Fotó: Archív
2009. december 14., 07:582009. december 14., 07:58
A Maros megyei múzeumnak adta át a görgényszentimrei önkormányzat a Rákóczi–Teleki–Bornemisza-kastélyegyüttest, mivel annak fenntartási költségei meghaladták anyagi lehetőségeiket. A viszonylag jó állapotban levő épületegyüttesben helytörténeti és természetrajzi múzeumot, valamint kastélyszállót kívánnak kialakítani.
A három régi épületben a 20. század végétől erdészeti iskola működött. Az 1960–1970-es iskolabővítés során a régi kastéllyal szemben levő szabad területre új iskolakomplexumot épített a román állam. Ekkor a régi épületekben csupán néhány tanterem maradt, a felszabadult helyiségekben természetrajzi múzeumot rendezett be az erdészeti iskola.
Az 1990-es években a diáklétszám és az állami támogatás is jócskán megcsappant. Ilyen körülmények között az iskolaközpont tovább nem tudta vállalni a kastély, valamint a húszhektáros arborétum karbantartását, ezért néhány éve átadták az épületeket a görgényszentimrei polgármesteri hivatalnak.
„Szerencsére nem fogtak hozzá holmi szakszerűtlen beavatkozásokhoz, hanem egyenesen a megyei tanácshoz és a múzeumhoz fordultak, hogy közösen találjunk megoldást az épületek sorsára. A jövő évben elkezdjük az engedélyezési folyamat előkészítését, hogy aztán megtörténjen a teljes rehabilitáció. Majd ehhez anyagi forrásokat keresünk” – nyilatkozta a Krónikának Soós Zoltán múzeumigazgató.
A tervek szerint az épületek egy részében helytörténeti múzeum működik majd. Egy épületszárnyban a vidék természetrajzi sajátosságait mutatnák be, benne a híres arborétum történetével, az épület fele pedig egy kastélyszállónak adna otthont, hogy annak bevételéből hosszú távon megfelelően lehessen karbantartani az épületeket.
A görgényszentimrei épületeknek nincs örökösük, ugyanis nem valamely erdélyi főúri vagy nemesi család birtokolta őket. A görgényi uradalom mindig a király tulajdonában volt. Soha nem került magánkézbe. Miután Erdély fejedelemség lett, az erdélyi fejedelem rendelkezett a vár és az uradalom fölött. Mivel a vidék messze esik Bécstől, a Habsburgok a Bornemisza családnak adták haszonbérbe az uradalmat. Huszonkét falu tartozott a birtokhoz.
A fő tevékenység az erdőkitermelés volt. Később az udvar kivásárolta a szentimrei uradalmat és kastélyt. Ezután többéves pereskedés folyt a Bornemisza család és Bécs között. Ez úgy zárult, hogy a család visszakapta azt a pénzt, amit a kastélyra és a környékére fordított. Másfél évszázadig a Bornemiszák tartották fenn az épületeket.
Úgy tűnik, a bécsi udvarnak az volt a célja, hogy Rudolf herceg vadászkastélyként használja a görgényszentimrei épületegyüttest, illetve Erzsébet királyné birtokaihoz tartozott a vidék, de az 1880-as évek végére kiderült, hogy nem tudják fenntartani és gondozni, ezért erdészeti iskolát létesítettek ott – ismertette az épületek történetét a múzeumigazgató.
A Maros megyei múzeum valószínűleg szerződést köt majd az Erdészeti Iskolaközponttal, hogy oktatási célokra használhassák, és ennek fejében továbbra is rendben tartsák a növényritkaságokat is tartalmazó arborétumot, mint ahogy eddig is tették. A múzeum erdészeti szakértőt fog alkalmazni, aki gondját viseli majd a parknak.
Egyébként Görgényszentimrének nem a Rákóczi–Teleki–Bornemisza- kastély az egyetlen nevezetessége. A Görgény-patak fölé magasodó Várhegy tetején állt egykor a székely ispánok várkastélya, melynek ma már csak a romjai láthatók. Itt már folytak ásatások, és Soós Zoltán szerint egy igen gazdag lelőhelyről van szó, ahol folytatni fogják a feltáró munkát.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.