Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
Idén másodszor szervezte meg a Partiumi Falugazdász Hálózat nagykárolyi borfesztiválját, ahol az egyre népszerűbb szatmári borokat kínáló helyi pincészetek mellett a Partium és a Kárpát-medence több régiójából is érkeztek borászok. A rendezvény kapcsán Szatmár megye egyik leghíresebb pincészetének, a krasznabélteki Nachbilnak a borászával, Serli Csillával vettük számba a nyári borfesztivál hozadékát, valamint az erdélyi, romániai viszonylatban egyre elismertebb szatmári borok bizonyítási lehetőségeit.
2023. augusztus 10., 10:022023. augusztus 10., 10:02
2023. augusztus 10., 12:082023. augusztus 10., 12:08
Szakemberként milyennek tartja az elmúlt hétvégén, Nagykárolyban megrendezett Bor a kastélyban elnevezésű borfesztivált?
– Károlyiként jól ismerem a szatmári kisvárost, tisztában vagyok a helyi bolkultúrával, a rendezvény azonban mind szervezésben, mind felhozatalban színvonalas rendezvény lett. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom! Külön dicséret illeti a szervezőket, hogy a hasonló rendezvények kelepcéit elkerülve nem giccses kinézetű borfesztivált hoztak tető alá, hanem rusztikus stílusban és családias hangulatban szervezték meg szalmabálák és babzsákok között az asztalokon élő virággal. Az árnyas fákkal körülvett Károlyi-kastély kertje eleve ideális hely egy ilyen fesztivál számára.
Serli Csilla, a krasznabélteki Nachbil pincészet borásza büszke a szatmári borokra
Fotó: Makkay József
– Mivel augusztusban többnyire a hideg sör a menő ,,üdítőital”, nagy nyári melegben mennyire szerencsés borfesztivált szervezni? Felveszi ezzel a versenyt a magyarok körében kedvelt fröccs?
– A borászati rendezvények ideális évszaka valójában a tavasz vagy az ősz, de nyáron is meg lehet találni a megfelelő kínálatot. Nyári kánikulában a bor soha nem fogja felvenni a versenyt a sörrel – a sörnek eleve kisebb az alkoholtartalma és üdítőbb jellege van –, de itt jön képbe a fröccs, ami nyáron is versenyképessé teszi a bort.
mert ezzel egy könnyed, üdítő italt kapunk. Persze az érvelésemhez rögtön hozzá kell tennem, hogy nem egy csodálatosan jól sikerült fehér bort vizezünk fel, hanem az üde, friss borokat, amelyek eleve fröccsre javasoltak. Ezek sem rossz borok: úgy fogalmaznék, hogy nem a magas kvalitású borok közé tartozó fehér vagy rosé borokat ajánljuk fröccsnek.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Milyen volt a kétnapos nagykárolyi borfesztivál felhozatala?
– Ahogyan mi is a Nachbilnál, a Kárpát-medencéből érkezett 16 pincészet is arra törekedett, hogy megmutassa borászatuk tájjellegét, azaz a helyi fajták kerüljenek előtérbe. Egyaránt vittünk olcsóbb és magasabb kategoriájú borokat, illetve több háziasított nedűt.
A nyári nagy melegben nyilván kevesebb a vörös bor, mert ilyenkor nem a 14 alkoholfokos, testes borokat keresik az emberek, hanem a könnyű fehér és rosé borokat.
– Szakemberek szerint Szatmár feltörekvő erdélyi borvidék, amely egyre többet hallat magáról a hazai borpiacon is. Hogyan értékeli a szatmári borok esélyeit?
– Jó rálátásom van a szatmári borászatra, részt veszek a helyi borok és borversenyek értékelésében. A szatmári borok jók, és büszke vagyok rájuk. Nem csak saját borainkra, hanem a többi pincészetére is, hiszen egy borászat igazából akkor értékes, ha a konkurensek felhozatala is értékes.
A kistermelőket és a hivatásos borászokat egybevetve állítom, hogy Szatmár megye ma már komoly helyet foglal el az erdélyi borászatban. Kevés kistermelőnek van olyan jó bora, mint a szatmáriaknak.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Mennyire tudnak szintet lépni a jó bort előállító kistermelők? Lát-e arra törekvést, hogy többen palackozzák boraikat?
– A kistermelőknek nem igazán éri meg a palackozáshoz szükséges komoly technológia beszerzése. Többségük munkahely mellett gazdálkodik kevesebb mint egy hektáron. Főállású munkájuk mellett nem akkor szüretelnek, amikor kell, hanem amikor az idejük engedi. A palackozás komolyabb befektetést igényel, főleg, ha nem bioborokat állít elő a borász, hanem normál bort, ahol alapkövetelmény, hogy az ital kristálytiszta legyen üledék nélkül.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– A kistermelőnek mikor éri meg, hogy palackozzon, és ezáltal a borait szélesebb körben is megismerhessék?
– Szőlészek, borászok között az a szakmai vélemény alakult ki, hogy egy pincészet fenntartásához legalább öt hektár szőlős terület kell, amiből a borász meg tud élni. Aki főállásban ezzel foglalkozik, az eleve másként áll hozzá a gazdálkodáshoz, és rákényszerül a befektetésre.
– Említette, hogy a Nachbil értékét is az emeli, ha jó konkurensei vannak Szatmár megyében. Milyen pincészetek teljesítményét ismeri el szakmai szempontból?
Sok kiváló bor készül ezekben a műhelyekben, ahogyan a kisebb területeken – az 1-3 hektáron – gazdálkodó kistermelők felhozatalában is találunk egészen jó borokat, de ők rendszerint csak külön rendelésre palackoznak, például ha egy lakodalomba kérik.
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat
– Milyennek ígérkezik az idei termés a Nachbil húsz hektáros krasznabélteki gazdaságában?
– Mivel bioborokra szakosodtunk, az idei esős időjárás komoly kihívások elé állított. A rengeteg csapadék a gombabetegségek terjedésének kedvez, ezért résen kell lennünk, hogy megfelelő időben és pillanatban tudjunk védekezni. Lehet, hogy lesz kiesés, de távolról sem akkora, mint a szintén nagyon esős 2019-es esztendőben.
Bor a kastélyban
Tavalyi sikeres fogadtatása után idén is tömegeket vonzott a Partiumi Falugazdász Hálózat kétnapos borfesztiválja, a Kincses Pince idei folytatásának szánt nagykárolyi Bor a kastélyban borfesztivál. Az augusztus 5-6-i rendezvényen – a nagykárolyi kastély árnyas kertjében – a Kárpát-medence különböző tájegységeinek 16 borászata volt jelen a fesztiválon.
A főszervező Partiumi Falugazdász Hálózat szerkesztőségünkhöz eljutatott közleménye szerint a szatmári, szilágysági és bihari borvidékek kiválóságai mellett a történelmi Kárpát-medence borrégióinak változatos, zamatos ízvilágú borait is megismerhette a nagykárolyi közönség. A borfesztiválon az anyaországi, horvátországi, szlovéniai, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai borászatok minőségi nedűit ízlelhették a résztvevők.
Az esemény szombati megnyitóján Turos Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es szenátor és Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere mellett dr. Ökrös Oszkár, a budapesti Agrárminisztérium helyettes államtitkára és Mészáros Balázs, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője is részt vett. Ökrös Oszkár beszédében kitért az Agrárminisztérium Schams Ferenc-tervére, amely a Kárpát-medence történelmi magyar borvidékeinek fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez nyújt támogatást. A program célja a Kárpát-medence történelmi borrégióinak bemutatása, a magyar borászok közti szakmai együttműködés erősítése, a magyar borkultúra határokon átívelő egységének megteremtése.
A rendezvényről készült kisfilm itt tekinthető meg.
Miközben Románia uniós éllovas a különálló szőlőültetvények száma tekintetében, egyetlen itteni borászat sem fért fel egy rangos, százfős nemzetközi listára. Ugyanakkor Magyarország két helyszínnel is képviselteti magát.
A szatmári borvidék fénykorát a 18. században élte, napjainkban pedig a régi hagyományok újjászületésének vagyunk tanúi. A krasznabélteki Nachbil pincészet a vidék megújuló borászatának lett a zászlóshajója. Serli Csilla borásszal beszélgettünk.
Őrizetbe vett a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egy 18 és egy 16 éves fiatalembert, akik ellen többszörös lopás miatt nyomoznak – olvasható a rendőrség közleményében.
Belső vizsgálatot indított a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság annak megállapítására, szakszerűen járt-e el két munkatársuk egy garázda előállítása során.
Mintegy 11 ezerre tehető azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az országukban dúló háború miatt illegálisan lépték át Románia északi határát – vont mérleget csütörtökön Florin Coman, a máramarosszigeti területi határrendészet vezetője.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 12 folyó vízgyűjtő medencéjére.
Heves esőzések és a légköri instabilitás miatt több erdélyi megyére is sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Arról is tájékoztattak egyúttal, hogy folytatódik az időjárás lehűlése.
Immár aszfaltos úton kvadozó gyerekek motorbőgetése próbálja néha „túlkiabálni” a Reményik Sándor által bő egy évszázaddal ezelőtt versbe öntött vadvizek zúgását a ma is festői szépségű Radnaborbereken.
Közzétette szerdán a bukaresti oktatási minisztérium a romániai felsőoktatási intézmények metarangsorát, amelyet a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport (IREG) által globálisan elismert egyetemi rangsorok alapján állítottak össze.
Ahol a magyarok számaránya megkívánta, a Magyar Polgári Erő mindenhol összefogott az RMDSZ-szel – jelentette ki a Krónikának Kulcsár-Terza József. Az MPE vezetője Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével tartott sajtótájékoztatót.
Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.
Arany János-díjjal tüntették ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) éves közgyűlésén a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két oktatóját, Sándor Bulcsút és Bartos-Elekes Zsombort.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!