HIRDETÉS
A polgármesteri hivatalt a magyar közösség nyelvi jogaiért küzdő Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) panaszolta be a diszkriminációellenes tanácsnál. A polgármesteri hivatal mind a Cemót, mind a CNCD-t perbe hívta az elmarasztaló határozat megsemmisítését kérve. Az első fokon eljáró marosvásárhelyi táblabíróság 2015 februárjában a polgármesteri hivatal javára döntött, a másodfokon eljáró legfelsőbb bíróság pedig megerősítette az alapfokon hozott határozatot. A kedden kimondott jogerős ítélet kivonatát szerdán tette közzé honlapján a legfelsőbb bíróság.
A bíróság a CNCD kérésére elhalasztotta az eredetileg november 7-re kitűzött ítélethirdetést, hogy közben a hasonló nagyváradi ügyben kimondott és az ottani városházát kétnyelvű feliratozásra kötelező jogerős ítéletet tanulmányozhassa.
A diszkriminációellenes eljárás és a per során a Cemo és a CNCD a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekre, köztük a kisebbségvédelmi keretegyezményre, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájára és a román-magyar alapszerződésre hivatkozott, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a bíróságok viszont a román közigazgatási törvényt tekintették irányadónak.
Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot.
A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik.
Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett - szükség esetén - a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar "utca" szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
A székelyföldi város magyar lakosságának általános felháborodását váltotta ki 2015 márciusában a polgármesternek alárendelt helyi rendőrség azzal, hogy
tetemes bírságot rótt ki a Cemo önkénteseire, akik megelégelvén a kétnyelvű táblát hiányát, maguk kezdtek kétnyelvű utcanévtáblákat kitűzni. Később a bírságokat érvénytelenítette a bíróság.
Eközben két fronton is akadályozni próbálják Marosvásárhelyen a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését. Egyrészt a prefektúra jogilag aggályosnak tartja a román mellett a magyar feliratok kihelyezését szorgalmazó, a helyi önkormányzat által nemrég elfogadott két határozatot, közben a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma előzetes panaszt nyújtott be, amelyben a két dokumentum visszavonására szólítják fel a városházát. Ela Giurgea, a kormányhivatal szóvivője arról számolt be:
a prefektúra jogászai tanulmányozták a határozatokat, és egy írásbeli értesítést is összeállítottak, amelyben megfogalmazták jogi aggályaikat.
Lucian Goga prefektus ugyanakkor lapcsaládunknak arról számolt be: személyesen még nem volt alkalma tanulmányozni a dokumentumokat, így egyelőre arról sem tud nyilatkozni, hogy aláírja vagy sem azokat. Hangsúlyozta: a törvény szerint hat hónapja van rá, hogy megvizsgálja ezek törvényességét, a határidő pedig „még nagyon messze van”.
Eközben Ioan Sabău-Pop, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma hivatalos levélben fordult a városházához, amelytől az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (POL) által összeállított, az október végi tanácsülésen elfogadott két határozat visszavonását kéri. Az október 15-én – tehát a tervezetek elfogadása előtt 10 nappal – iktatott két előzetes panaszban azzal indokolják kérésüket, hogy a tervezeteket a napirendre tűzés előtt nem tették közzé 30 napig a városháza honlapján, ugyanakkor azt is kifogásolják, hogy a megyei névadó bizottság nem adott ezekre jóváhagyást.
Kali István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének ügyvezető elnöke határozottan cáfolta a civil fórum által megfogalmazott állításokat. Rámutatott: a szövetség által benyújtott tervezet nem 30, hanem 60 napig volt közzétéve a városháza honlapján, azt pedig tanulmányozta a prefektúra hatáskörébe tartozó névadó bizottság is, amelynek egyébként csak konzultatív szerepe van. Hozzátette: ez utóbbit bizonyítja, hogy a bizottság javaslatokat is megfogalmazott a dokumentum kapcsán.
Hermann Mark Christian, a Szabad Emberek Pártjának tanácsosa felületesnek és szegényesnek nevezte a panaszlevelet, amely ráadásul elmondása szerint tele van formai hibákkal. Példaként azt hozta fel, hogy a civil fórum által hivatkozott törvény számát hibásan tüntették fel: a szervezet mindkét levélben az 545-ös számú törvényről beszél, holott egyértelműen az 554-es jogszabályra gondoltak. Utalnak továbbá a craiovai táblabíróság jogerős ítéletére, amelynek értelmében egy évtizeddel ezelőtt nem engedték meg, hogy a város visszaadja a Kossuth utca eredeti nevét.
„Az is furcsa számomra, hogy csak Marosvásárhelyen zavarják őket a kétnyelvű utcanévtáblák.
A Hargita és a Kovászna megyei településeken évek óta törvényesen kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblák nem?” – teszi fel a költői kérdést Hermann. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma egyébként azt állítja: amennyiben a tanácsosok nem vonják vissza a két határozatot, a közigazgatási bírósághoz fordulnak, és ott kérik a dokumentumok semmissé tételét.
Az október végi tanácsülésen elfogadott RMDSZ-es tervezet szerint a város hivatalos utcanévjegyzékét módosítanák úgy, hogy abba a hagyományos magyar megnevezések is belekerüljenek.
A Szabad Emberek Pártja által benyújtott határozat a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését szabályozza. Marosvásárhelyen a kivándorlási hullámot kiváltó 1990-es etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki.
