2009. december 14., 07:522009. december 14., 07:52
„Engedtessék meg, hogy a mindenkori magyar adás egykori és mostani munkatársainak egy képzeletbeli Oscar-díjat nyújtsak át” – köszöntötte a magyar adás munkatársait Ráduly Róbert-Kálmán csíkszeredai polgármester. Kifejtette, a prágai tavasz, az első Holdra lépés és a Maros Magyar Autonóm Tartomány megszűnése korában bátor dolog volt olyan műsort létrehozni, amely a kisebbségben élő magyarsághoz szólt.
Bodor Pál, a magyar adás első főszerkesztője felelevenítette azt az omniózus gyűlést, amelyen megszületett a magyar adás ötlete. „Nem egy nagylelkű lépés történt, hanem egy kikényszerített döntés volt” – hangsúlyozta. Kifejtette: a magyar adás megindítása lényegében annak a 21 magyar értelmiséginek köszönhető, aki részt vett azon a tizenkét órás gyűlésen, amelyet a hajdani diktátor hívott össze a magyarsággal való ismerkedés céljából.
Bodor szerint ezen az ülésen a magyar értelmiségiek „igen bátran és határozottan kiálltak a magyar érdekek mellett”. Boros Zoltán, a Bodort követő főszerkesztő arról az időszakról számolt be, amikor egy telefonhívással egyik napról a másikra megszüntették a magyar adást, illetve elmesélte azt is, amikor az 1989-es események sodrában Simonffy Katalinnal együtt bement az egykori szerkesztőségbe és öt év kényszerszünet után újra adást szerkesztett.
Kacsó Sándor jelenlegi főszerkesztő elmondta, noha nincs már cenzúra, és gyakorlatilag bármilyen műsort készíthetnek, fölöttébb zavaró, hogy az adás időpontja olyankor van, amikor az emberek általában nem néznek tévét.
Az operettbetétekkel, együttesek és énekesek fellépésével tarkított műsort számos egykori felvétellel és beszélgetéssel tették színesebbé, érdekesebbé. Többek közt felelevenítették Csép Sándornak azt a híres riportját, amelyet a kalotaszegi „egykékről”, az egygyermekes családokról készített, és örömmel nyugtázták, hogy a magyar adás jelenlegi munkaközössége több mint negyven gyerekkel büszkélkedhet.
A Nagy István vezette beszélgetésekben olyan személyiségek szólaltak meg, mint az Ausztráliában élő Józsa Erika és Damian József, illetve az egykori Metropol együttes vezéregyénisége, a Németországban élő Virányi Attila. De láthattuk, hallhattuk Koczka Györgyöt, Csép Sándort és Tomcsányi Máriát is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Látogatottsági adatok