„Nagy türelem kell ahhoz, hogy a valós történelem szóhoz jusson” – A vértanúkra emlékeztek Aradon

Krónika 2019. október 06., 21:39 utolsó módosítás: 2019. október 06., 21:45

Semjén Zsolt szerint az október 6-i aradi gyász csak március 15-ével, az 1848-as forradalom kirobbanásának ünnepével, és a forradalom leverése utáni 1867-es kiegyezéssel együtt érthető.

Megemlékezés Aradon, a vértanúk emlékére állított Szabadság-szobornál a nemzeti gyásznapon Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Magyarország miniszterelnök-helyettese az aradi Szabadság-szobor mellett beszélt erről, a forradalom tábornokai kivégzésének 170. évfordulóján. Kijelentette: Aradon lenni ünnep, Aradon lenni fájdalom, Aradon lenni kötelesség, Arad ugyanis örökre beírta magát a magyar történelembe.

Semjén Zsolt az aradi minorita rendház naplójába írt bejegyzést felolvasva idézte fel a 13 tábornok kivégzésének a történetét. Felidézte: az utolsónak felakasztott Vécsey Károly – nem lévén kitől elbúcsúznia – a már halott Damjanich János kezét csókolta meg, akivel korábban feszült volt a viszonya, mert másképpen ítélte meg a forradalmi helyzetet.

Semjén Zsolt kijelentette: a történelem szereplőinek a megítélése egy nemzeten belül sem egységes, másként vélekednek a magyar szabadságharcról az osztrákok, és más a román megítélés.

„Hosszú idő és nagy türelem kell ahhoz, hogy az előítéletek enyhüljenek, és a valós történelem szóhoz jusson. Ez nehéz, de nem lehetetlen” – idézte az MTI a miniszterelnök-helyettest. Hasonló gondolatokat osztott meg Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is az aradi Megbékélés parkját betöltő megemlékezőkkel. Felidézte, az aradi tábornokokat a megfélemlítés szándékával végezték ki, de e szándéknak nem sikerült érvényt szerezni. „Nekünk, magyaroknak, rendre elbuknak szabadságharcaink, de meglehetősen sikeresek vagyunk a kiegyezésekben, a konszolidációkban” – állapította meg. Felidézte: 30 évvel ezelőtt románok és magyarok egyszerre váltak szabadokká, de pár hónappal később, Marosvásárhelyen egymás torkának estek.

„El tudjuk képzelni, hogy néhány év múlva szobor álljon Marosvásárhely főterén, a Fekete márciusra emlékezve?” – kérdezte Kelemen Hunor, és hozzátette: eljön az idő, amikor ennek is emlékművet sikerül állítani. Ehhez csak tisztelet és bizalom kell – vélekedett. A politikus szerint október 6. azt üzeni, hogy minden ellenségeskedés, a legcsúnyább megtorlás, az évszázados ellentétek dacára is lehet megegyezés, konszolidáció. Az estébe nyúlt megemlékezést fáklyás felvonulás tette látványossá.

Főhajtás az aradi vesztőhelyen Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az aradi október 6-i rendezvénysorozat délután a vértanúk vesztőhelyén koszorúzással kezdődött, majd az aradi belvárosi római katolikus templomban emlékező szentmisével folytatódott. A szentmisén Pál József Csaba temesvári római katolikus püspök arról prédikált, hogy érdemes becsületes életet élni akkor is, amikor ez nem jelent előnyt, akkor is, amikor szenvedni kell ezért. Hozzátette: a hit nemcsak abban segít, hogy harcoljunk a szabadságunkért, hanem abban is, hogy a szabadságot biztosítsuk másnak, még akkor is ha ez nekünk látszólag semmi előnnyel nem jár.

Az aradi Megbékélés parkjában összegyűlt megemlékezők egy szabadtéri kiállításon ismerkedhettek a kivégzett tábornokok özvegyeinek történetével.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat