Belépőkre várva. A marosújvári sós gyógyfürdő szombaton nyitja meg kapuit
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Az év Fehér megyei beruházásaként emlegetik a szombaton megnyíló marosújvári új sós gyógyfürdőt, amelytől „feltámadást” várnak az Osztrák–Magyar Monarchia, de még a Ceaușescu-diktatúra idején is pezsgő idegenforgalommal rendelkező, egykoron sóbányájáról és szódájáról is híres, ám az elmúlt évtizedekben „lerongyolódott” kisvárosban. Amely anno Magyarország legelső sós gyógyfürdőjének adott otthont – tehát lenne mire alapozni.
2023. május 12., 09:182023. május 12., 09:18
Többek között sós és édes vizű, fedett és kültéri medencék, szaunák, korszerű berendezésekkel ellátott kezelőhelyiségek, konditerem, sportpályák, vendéglő, bár, játszótér, parkoló várja szombattól a kikapcsolódni vágyókat az új marosújvári gyógyfürdőben, amely öt éven át épült, és 6,7 millió euróból valósult meg, a berendezésekre még egymilliót költöttek. A helyi és a Fehér Megyei Tanács még 2015-ben kötött megállapodása, közös anyagi erőfeszítései nyomán megvalósult beruházással a kezdeményezők
a Maros bal partján, Tordától 24 kilométerre délre, Nagyenyedtől 21 km-re északkeletre fekvő, mintegy 9 százalékban magyarlakta településen.
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
A fedett kezelőközpont 6400 négyzetméteren terül el, a kültéri medencék és a sportpályák – melyek megvalósítását az Országos Befektetési Alapból finanszírozták – pedig 40 ezer négyzetmétert foglalnak el. Nyáron naponta 700 vendéget tudnak fogadni a komplexumban, télen 400 fürdőző élvezheti a beltéri egységek szolgáltatásait. A karkötős rendszerben megoldott belépés ára egy felnőttnek hétköznap 60, hétvégén 70 lej egész napra, de a legtöbb négyórás ottlétért már csak 45 lejt kell fizetni.
A beruházás megvalósulását régóta várják a hatóságok: tavaly is arról szóltak a hírek, hogy nyáron megnyithatják a központot, ám végül nem így történt. Ion Dumitrel megyei tanácselnök szerint
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Silviu Vințeler polgármester elismerte, óriási anyagi megterhelést jelentett a település számára a beruházás felének kifizetése, de valamennyi számlájukat rendezték, „a költségvetésből jut közvilágításra, egyéb javításokra is”. A liberális (PNL) elöljáró jelezte: hamarosan élményfürdő is épül a közelben, a megyei tanács által megvásárolt telken.
Azt is elárulta, hogy Marosújvár turisztikai adottságai jelenleg igencsak elmaradottak például szállásadás terén, de reméli, hogy a fürdők új panziók létrehozására serkentik a magánbefektetőket. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a helyi és a megyei tanács a jövőben uniós pénzalapokat is el tud érni egy szálloda létrehozására.
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Hiszen az évszázados fürdőhagyományokkal rendelkező település vezetősége elherdálta a régi, tönkrement fürdőépületet, amelyet bő egy évtizede lebontottak. A mostani város- és megyevezetők azonban visszaállítanák Marosújvár elveszett, egykoron dicső turisztikai hírnevét, amelynek gyökerei a 19. században, az Osztrák–Magyar Monarchia idején keresendők.
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
A település „ősidők” óta sóbányászatáról híres, már a rómaiak is kitermelték az értékes nyersanyagot, a „modern kori” kifejtés 1791-ben kezdődött. Széchenyi István 1821-ben „a legkiválóbb aknának” nevezte Marosújvárt, ahonnan – a vasút 1872-es megépüléséig – a kitermelt sót a Maros partján lévő raktárakban, bőrtömlőkben tárolták és hajókkal szállították az Alföldre.
– olvasható Hening Helga Volt egyszer egy fürdőhely című írásában, mely a Művelődés című folyóiratban jelent meg. A bányákban felhalmozódó és kereskedelmi célokra már nem használható oldott só egy új ipartelepnek adott életet, a szódagyárnak, amely 1896-ban kezdte el működését.
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
A sós víz nem a föld felszínén volt, hanem a sóbányákból és a sótestet körülvevő tárnákból vízemelő gépek segítségével szivattyúzták a felszínre – akárcsak ma. A leírás szerint a létesítményt folyamatosan bővíteni kellett a nagy érdeklődés miatt.
kőmedencék meleg- és hidegvízvezetékkel és zuhanyzókkal, külön kabinokban melegíthető hideg kádfürdőkkel és úszómedencék; hideg és meleg sósfürdők; gőzfürdő; szükség szerint tejkúra és szőlőgyógymód. A fürdőt számos betegség gyógyítására ajánlották. Közvetlenül a fürdőház szomszédságában, új épületben 16 kényelmesen berendezett lakószoba állt a vendégek rendelkezésére. A fürdővendégeknek szórakozásra is lehetőség adódott a szomszédos Ligetben, a környéken kirándulni is lehetett.
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
A 20. század elején a fürdő teljes gőzzel működött – olvasható az említett tanulmányban. Közben Marosújváron szódagyárat építettek, amelyet a sóbánya tavaiból, később pedig szondák segítségével láttak el sós vízzel. A szódagyár szinte a teljes Magyarországot ellátta.
A sós strandot a hatvanas években felújították és a bánya elhagyott tárnáiban szanatóriumot rendeztek be az asztmás betegek részére. A fürdő átvészelte a kommunizmus éveit is – még a Ceaușescu-diktatúra végén is évente többezer vendég fordult meg benne –, majd a városi tanács átvette a bányatársaságtól. Az 1910-ben épült, egykoron impozáns, ám tönkrement fürdőépület végül magánkézbe került, és 2011-ben lebontották.
Fotó: Termalonline.hu
Marosújvárt a 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint akkoriban 13 ezren lakták – a tavalyi cenzus részleges adatai szerint 12 480-ra csökkent a lakosok száma –, amelyből 9,4 százalék magyarnak vallotta magát.
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Fotó: Facebook/Ion Dumitrel
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Portálunk kérdőíves felmérést indított a médiafogyasztási szokások megismerése érdekében. És ha már kutatunk, akkor a Krónikát is górcső alá vesszük.
szóljon hozzá!