A szavazatok 50,26 százalékával a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, Emil-Florin Mocan nyerte a vasárnap megismételt polgármester-választást a Maros megyei Maroskecén.
Ugyan hivatalosan csak hétfőn veszi kezdetét a június 24–31. között zajló 12. Szent László Napok – vasárnap két kerékre pattantak a szervezők és a hozzájuk csatlakozó bringázók, hogy Szent Lászlótól Szent Lászlóig tekerjenek.
1 hozzászólás![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)