Tordaszentlászló főutcája. A községközponton is áthaladó felújított országutat nemrég adta át a Kolozs Megyei Tanács
Fotó: Makkay József
Az évi tízmillió lejből gazdálkodó Tordaszentlászló újrázó polgármestere szerint nagyobbak a fejlesztési igények az anyagi lehetőségeknél. A négy év alatt tíz pályázatot elnyert elöljárónak nem sikerült megvalósítania régóta dédelgetett álmát, a helyi ipari park létrehozását, a Kolozs megyei községben viszont nagy kiterjedésű napelempark jön létre. Asztalos István polgármesterrel a helyi fejlesztési terveket leltároztuk fel.
2024. június 25., 09:122024. június 25., 09:12
A Kolozsvártól 20 kilométerre fekvő Tordaszentlászló községben is újrázott a négy évvel ezelőtt RMDSZ-színekben megválasztott Asztalos István polgármester, aki idén ősztől immár második mandátumát kezdi. Az előző helyhatósági választáson aratott győzelem sem volt könnyű, amikor a függetlenként induló korábbi polgármestert, Tamás-Gebe Andrást körözte le, akinek alpolgármesterként ő volt a helyettese. Idén ismét a korábbi helyettes, és a funkcióban levő polgármester között alakult ki szoros verseny, annyi különbséggel, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) égisze alatt induló Tamás-Gebe Liviu ezúttal román pártszínekben akart nyerni. Asztalos István a szavazatok 48, 3 százalékával újabb mandátumot szerzett, az RMDSZ-képviselet pedig 45,6 százalékot ért el a 4196 fős, nyolc faluból álló kalotaszegi községben, ahol a 2021-es népszámlálás adatai szerint a magyarság részaránya 49 százalék.
Az Asztalos István által vezetett helyi önkormányzat elmúlt négy esztendeje nem volt egy békebeli történet – a volt alpolgármester és egy helyi RMDSZ-tanácsos között elmérgesedett viszony tettlegességgé fajult, ezért az alpolgármesternek távoznia kellett tisztségéből –, a kedélyek viszont végül lecsillapodtak, és az elkezdett munka folytatódott.
Asztalos István polgármester szerint a község költségvetése túl kevés az igényekhez képest
Fotó: Makkay József
Az előző vezetéstől 2020-ban átvett örökség nem kecsegtetett sok jóval, hiszen a 2017-ben aláírt, több falut érintő közművesítési munkálatok pályázati önrésze jóval meghaladta a helyi önkormányzat anyagi lehetőségeit. A polgármesteri hivatal utólag 1,5 millió lej kölcsönt igényelt, hogy a kiadások széle érje a hosszát, miközben négy év felhasználható helyi forrása többnyire erre ment rá. Idénre sikerül átadni a község több falujának közművesítési fővezetékeit tartalmazó munkálatokat, amit az Anghel Saligny vidékfejlesztési terv révén elnyert pályázat forrásaiból folytatnak Románléta és Magyarléta mellékutcáin.
Megvonta a bizalmat a tordaszentlászlói alpolgármestertől a Kolozs megyei RMDSZ, miután Tamás Gebe Liviu egy frakcióülésen székkel dobta meg, leköpte és szidalmazta egyik tanácsostársát.
A Tordaszentlászló községhez tartozó Hasadát, Isztolna, Járarákos, Kisfenes, Magyarléta, Románléta és Magyarfenes területén „nem egyforma sűrűséggel” halad a közművesítés, amit a román pártok jelöltjei ki is használtak, azzal vádolva a község RMDSZ-vezetését, hogy az infrastruktúra-fejlesztésnél a magyar falvakat részesítette előnybe. Ezt Asztalos István a kampány során is cáfolta, hiszen a rendelkezésre álló szűkös fejlesztési pénzeket a helyi tanácsban mindig igyekeztek kiegyensúlyozottan elosztani.
A kolozsvári vízművekkel kötött szerződés alapján az állami cég hamarosan saját forrásaiból kezdi el az ivóvíz bevezetését a járarákosi portákra.
Asztalos István szerint az igazi gond az, hogy Tordaszentlászló községben az évi tízmillió lejes (kétmillió eurós) költségvetéshez képest sokkal nagyobbak az igények. A polgármesteri hivatal régóta keresi annak a lehetőségét, hogy többletforrásokhoz jusson, amire egy ipari park létrehozása mutatkozott a legjobb megoldásnak. A Gyalu és Torda között, az észak-erdélyi autópálya első szakaszát megépítő amerikai Bechtel cég annak idején 32 hektár területet bérelt a községtől, ahol a beton- és aszfaltkeverő berendezéseit működtette, illetve itt volt a vállalat ideiglenes erdélyi telephelye is. Már az amerikai nagyvállalat távozása előtt megfogalmazódott az ipari park létrehozásának ötlete, hiszen a terület közvetlenül az autópálya mellett fekszik, ideiglenes le- és feltérő utakkal.
A hosszú évek során az ötlet mégsem vált valósággá. Ennek okát Asztalos István abban látja, hogy a helyi önkormányzat anyagi lehetőségeit messze felülmúlta az ipari park elindításához szükséges infrastrukturális beruházások finanszírozása.
Tetszett nekik a terület, a környezet, és az a lehetőség, hogy a 150 hektárnyi szomszédos járarákosi közbirtokosság szintén bérbe adott volna számukra legelőket. A beruházás végül azon bukott el, hogy a dél-koreaiak ragaszkodtak hozzá, hogy a területre mi vezessük be az ipari gáz- és vízhálózatot, amit nem tudtunk vállalni” – magyarázza lapunknak Tordaszentlászló polgármestere. Az ehhez szükséges pénzt sem a megyei önkormányzattól, sem állami forrásból nem lehetett megszerezni, így az ipari park ötletét a helyi tanács elvetette, és úgy döntött, a területet hosszú távra bérbe adják egy napelemes cégnek. Az új beruházás már egyeneseben van: a napokban érkeznek meg a szükséges engedélyek, amelyek birtokában a helyi önkormányzat licitet hirdet a beruházást vállaló cégek részére, több jelentkező is van már.
A fotovoltaikus parkok iránt a környéken egyre nagyobb az érdeklődés. A járarákosi közbirtokosság előrehaladott tárgyalásokat folytat egy beruházóval, de a tordaszentlászlói polgármesteri hivataltól is nagyobb területeket bérelnének ilyen célra. A polgármester szerint a 150 hektáros községi legelőjüket nem bocsájtják áruba, azt fenntartják a helyi állattartók számára.
A következő négy esztendő terveiről szólva Asztalos István három fontos projektet emelt ki. Tordaszentlászló központjában, a tüdőszanatórium szomszédságában egészségügyi központot hoznak létre két háziorvosi és egy fogorvosi rendelővel, ahova fiatal orvosokat várnak, a helyi önkormányzat az épületegyüttesbe szolgálati lakásokat épít. Az épületben kapna helyet az új postahivatal és gyógyszertár, a rendelkezésre álló ötezer négyzetméteres területen további 32 parkolóhely létesülne. A 4,3 millió lejes beruházás kormányzati forrásból érkezne a községbe.
A tavaly decemberben meghirdetett közbeszerzési kiírásra senki nem jelentkezett, mert a cégek szerint túl kevés volt a pénzügyi keret. A polgármesteri hivatal ezt most kipótolta, és abban reménykednek, hogy a merész iskolafelújítási terv végül megvalósul.
A polgármesteri hivatal épülete. Sikerült konszenzust találni a legfontosabb beruházásokra
Fotó: Makkay József
A tíz elnyert pályázatból kilenc maradéktalanul élvezi a község lakóinak támogatását, a tizedik körül azonban viták vannak Magyarfenesen, ahol a polgármesteri hivatal hulladékgyűjtő központot tervez a falu bejárata felőli üres földterületen. Az 1,2 hektáros önkormányzati földdarabból kétezer négyzetméteren épülne meg a 13 konténeres gyűjtőállomás, ahova nem bűzlő háztartási hulladék kerülne, hanem műanyag, üveg, papír, gumiabroncs, veszélyes hulladékok, festék, építkezési hulladék, stb. A 3,8 millió lejes projekt teljes kiadását uniós forrás fedezi, önrészre nincs szükség.
A magyarfenesi terv ellenzői attól tartanak, hogy a falu bejáratánál állandó szeméttelep fog kialakulni, amit Asztalos István viszont határozottan cáfol. Azt állítja, hogy a vízügyi és környezetvédelmi engedélyek birtokában egy alaposan ellenőrzött szelektív hulladékgyűjtő telephely épülne Magyarfenesen, ami környezetbarát módon tárolja majd a zömében újrahasznosítható hulladékot.
„A környezetvédelmi hatóságtól kapott információk alapján két-három éven belül az ország valamennyi községében és városában kötelező hulladékgyűjtő központokat kell majd létrehozni, mi akkor már lépéselőnyben leszünk, hiszen a teljes beruházást ajándékba kapja a község” – mutatott rá portálunknak Tordaszentlászló község RMDSZ-es polgármestere.
Nagy segítséget jelent a helyi önkormányzatok számára, hogy a Kolozs Megyei Tanács átvállalta az általános területrendezési tervük (PUG) elkészítését – vélik az érintett polgármesterek. Tizennégy község fejlesztése kap új fejlesztési „koncepciót”.
Nagyvárad is bekerült azon, az utóbbi hetekben számos erdélyi és partiumi városban felbukkant internetes csalók célpontjai közé, akik hamis tömegközlekedési kártyákat kínálva próbálják átverni áldozataikat.
A bukaresti közlekedési minisztérium – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – kibocsátotta a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszán tervezett alagutakra vonatkozó építkezési engedélyt.
A 2024–2025-ös tanév megkezdése előtt 35 iskola- és óvodaépületnek még mindig nincs közegészségügyi engedélye Arad megyében. A legtöbb „problémás” intézmény vidéken található, a leggyakoribb hiányosság pedig folyóvíz és az illemhelyek hiánya.
Megvan a Kolozsvár és Dés között tervezett gyorsforgalmi út megvalósíthatósági tanulmányának elkészítője.
Kolozsváron kerül sor az unitárius, unitárius-univerzalista és más felekezetű nők negyedik világtalálkozójára szeptember 5–8. között. A több mint 150 fős konferenciára erdélyi és magyarországi unitárius nőket is várnak.
Elfogadta szerdán a román kormány a Temesvárt a román–szerb határon levő Temesmórával összekötő autópálya építésének műszaki-gazdasági mutatóit – jelentette be Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter a Facebookon.
Miután több nagyvárosban is megjelentek a gyanúsan olcsó busz- és villamosbérleteket kínáló felhívások, most az aradiakat próbálják rávenni az internetes csalók arra, hogy megadják személyes és banki adataikat, pénzt csikarva ki tőlük.
Friss drónfelvételekből készített, feliratozott videóösszeállítást tettek közzé az észak-erdélyi autópálya szakaszonkénti állásáról.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kovászna megyei szenátora, Ionuţ Neagu felszólította a román pártokat, hogy ne fogadják el Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester javaslatát egy olyan román konzultatív tanács létrehozására.
A Kolozsvári Magyar Napok Farkas utcai kézműves vásárának egyik színfoltja volt a hagyományos széki kézi szőtteseket kínáló Balla házaspár sátra. A kizárólag kézi munkával készülő terítők alapanyagát, a vásznat helyben szövik, és a csipkét is ők készítik.
szóljon hozzá!