Elmélet vagy szakma? Két út áll a leendő 9. osztályosok előtt
Fotó: Haáz Vince
Előzmény nélküli forgatókönyvvel rukkolt elő Luminița Barcari, az oktatási minisztérium államtitkára, amikor azt mondta, ha a tanfelügyelőségek kérik, a minisztérium jóváhagyja, hogy a szakiskolai osztályokat alakítsák át szakközépiskolai osztályokká, vagy ez utóbbiakat gimnáziumi osztályokká. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint ez egy populista húzás a minisztérium részéről.
2020. július 18., 08:432020. július 18., 08:43
2020. július 18., 08:532020. július 18., 08:53
Igény szerint a tanügyminisztérium jóváhagyja az osztályok más kategóriába történő besorolását, ezt mindössze kérniük kell a tanfelügyelőségeknek – jelentette be Luminița Barcari, az oktatási minisztérium államtitkára. „Várjuk a javaslatokat a tanfelügyelőségektől. Elemezzék körültekintően a helyzetet, hiszen ha egy gyereket 8-as, 9-es átlagot ért el a vizsgán, akkor ha úgy szeretné, középiskolában kellene folytatnia a tanulmányait, és nem szakmunkásképzőben” – fogalmazott a szaktárca illetékese.
Populistának és elhibázottnak tartja az államtitkár nyilatkozatát Görbe Péter oktatási szakember. A nyugalmazott Hargita megyei főtanfelügyelő, aki évekig szakoktatással foglalkozó tanfelügyelőként is dolgozott, a Krónika kérdésére úgy vélekedett, hogy
„A mézesmadzagot húzogatják a gyerekek orra előtt. Nem kell mindenkit elméleti középiskolába terelgetni, hiszen ennek az országnak csak úgy lesz jól működő gazdasága, ha minden szinten megfelelő tudással és képzettséggel rendelkező szakemberek dolgoznak” – szögezte le Görbe Péter.
Hozzátette: a minisztérium nem azzal segíti a diákokat, hogy mindenkinek gimnáziumi helyet biztosít, hanem oda kellene figyelnie, hogy minden gyerek folytassa a tanulmányait, és próbálják meg vonzóvá tenni a szakképzést a szülők és a fiatalok számára.
– összegezte Görbe Péter. Felidézte ugyanakkor, hogy 2009-ben még volt egy próbálkozás, amikor csak szakközépiskolai helyeket hagyott jóvá az oktatási minisztérium, aztán évekig „sopánkodtak”, hogy milyen gyengék az érettségi eredmények, nem mérlegelve, hogy mindenkit odatereltek a záróvizsgára.
Fotó: Lukácsi Lehel
Még így is túl sok az elméleti osztály a gimnáziumokban, sokkal több szakemberre lenne szükség – szögezte le eközben megkeresésünkre Kádár Rezső vállalkozó, a Pro Wood faipari klaszter ügyvezetője. Meglátása szerint
Tapasztalataik szerint például a számítógéppel vezérelt technológia (CNC) iránt valós érdeklődés mutatkozik, ezt egyelőre még a fémmegmunkálásban oktatják, de például a faiparban is lenne erre lehetőség. A vállalkozások ugyanis egyre inkább nyitnak a digitalizálás felé, automatizált munkafolyamatokat vezetnek be, ezeket a számítógép által vezérelt gépeket szakképzett alkalmazottaknak kell kezelniük, ám az ilyen jellegű képzés Kádár Rezső szerint még gyerekcipőben jár.
„Egy CNC-kezelő szakember bármelyik ágazatban megkeresi a havi 1000-1500 eurót, ebből a szempontból is vonzó lehet a diákok számára. A szakoktatásnak ma már nem azt kell jelentenie, hogy a diák mindennap sepreget a műhelyben, majd havonta egyszer kézbe kap egy körfűrészt, hanem korszerű technológiákat kell oktatni” – húzta alá a klaszter vezetője.
Meglátása szerint ugyanakkor a minisztériumnak is rugalmasabban kellene kezelnie ezt a kérdést, lehetőséget biztosítva a tanintézeteknek, hogy vállalatokkal, cégekkel partneri szerződéseket kössenek, nemcsak a gyakorlati képzésekre, hanem a modern felszerelések biztosítására is. „A nyugati országokban elterjedt marketingfogás, hogy egy nagy gépgyártó a szakiskolákat felszereli a legkorszerűbb gépeivel, arra számítva, hogy ha majd a diákok felnőttként vállalkozni fognak, a megszokott és bevált gépekbe ruháznak majd be. Ezt a lehetőséget nálunk is alkalmazni lehetne” – mutatott rá a vállalkozó.
A hároméves szakiskola elvégzése után kínál továbbtanulási lehetőséget többek között a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Gimnázium. A diákok tizenegyedik osztálytól a szaknak megfelelően folytathatják az iskolát, és készülhetnek az érettségire.
Konrád Katalin, a tanintézet igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta, a hároméves szakiskolát végzett diákjaik mintegy fele él a továbbtanulás lehetőségével, azonban a lemorzsolódás is elkerülhetetlen. Mint az igazgató részletezte,
A három év alatt nagyon sok a gyakorlati képzés, utolsó évben például már heti két napot töltenek az iskolában, és hármat gyakorlattal. Viszont folyamatosan biztatják a gyerekeket, hogy ha szeretnének tovább fejlődni a szakmában, akkor iratkozzanak vissza, szerezzék meg az érettségi oklevelet.
Fotó: Gecse Noémi
Például a szakács-cukrász szakiskola végzősei gasztronómiai vonalon vagy éppen a rendezvényszervezés terén szerezhetnek további szakképesítést a szakközépiskolában. Konrád Katalin hangsúlyozta, mire a diákok elvégzik a szakiskolát, már közel 18 évesek, ebben a korban jobban megértik a tanulás, a képzés fontosságát, mint 14 évesen, így általában 40-50 százalék visszairatkozik szakközépiskolába.
Kiemelte ugyanakkor:
A sikertörténetek mellett kudarcok is vannak – ismerte el az igazgató. Tavaly például egy nagyon jól teljesítő kislány maradt ki a szakiskolából, nem tette le a szakvizsgát, mert férjhez adták, és az új családja nem támogatta, hogy több osztálya legyen, mint a férjének.
Az erdélyi és partiumi megyék tanfelügyelőségei egyelőre nem kaptak hivatalosan az osztályok átalakításának lehetőségére vonatkozó javaslatot az oktatási minisztériumtól, de a lapunk által megszólaltatott illetékesek szerint most nem is veszik fontolóra ezt az opciót. Arra törekednek, hogy a megmaradt helyeket betöltsék, és csak a második forduló után egyeztetnek a minisztériummal a beiskolázási terv esetleges módosításáról.
„Az oktatás minden formája egyaránt fontos, amikor a beiskolázási tervet elkészítjük, figyelünk a diák és a munkaerőpiac igényeire is” – részletezte lapunk megkeresésére Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő. Mint mondta,
Ezt a diákok igényeire alapozva általában nem tartják be, Kovászna megyében is 46,7 százalék az elméleti és 53,3 százalék a szakoktatás aránya. „A beiskolázási tervet minden évben alaposan megfontoljuk, nem látom értelmét, hogy ezen változtassunk” – szögezte le Kiss Imre, hangsúlyozva, az egyetemen sem hirdetnek meg több száz újabb helyet, ha több százan kiesnek a felvételin. Meglátása szerint a képességvizsgán jobban teljesítő diákok több opcióból választhatnak, de ez nem azt jelenti, hogy valaki egy jó átlaggal nem végezhet szakközépiskolát vagy szakiskolát.
Kolozs megyében sem gondolkodnak egyelőre a beiskolázási terv átalakításán, hiszen több tanintézetben maradtak még helyek – mondta el lapunknak Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Hozzátette, a minisztériumtól nem kaptak erre vonatkozó megkeresést, de azt sem tartják kivitelezhetőnek, hogy ha egy osztályba már beiratkozott tíz diák, azt mégis átalakítsák, mert mások nem szeretnének ott tanulni. Jövő héten minden kérést próbálnak megoldani, minden gyereknek biztosítani helyet, ha azután lesznek olyan diákok, akik nem kerültek be egy tanintézetbe sem, egyeztetnek a minisztériummal a további lépésekről – közölte Török Zoltán.
Hasonló a helyzet Bihar megyében is. Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes megkeresésünkre elmondta, nem kaptak erre vonatkozó javaslatot, így fel sem merül ez a lehetőség. Magyar tagozaton van még elegendő betöltetlen hely a középiskolákban és a szakoktatásban is, román tagozaton lehetnek esetleg fennakadások – tájékoztatott.
Nagy a verseny a középiskolai helyekért
Országos szinten a képességvizsgán részt vevők közül 8570 diák első körben nem foglalt el helyet kilencedik osztályban az Edupedu.ro oktatási szakportál elemzése szerint. Ők a második elosztás során 3400 középiskolai helyért versengenek, tehát 2,57 jelölt van egy helyre. A portál szerint még ez sem ilyen egyszerű, mert a megmaradt középiskolai helyek nagy része magyar, német vagy szlovák tannyelvű vagy intenzív idegen nyelv osztály. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a megmaradt helyek és a hely nélkül maradt diákok nem ugyanazokban a megyékben, településeken vannak. Tehát a számításaik szerint 5170 diák a hároméves szakoktatásban folytatja majd a tanulmányait. A tapasztalatok szerint amúgy magas jeggyel azért nem jutottak be diákok, mert csak nagyon kevés opciót jelöltek be, más lehetőséget mint két-három áhított osztályt nem is vettek számításba. Viszont idén magasabbak voltak a jegyek, nem lehetett a tavalyi bejutási átlagokra alapozni.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, az SZNT ügyvezető elnöke.
Beiktatták hivatalába Gál Alinát, akinek személyében első alkalommal lett helyi, csángó származású polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek.
A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.
Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.
Az időjárás továbbra is szokatlanul meleg az évszakhoz képest a meteorológusok szerint.
Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő Kolozsváron szombat este, miután elütötte egy autó Monostori úton.
Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
szóljon hozzá!