A járványügyi döntésekhez hasonlóan a tanórák kapcsán is szabad kezet kaphatnak az iskolák
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Jelentős előrelépés lenne az érintettek szerint, ha az oktatási intézmények – több modellből választva – eldönthetnék, melyik tantervet alkalmazzák, hány órában, milyen tantárgyakat tanítanak.
2020. október 13., 19:182020. október 13., 19:18
A tanintézeteknek már jövő tanévtől nagyobb döntési szabadságuk lehet: a kiszivárogtatott információk szerint az bukaresti oktatási minisztérium szabad kezet adna az iskoláknak, hogy az igények és a rendelkezésükre álló források függvényében kiválasszák, milyen kerettanterv alapján tanítanak az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában.
Miután a járványhelyzetben már a tanintézetekre bízták, hogy az esetszám alapján meghozzák a döntést, milyen forgatókönyv szerint zajlik az oktatás, a kormány további decentralizációt tervez – értesült a tanügyminisztérium illetékeseitől a Digi24 hírtelevízió.
hogy minél közelebb vigyék az oktatás szerkezetét a Pop–Iohannis-törvénybe foglaltakhoz. Mint ismeretes, az államfő már 2018 novemberében kihirdette a jogszabályt, amely legtöbb heti 25 órát ír elő az általános iskola felső tagozatán. Bár a jogszabályt ettől a tanévtől alkalmazni kellett volna, ez nem történt meg, a diákok továbbra is a még 2009-ben jóváhagyott tantervek alapján és óraszámmal tanulnak. Források szerint a minisztérium négytípusú kerettantervet dolgoz ki az 5–8. osztályosoknak, majd az iskolák kiválaszthatják, melyiket alkalmazzák.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, minden olyan módosítást szorgalmaznak, amely közelebb viszi a döntéshozatalt a kedvezményezettekhez.
– részletezte az oktatási szakértő. Hozzátette: jelentős lépés lenne, ha több modellből választva, a tanintézetek eldönthetnék, melyik tantervet alkalmazzák, hány órában, milyen tantárgyakat tanítanak. Igazodni lehetne a diákok, a szülők igényeihez, és az iskola erőforrásaihoz, hiszen ha például nem találnak második idegennyelv-tanárt, akkor eldönthetik, helyette mit tanulnának szívesebben a gyerekek, milyen választható tantárgyakat illesszenek be a tantervbe.
A főtanfelügyelő abban bízik, hogy a decentralizációval sikerül végre alkalmazni az érvényben levő törvényt, és diákbarát intézkedéseket hozni.
Fotó: Gábos Albin
Kiss Imre kifejtette, a járványügyi forgatókönyvek alkalmazását is helyi szintre bízta a minisztérium, ezt nem is lehetett volna központosítva megoldani.
A járvány kitörése óta azonban hetente, sőt naponta változik a helyzet, olyan méretű információhalmaz ömlött volna be a minisztériumba, amit nem tudtak volna kezelni. „Megyei szinten is hatalmas, egész napos munka a járványhelyzet alakulásával kapcsolatos döntéssorozat” – mutatott rá a főtanfelügyelő, aki abban bízik, hogy a decentralizációval sikerül végre alkalmazni az érvényben levő törvényt, és diákbarát intézkedéseket hozni.
„Már számtalanszor eldöntötték, hogy csökkentik a tananyagot, az óraszámot és az osztályok létszámát, ám eddig központosított formában nem sikerült életbe léptetni. Ha az iskolákra bízzák a döntést, akkor hatékonyabban alkalmazhatják a jogszabályt” – összegezte Kiss Imre, kitérve ugyanakkor arra is, hogy a létszámcsökkentés viszont továbbra is a minisztériumon áll, hiszen ha több, kisebb létszámú osztály alakul, több pedagógusi állásra lesz szükség, amelyeket finanszírozni kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!