Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Bizonytalanság uralkodik a tanügyben azzal kapcsolatban, hogy miként készüljenek a jövő tanév végén sorra kerülő megmérettetésre a mostani hetedikesek, az úgynevezett „kísérleti évfolyam”. A 2020–2021-es tanév végén ugyanis új módszer szerint kellene kisérettségizniük a nyolcadikosoknak a hét éve folyamatban levő oktatási reform alapján, azonban a képviselőház oktatási bizottsága most megszavazta: elnapolnák a változtatást.
2019. október 25., 15:362019. október 25., 15:36
2019. október 25., 18:442019. október 25., 18:44
Kétségbeesett kiáltvánnyal fordult egy csoport bukaresti szülő az ország vezetőihez, amelyben az oktatási rendszer tarthatatlan állapotára hívják fel a figyelmet, és válaszokat követelnek a 2020-2021-es tanév végén esedékes nyolcadikos képességvizsga lebonyolításával kapcsolatban. A kiáltványt elküldték Klaus Johannis államfőnek, a parlament két háza oktatási bizottságainak, a miniszterelnöknek, az oktatási minisztériumnak és a bukaresti tanfelügyelőségnek is. Eddig a tanfelügyelőségtől azt a választ kapták, hogy továbbították az oktatási minisztériumnak a beadványukat, a képviselőház oktatási bizottsága azonban válaszolt is érdemben.
Sorin Mihai Cîmpeanu, a bizottság elnöke írja alá az október 21-én kelt válaszlevelet, amelyben arról tájékoztat, hogy
A bizottság által megszavazott módosítás szövege úgy hangzik, hogy csak azok a diákok tesznek képességvizsgát a törvény által előírt módszer szerint, akik a 2020-2021-es tanévben kezdik az ötödik osztályt, és azok érettségiznek ennek alapján, tehát új módszer szerint, akik 2024-2025-ös tanévben kezdik a kilencedik osztályt. Természetesen erről még a plénumban is dönteni kell –
A szülők a kiáltványban megfogalmazzák, hogy mennyire bizonytalan a helyzet az országos felmérő kapcsán, amit a hét éve folyamatban levő oktatási reform alapján első ízben a jövő tanév végén kell új módszer szerint megszervezni. Leírják, hogy nem ismert még a vizsga struktúrája, milyen tantárgyakból kell vizsgázni, miként értékelik a dolgozatokat, mit jelent a törvénycikkelyben szereplő „nemzetközi felmérések alapján” megfogalmazás, melyek a kompetenciák, amik mentén a dolgozatokat értékelik, milyen algoritmus szerint számolják be a vizsgaeredménybe a négy év általánosát.
Arra is kitérnek, hogy az elmúlt években nem valósult meg a transzdicplináris, vagyis egyszerre több tudományterületet érintő oktatás, erre már a következő másfél évben nincs lehetőség, másrészt a pedagógusokat sem képezték ki erre a módszertanra, sőt a tanterveket sem ez alapján állították össze. A kiáltványban leszögezik:
ők voltak az első előkészítő osztályos évfolyam, náluk kezdték bevezetni az új kerettantervet és tanterveket, de ez azzal járt, hogy gyakorlatilag egyetlen évben sem voltak tankönyveik. A kiáltványban azt is megfogalmazzák, hogy a diákok túlterheltek. A szülők éppen azt kérik, hogy mondjanak le a képességvizsga új módszerének bevezetéséről, alakítsák az iskolai programot a gyerekek igényei szerint: csökkentsék az óraszámot, és ennek megfelelően a tananyagot, biztosítsák az átlátható törvénykezést, amely lehetővé teszi a tervezést, és tegyék lehetővé, hogy a diák iskolai előremeneteléhez ne kelljen magánórákat igénybe venni. Kilátásba helyezik, hogy a bíróságon kérnek jogorvoslatot, beperelik az oktatási minisztériumot, amennyiben a kéréseiket nem rendezik.
A Krónika által megszólaltatott szakértők szerint nem kizárt, hogy elhalasztják a tanórák számának csökkentését előíró törvénymódosítás alkalmazását. Az újítás mindenképpen csak úgy valósítható meg, ha párhuzamosan csökkentik a tananyagot és az elvárásokat.
Valószínűleg minden marad a régiben, és a mostani hetedikes osztályosok ugyanúgy képességvizsgáznak, mint eddig a korábbi évfolyamok tanulói, véli Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak kifejtette,
Ugyanakkor rámutatott, hogy még semmi sem tisztázott, tehát a jövő tanév végén esedékes országosan egységes felmérőről nincsenek információk.
„Hét évvel ezelőtt még abban bíztunk, hogy a lányom évfolyama számára valóban elkezdődik az oktatási reform, ezért minden könnyebb, átláthatóbb lesz.
– mondta el lapunknak Klára, akinek hetedikes a kislánya. Rámutatott, gyereke idén heti két órával többet van iskolában, mint a tavalyi hetedikesek, hiszen már latint és informatikát is tanulnak. Másrészt aggasztó, hogy nem tudják, miből fognak majd vizsgázni nyolcadik osztály végén.
„Megnéztem a vonatkozó jogszabályt, abban az áll, hogy év közben angol nyelvből és informatikából vizsgáznak, a tanév végi megmérettetésen marad a román, a matematika és az anyanyelv, majd a társadalomtudomány és a természettudományok.
– részletezte az édesanya. A hetedikes Zsófit szintén nyomasztja a bizonytalanság, felidézte, az órákon gyakran előfordul, hogy a tanárok azt mondják: még nem tudjuk, miből fogtok vizsgázni.
A gyerek igényeit figyelmen kívül hagyja a merev, központosított romániai oktatási rendszer, ezért az iskolai évek során egyre inkább romlik a diákok teljesítménye – mondta el a Krónika által megkeresett oktatási szakértő.
Országos tüntetéssorozatot szervez május 9-én, este a Declic szervezet a szélsőségesek hatalomátvétele ellen. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon, Temesváron és Brassóban várják a résztvevőket.
Közös felhívást tettek közzé az államelnök-választás tárgyában a romániai magyar egyházak főpásztorai. Az egyházfők arra kérik a romániai magyar választópolgárokat, azt a jelöltet támogassák, aki alkalmas a szélsőséges politikai erők ellensúlyozására.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat újból közzétette közösségi oldalán az AUR megalakulásáról és a szélsőséges nacionalista politikai párt programjáról szóló, sokkoló dokumentumfilmjét.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.
Kutyák támadtak egy férfira és hatéves kislányára a Kolozs megyei Szászfenesen. Az 52 éves férfinak sikerült megmentenie kislányát, őt azonban több harapással és sérüléssel kórházba szállították.
Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia – közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).
Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban.
A héten elindultak a rakományszállítási szolgáltatások a nagyváradi repülőtéren.
Egy feltehetően lelőtt kutya miatt indított bűnügyi nyomozást a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állatot a Temesvárral határos Újmosnicán valószínűleg lelőtte az elkövető, majd a kutya tetemét a személygépkocsija csomagtartójába tette és elhajtott.
szóljon hozzá!