Nehéz rövidíteni a várólistákat, nem lehet meghosszabbítani a szakrendelők programját

Egy betegre 15 percet számolnak, így egy szakrendelőben átlagosan 28 pácienst tudnak megvizsgálni naponta •  Fotó: Veres Nándor

Egy betegre 15 percet számolnak, így egy szakrendelőben átlagosan 28 pácienst tudnak megvizsgálni naponta

Fotó: Veres Nándor

A „csillagos égig” lehetne növelni a munkaprogramot a járóbeteg-rendelő intézetekben, de a jelenlegi kerettel ez esetben a kórházi ellátás szenvedne csorbát – mondták el a Krónika által megszólaltatott szakemberek. A sepsiszentgyörgyi kórházigazgató úgy véli, a gondot úgy lehetne megoldani, ha több orvost és asszisztenst alkalmaznak, de a járóbeteg-ellátás finanszírozása ezt nem teszi lehetővé.

Bíró Blanka

2022. november 16., 13:322022. november 16., 13:32

A várólisták rövidítése érdekében meg lehetne hosszabbítani a munkaidőt az orvosi szakrendelőkben, a többletórákat az egészségbiztosítási pénztár minden akadékoskodás nélkül elszámolja – véli a biztosító Kovászna megyei igazgatója. András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója úgy látja, ez elviekben lehetséges, ám a többletforrás nem elég arra, hogy további orvosokat alkalmazzanak, a meglevő személyzeti kerettel pedig nem lehet hosszabbítani a programot. Fejér Szilárd, a Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön diagnosztikai és kezelőközpontot működtető vállalkozás vezetője megkeresésünkre elmondta, a paraklinikai és a képalkotó vizsgálatokra szánt összeget legalább meg kellene kétszerezni, hogy a jelenlegi egy-másfél hónapos várólisták megszűnjenek.

Elszámolnák a hosszabbított munkaprogramot

A sepsiszentgyörgyi járóbeteg-rendelők intézetében jelenleg napi 7 órás munkaprogrammal dolgoznak: egy betegre 15 percet számolnak, így egy szakrendelőben átlag 28 pácienst tudnak megvizsgálni naponta.

Idézet
„Ha egy orvos vagy egy rendelő munkaideje ennél több vagy kevesebb, a konzultációk, illetve a szolgáltatások száma ezzel arányosan nő vagy csökken”

– taglalta Dragoș Tatu, az egészségbiztosítási pénztár háromszéki igazgatója. Hangsúlyozta, minden, a munkaidő meghosszabbítására vonatkozó kérést jóváhagynak, a pluszórákban nyújtott szolgáltatást elszámolják, mert ezzel növelhető a biztosítóknak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése. Tatu arról is beszélt, hogy a járóbeteg-rendelőkben a szerződések értékét nem korlátozzák, az elszámolás a megvalósítások szintjén történik, és tavaly július óta ez Kovászna megyében 70 százalékkal nőtt. Dragoș Tatu arra is kitért, annak érdekében, hogy a krónikus betegek könnyebben hozzáférjenek a paraklinikai vizsgálatokhoz, 2020 novemberétől módosult a jogszabály. Ennek alapján

bizonyos betegségek esetén az orvos írhat úgynevezett monitorozó küldőpapírt, ami alapján a vizsgálatot az egészségbiztosítóval szerződésben álló laboratóriumoknak soron kívül, 5 napon belül el kell végezniük.

Ezeket a vizsgálatokat a leszerződött összegen felül kifizetik. Ilyen küldőpapírt kaphatnak a poszt-Covid-szindrómában szenvedők, az onkológiai betegségben, cukorbetegségben, szív- és érrendszeri, neurológiai vagy ritka betegségekben szenvedők.

„Kötéltánc” a rendszer működtetése

A „csillagos égig” lehetne növelni a munkaprogramot a járóbeteg-rendelő intézetben, de a jelenlegi kerettel ez esetben a kórházi ellátás szenvedne csorbát – mutatott rá az érem másik oldalára András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója. Kifejtette, ezt úgy lehetne megoldani, ha több orvost és asszisztenst alkalmaznak, de a járóbeteg-ellátás finanszírozása ezt nem teszi lehetővé.

Idézet
„A többletbevétel, amit a program hosszabbításával nyernénk, nem elég arra, hogy további szakembereket alkalmazzunk”

– szögezte le az igazgató. Kifejtette, jelenleg a poliklinikán egy konzultációért 46 lejt fizet az egészségbiztosító pénztár, ez nem elég arra, hogy a rendelőkben dolgozók fizetését, a közköltséget, a fogyóanyagot, a berendezések működési költségét fedezze.

Idézet
„Nem véletlen, hogy a magánszférában egy konzultációért ennek az összegnek minimum a háromszorosát kérik el: amikor a magán­intézmények, rendelők beárazzák a szolgáltatásaikat, a költségeiket veszik figyelembe. Ha ennél többe kerül egy vizsgálat, az általában az orvos szaktudását jelzi – például az egyetemi professzornak többet kell fizetni, mint egy szakorvosnak”

– taglalta az igazgató. Hangsúlyozta, a közszférában is ugyanazoknak az elvárásoknak kell megfelelni, megközelítőleg hasonló feltételeket kell biztosítani, mint a magánrendelőkben – így a finanszírozás is legalább kétszerese kellene legyen a jelenleginek. András-Nagy Róbert arról is beszélt, törvény szabályozza, hogy ugyanannak az orvosnak kell ellátnia a feladatokat a kórházban és a járóbeteg-rendelőben, így egy szakember napi hétórás programjába bele kell férjen sok minden: ellátja a kórházi betegeit, más osztályokon is konzultál, ha erre szükség van, ha ügyeletes, a sürgősségen is megvizsgálja a betegeket, majd a járóbeteg-rendelőben is dolgozik néhány órát.

Idézet
„Egyfajta »kötéltánc« a rendszer működtetése, hiszen egyik oldalon sem sérülhet az ellátás, nem lehet hosszabb a járóbeteg-rendelő programja a kórházban fekvő betegek kárára”

– mondta az igazgató, hangsúlyozva, hogy összességében minden a finanszírozáson múlik.

Megkétszerezett keretösszeg

Előre meghatározott, havi keretösszeget kapnak az egészségbiztosító pénztártól a paraklinikai, illetve a kép­alkotó vizsgálatok térítésére – mondta el megkeresésünkre Fejér Szilárd, a kolozsvári Pro Medical és a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai és kezelőközpontok vezetője.

Kifejtette, változó, hogy ez mire elég: Sepsiszentgyörgyön például egy-másfél hónapos várólisták vannak a térítéses vizsgálatokra, közben Kolozsváron nemrég megkétszerezte a biztosító pénztár a leszerződött összeget.

Fejér Szilárd szerint ez azt eredményezte, hogy a vérvizsgálatoknál gyakorlatilag megszűnt a várólista, a mágneses rezonancia (MR) vizsgálatok esetében hat hónapról három hónapra rövidült. „A monitorozó küldőpapírokkal soron kívül, 5 nap alatt el kell végezni a vizsgálatot, és azt a szerződésen felül kifizetik, de ilyen célból alig érkeznek betegek. Nem tudjuk az okát, de havonta alig pár száz lej értékben végzünk ilyen vizsgálatot, az orvosok nem küldik a betegeket. Valószínűsíthető, hogy inkább egynapos kórházi beutalással oldják meg” – mondta a laboratóriumok vezetője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 20., vasárnap

Életük kockáztatásával is menekülnek a kényszerbesorozás elől az ukrajnaiak

Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.

Életük kockáztatásával is menekülnek a kényszerbesorozás elől az ukrajnaiak
2025. április 20., vasárnap

„Maradjunk Krisztussal egészen a halálig, mert Ővele élni is fogunk” – A Gyulafehérvári Főegyházmegye húsvéti pásztorlevele

Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.

„Maradjunk Krisztussal egészen a halálig, mert Ővele élni is fogunk” – A Gyulafehérvári Főegyházmegye húsvéti pásztorlevele
2025. április 20., vasárnap

Várandós nő is érintett az erdélyi láncbalesetben

Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.

Várandós nő is érintett az erdélyi láncbalesetben
2025. április 20., vasárnap

Megáldották az ételkosarakat húsvétvasárnap Kolozsváron - Fotóriport

Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.

Megáldották az ételkosarakat húsvétvasárnap Kolozsváron - Fotóriport
2025. április 20., vasárnap

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak

Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak
2025. április 19., szombat

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet
2025. április 19., szombat

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr

Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr
2025. április 19., szombat

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte

Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte
2025. április 19., szombat

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen

Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen
2025. április 18., péntek

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst

A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst
Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst
2025. április 18., péntek

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst