Figyelmeztetés. A közigazgatási átszervezés a falvak kulturális identitásának elvesztését is eredményezheti
Fotó: Veres Nándor
Nem közigazgatási átszervezésre van szükségünk, hanem a finanszírozási rendszer reformjára, az állam csúcsvezetésébe felkapaszkodók hülyeségeket beszélnek – jelentette ki a Romániai Községek Szövetségének elnöke. Aki nem magyar, ráadásul nem is erdélyi: Emil Drăghici Dâmbovița megyei polgármesterként ítélte el az erdélyi magyarság számára is rendkívül előnytelen közigazgatási átszervezés fel-felmerülő ötleteit. Amelyek ellen kiáltványban is tiltakozik a szervezet.
2025. február 14., 19:532025. február 14., 19:53
A települések fő problémája nem az önkormányzatok nagy száma, amelyet a közigazgatási átszervezés sürgetői hangoztatnak, hanem az államháztartási reform hiánya – hangzott el a Romániai Községek Szövetsége (ACoR), illetve a Stabilitás, Harmónia, Hagyományok Szövetségének (SAT) csütörtöki nagyszebeni rendezvényén. A szervezők egy kiáltványt is bemutattak, amelyet elküldtek az ország vezetésének. Ebben hangsúlyozzák: Románia legtöbb közigazgatási egysége – legyen szó községekről, városokról vagy municípiumokról – képtelen saját bevételeiből fedezni működési költségeit, de ez nem érv a megszüntetésük mellett.
A megbeszélések fő témája a közigazgatási-területi átszervezés volt, amely nem hivatalos dokumentumon, hanem a sajtóban az utóbbi időben megjelent ötleteken alapul – számolt be a Turnulsfatului.ro portál. A reformterveket keményen bírálta Emil Drăghici ACoR-elnök.
„A mi álláspontunk nagyon világos, a valóságon alapul. Amikor közigazgatási-területi átszervezésről beszélünk, akkor jogi rendelkezésekről kell beszélnünk: a helyi önkormányzatok európai chartájáról és a népszavazási törvényről.
– szögezte le a Dâmbovița megyei Vulcana-Băi polgármestere. Drăghici szerint az eddig nyilvánosságra hozott reformvariánsok „igazi marhaságok”. Úgy véli, hiába vágják a polgármesterek fejéhez, hogy nem képesek saját zsebből fedezni költségeiket: erre szinte senki, magasabb rangú közigazgatási egységek sem képesek, mégpedig nem önhibájukból, hanem a finanszírozási rendszer miatt.
„Nem a közigazgatási-területi átszervezés a kulcs, hanem a finanszírozási rendszer újragondolása, amelynek tiszteletben kell tartania a helyi önkormányzatok európai chartáját. Ez kiegyenlítési eljárásokat jelent, abban az értelemben, hogy pénzügyi forrásokat kell biztosítanunk Románia területének egységes fejlesztéséhez” – tette hozzá az ACoR elnöke.
A szervezet kiáltványa azt a „vádat” is cáfolja, hogy a helyi közigazgatás túlméretezett lenne a falvak szintjén. A bemutatott adatok szerint a községek az összes helyi közigazgatási álláshelynek csupán 26,7%-át adják, miközben az ország lakosságának 47%-a vidéken él. Ugyanakkor a községek működési kiadásai a GDP mindössze 1,2%-át teszik ki, ami majdnem háromszor kevesebb, mint a városok és municípiumok működési kiadásai – olvasható a Turnulsfatului.ro cikkében.
A dokumentum aláírói a falvak kulturális identitása elvesztésének veszélyére is figyelmeztetnek. A Romániai Községek Szövetsége ugyanakkor bizonyos karcsúsításokba belemenne:
Mint ismeretes, évek óta vita tárgya a területi-közigazgatási átszervezés Romániában, azonban a politikum soha nem jutott tovább az ötletelés szintjén. Kivételt képez az USR törvénytervezete, amit az ellenzéki párt végül visszavont. Újabban a kormányzó PSD próbálkozott a területi-közigazgatási átszervezés kényes kérdésével, de egyelőre csak munkacsoport létrehozására futotta.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke a Krónikának adott interjúban kifejtette, a szövetség számára elfogadhatatlan a megyék és a községek összevonása, a helyi közigazgatás radikális átszervezése, ami eleve alkotmánymódosítást feltételez. A székelyföldi politikus erre a folyamatra nem lát esélyt a következő években.
Ismét vita tárgya a területi-közigazgatási átszervezés, azonban a román politikum nem jutott tovább az ötletelés szintjén. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának kifejtette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan a megyék összevonása.
Új lendülettel vágott neki a munkának az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) új vezetősége. Május 2–3-án tartják meg az erdélyi magyar ifjúsági fesztiválok „szezonnyitó” táborát.
Egy 66 236 négyzetméteres terület átadását kéri a román kormány a Szeben megyei önkormányzattól a nagyszebeni repülőtér közelében épülő NATO katonai támogató egység számára.
Betörtek a nemrég teljesen felújított újszentesi református templomba csütörtökre virradó éjjel. Szűcs András Ottó, a Temesvárral szomszédos község lelkésze a Krónikának elmondta, a kamerák rögzítették, amint egy férfi kifeszített egy kis ablakot.
Közel egymilliárd euróból gazdálkodik ebben az évben Kolozsvár, a város költségvetését csütörtökön szavazta meg a képviselő-testület.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Tizenegy megyére adott ki kiadós csapadékra vonatkozó másodfokú figyelmeztetést csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Súlyos baleset történt csütörtökön hajnalban Arad megyében: két kamion egymásba rohant Glogovác határában, az ütközés nyomán mindkét tehergépkocsi sofőrje életét vesztette, az egyik nyerges vontató lángokba borult.
A marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását követeli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a véres történelmi események évfordulójára hozott nyilatkozatában.
Új szabályok meghozataláról állapodott meg az Európai Parlament és Tanács a gépjárművezetői engedélyeket illetően. A tervezett változtatások során bevezethetik a digitális jogosítványt, kétéves próbaidőt írhatnak elő a kezdő sofőröknek.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyeztek szerdán egy drogkereskedőt, akit tetten értek, miközben 200 gramm kábítószert (3-CMC-t) próbált eladni – tájékoztatott a Szatmár megyei rendőrség.
szóljon hozzá!