Fotó: Archív
2009. december 14., 07:582009. december 14., 07:58
A Maros megyei múzeumnak adta át a görgényszentimrei önkormányzat a Rákóczi–Teleki–Bornemisza-kastélyegyüttest, mivel annak fenntartási költségei meghaladták anyagi lehetőségeiket. A viszonylag jó állapotban levő épületegyüttesben helytörténeti és természetrajzi múzeumot, valamint kastélyszállót kívánnak kialakítani.
A három régi épületben a 20. század végétől erdészeti iskola működött. Az 1960–1970-es iskolabővítés során a régi kastéllyal szemben levő szabad területre új iskolakomplexumot épített a román állam. Ekkor a régi épületekben csupán néhány tanterem maradt, a felszabadult helyiségekben természetrajzi múzeumot rendezett be az erdészeti iskola.
Az 1990-es években a diáklétszám és az állami támogatás is jócskán megcsappant. Ilyen körülmények között az iskolaközpont tovább nem tudta vállalni a kastély, valamint a húszhektáros arborétum karbantartását, ezért néhány éve átadták az épületeket a görgényszentimrei polgármesteri hivatalnak.
„Szerencsére nem fogtak hozzá holmi szakszerűtlen beavatkozásokhoz, hanem egyenesen a megyei tanácshoz és a múzeumhoz fordultak, hogy közösen találjunk megoldást az épületek sorsára. A jövő évben elkezdjük az engedélyezési folyamat előkészítését, hogy aztán megtörténjen a teljes rehabilitáció. Majd ehhez anyagi forrásokat keresünk” – nyilatkozta a Krónikának Soós Zoltán múzeumigazgató.
A tervek szerint az épületek egy részében helytörténeti múzeum működik majd. Egy épületszárnyban a vidék természetrajzi sajátosságait mutatnák be, benne a híres arborétum történetével, az épület fele pedig egy kastélyszállónak adna otthont, hogy annak bevételéből hosszú távon megfelelően lehessen karbantartani az épületeket.
A görgényszentimrei épületeknek nincs örökösük, ugyanis nem valamely erdélyi főúri vagy nemesi család birtokolta őket. A görgényi uradalom mindig a király tulajdonában volt. Soha nem került magánkézbe. Miután Erdély fejedelemség lett, az erdélyi fejedelem rendelkezett a vár és az uradalom fölött. Mivel a vidék messze esik Bécstől, a Habsburgok a Bornemisza családnak adták haszonbérbe az uradalmat. Huszonkét falu tartozott a birtokhoz.
A fő tevékenység az erdőkitermelés volt. Később az udvar kivásárolta a szentimrei uradalmat és kastélyt. Ezután többéves pereskedés folyt a Bornemisza család és Bécs között. Ez úgy zárult, hogy a család visszakapta azt a pénzt, amit a kastélyra és a környékére fordított. Másfél évszázadig a Bornemiszák tartották fenn az épületeket.
Úgy tűnik, a bécsi udvarnak az volt a célja, hogy Rudolf herceg vadászkastélyként használja a görgényszentimrei épületegyüttest, illetve Erzsébet királyné birtokaihoz tartozott a vidék, de az 1880-as évek végére kiderült, hogy nem tudják fenntartani és gondozni, ezért erdészeti iskolát létesítettek ott – ismertette az épületek történetét a múzeumigazgató.
A Maros megyei múzeum valószínűleg szerződést köt majd az Erdészeti Iskolaközponttal, hogy oktatási célokra használhassák, és ennek fejében továbbra is rendben tartsák a növényritkaságokat is tartalmazó arborétumot, mint ahogy eddig is tették. A múzeum erdészeti szakértőt fog alkalmazni, aki gondját viseli majd a parknak.
Egyébként Görgényszentimrének nem a Rákóczi–Teleki–Bornemisza- kastély az egyetlen nevezetessége. A Görgény-patak fölé magasodó Várhegy tetején állt egykor a székely ispánok várkastélya, melynek ma már csak a romjai láthatók. Itt már folytak ásatások, és Soós Zoltán szerint egy igen gazdag lelőhelyről van szó, ahol folytatni fogják a feltáró munkát.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.
Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagycsütörtökön délelőtt tartották a gyulafehérvári székesegyházban a hagyományos krizmaszentelési szentmisét, amelyen közel száz pap és számos zarándok vett részt – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Nem fenyegeti veszély a lakosságot és az infrastruktúrát, a Hunyad megyében található Valea de Pești (magyarul halasvölgyet jelent) gát normál paraméterekkel működik – közölte csütörtökön az Országos Vízügyi Igazgatóság.
Nagyszabású projekt keretében bővítik a közlekedési hálózatot: síneket cserélnek, autóbusz- és villamosjáratokat terjesztenek ki a külvárosokban, új villamosmegállókat telepítenek, és ötven fölé akarják emelni az új, energiahatékony villamosflotta számát.
Egy 40 kilogrammos óriási harcsát fogott a Maroson egy alsókövesi férfi. A dolog szépséghibája, hogy tiltott módszerrel akasztotta horogra az óriási példányt, ráadásul horgásztilalom idején, amiért súlyos pénzbírságot kapott.