Utat törnek. Balázsfalva gazdasági fejlődést remél az infrastrukturális beruházásoktól
Fotó: Facebook/Gheorghe Valentin Rotar - Primar
Balázsfalva polgármestere aláírta a szerződést a Fehér megyei kisváros új terelőútjának kivitelezőjével, amely csaknem 30 millió euróért építi meg a „magyar időkben” az erdélyi román önszerveződés központjának számító települést a modern „ellenség”, az elviselhetetlen forgalom uralma alól felszabadító új utat. Ráadásul ezt – egy majdhogynem tízszer költségesebb beruházás révén – összekötik majd az A10-es autópályával is a Tövis felé tervezett régi-új aszfaltcsík révén. Így a csupán 17 800 lakost számláló település nagyvárosok által is régóta mindhiába várt infrastrukturális fejlesztésekben részesül.
2024. január 19., 10:402024. január 19., 10:40
2024. január 19., 11:262024. január 19., 11:26
Gheorghe Valentin Rotar liberális elöljáró a hét elején szentesítette aláírásával a 6,8 kilométer hosszú, áfa nélkül 145 354 480 lejbe (29,2 millió euróba) kerülő terelőút megépítését rögzítő szerződést. A külső, európai uniós és bukaresti központi forrásokból finanszírozott beruházásnak két év alatt kell elkészülnie attól a pillanattól fogva, hogy minden szükséges engedélyt megadnak az illetékes hatóságok (ebből 6 hónap a tervezés és 18 hónap a kivitelezés).
Gheorghe Valentin Rotar hozzátette, a terelőútnak köszönhetően megszabadul a város az átutazó és teherforgalomtól, a folytatásként Tövis felé tervezett „gyorsforgalmi út” révén – amely valójában alsóbb kategóriájú lesz –, a Torda–Szászsebes-sztrádával létesülő összeköttetésnek köszönhetően pedig nagyot fejlődhet a helyi gazdaság is. Az sem mellékes, hogy a forgalom tehermentesítésével csökkennek a balesetekkel, illetve a lég- és hangszennyezés visszaszorításával járó önkormányzati kiadások is.
Bár a városvezető gyorsforgalmit (drum expres – DEx) emlegetett, a Balázsfalvától Tövisen át egészen az A10-es autópályáig tervezett új aszfaltcsík alacsonyabb, úgynevezett Transregio (TR) besorolású. Ez lényeges különbség, hiszen míg előbbi inkább a sztrádákhoz „hasonlít” (csak nincs leállósáv, és a menetirányokat elválasztó sáv is keskenyebb, illetve 120 km/h s megengedett sebességhatár), a TR jelzésű utak „csupán” a régi európai vagy országutak korszerűsített, biztonságosabb változata, melyek menetirányonként akár kétsávosak is lehetnek.
A Balázsfalva–Tövis–A10-es aszfaltcsík esetében jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányon dolgoznak, a tervezőnek és a hatóságoknak január végéig kell elvégezniük a terepfelmérő munkálatokat. A Fehér Megyei Tanács, Balázsfalva és Tövis város, illetve Mihálcfalva és Alsókarácsonfalva község együttműködésével megvalósítandó beruházást 58 százalékban a meglévő DN 14B jelzésű országút korszerűsítésével valósítják meg, az össztáv 42 százaléka pedig új út építése által születik meg.
Az érintett önkormányzatok közül Balázsfalva menedzseli a projektet, amely szerint az új út elkerüli a kisváros jelenlegi bejáratánál található szerpentines emelkedőt, réten halad, és nem érinti Alsókarácsonfalva belterületét, illetve Tövis ipari negyedét sem. Ugyanakkor a sofőröknek – a tervezett felüljáróknak köszönhetően – már nem kell áthaladniuk-vesztegelniük a Balázsfalva és Tövis közti három vasúti átkelőnél.
De a nagyszabású beruházás a tágabb régió számára is előnyökkel kecsegtet nemcsak a közlekedésben, hanem gazdasági téren is, hiszen gyorsabb kapcsolatot teremt az erdélyi-romániai autópálya-hálózat és a Küküllő mente települései között. A beruházás mellett kardoskodók ugyanis azzal érveltek, hogy az új út nemcsak a közvetlenül érintett települések, hanem a környező városok – Szászsebes, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Torda, Dicsőszentmárton, Erzsébetváros és Kiskapus, illetve számos község lakói számára is előnyös Fehér, Maros és Szeben megyében; a közvetlenül érintett lakosságot százezer fősre becsülték.
A legnagyobb nyertes persze Balázsfalva, ahol – a terelőúttal – két jelentős infrastrukturális beruházás is kezdetét veszi a közeljövőben. A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál alapított város nevét első, 14. századi birtokosáról, baróti Cséry Balázsról kapta, akinek Zsigmond király adományozta a területet. Később itt, az Apafi-kastélyban írták alá 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotaringiai Károly herceg azt a balázsfalvi paktumot, melynek alapján Erdély Habsburg-uralom alá került, véget vetve az Erdélyi Fejedelemségnek.
1848 májusában és szeptemberében a románok itt tartották nagy nemzetgyűléseiket, utóbbin a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen, de később is itt foglaltak állást Erdély uniója ellen. Balázsfalva a 20. század elején azon kevés erdélyi városok közé tartozott, amely román többségű volt.
Ugyanakkor az idők folyamán jelentős számú magyar közösség is lakta, amely azonban egyre csak fogyatkozott. Miközben a 2011-es népszámláláson még a 20 600 lakosból 6,3 százalék vallotta magát magyarnak, a 2021-es cenzuson a 17 800 lakosból már csak 732-en tették ugyanezt, ami 4,1 százalékot jelent. A 2020-as helyhatósági választásokon nem sok szavazaton múlt, hogy az RMDSZ – 4,6 százalékos eredménnyel – kiszorult a helyi tanácsból, négy évvel korábban az 5,9 százalék egy tanácsosi helyet biztosított.
Balázsfalva évszázadok óta a román önszerveződés erdélyi bölcsője volt, de nem annyira, hogy ne működtethetett volna magyar iskolát. Az önálló magyar oktatás a Ceauşescu-rendszerben szűnt meg, a rendszerváltás után pedig a maradványai is leépültek.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter péntek este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral együtt terepszemlét tartott Parajdon.
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.
Van, aki nem veszi komolyan, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez is jogosítvány kell. A Szilágy megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint a tetten ért segédmotorosok is bűnvádi eljárást, sőt börtönt kockáztatnak.
Ütlegelés vagy egyéb erőszakos tettek gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség egy Temes megyei iskola 58 éves tanárnője ellen. A pedagógus felpofozott egy hetedikes diáklányt, aki rollerrel ment be az osztályterembe, majd sértegette őt.
szóljon hozzá!