Nem mindenütt a hagyományosra esküsznek, a szalonnakészítést is utolérte az innováció

Csíkszereda, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Szilágysámson, Kolozsvár és Borszék adott otthont február folyamán a Szalonnafesztiválnak. Molnár Attila főszervező a Krónikának úgy értékelte, hogy az idei Szalonnafeszt a korábbiaknál is sikeresebb volt, ami az érdeklődő közönséget illeti.

A termelők száma is jól alakult, például a kolozsvári vásárban huszonkét helyi termelő volt jelen,

viszont kevesebben jelentkeztek bemutatni az általuk készített szalonnát, mint amennyien az elmúlt években.

Az Erdélyi Kézmíves Céh vezetője elmondta, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Szilágysámsonban első alkalommal tartották meg a rendezvényt, tehát nem csoda, ha nem vitték el túl sokan a termékeiket, de Brassóban, ahol sokadszorra tartottak fesztivált, megcsappant a bemutatkozó termelők száma. „Vagyis annyira nem volt népszerű, hogy valaki egy darab, maga készítette szalonnával eljöjjön, a kisgazdákat nem sikerült annyira megszólítani” – állapította meg Molnár Attila. Rámutatott, Kolozsvár esetében – ahol múlt csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap tartották a rendezvényt – egybeesett a fesztivál időpontja az iskolások kisvakációjával, így valószínűleg sokan elutaztak a városból.

A kolozsvári látogatók számán viszont ez nem érződött szombaton és vasárnap, sokan voltak kíváncsiak a szalonnákra. „Ami a versenyzést illeti, kicsit újra kell gondolnunk a dolgokat a zsűrikkel és a szervezőkkel közösen. Együtt döntjük majd el, hogy miként legyen.

Arra gondoltam, hogy ne verseny legyen, hanem csak hangulatos, családias bemutatkozás, hogy minden versenyző minden terméket megkóstol és a farsangi bohózat kedvéért díszből teszünk zsűrit, vagy akár a látogatók is pontozhatnak,

de igazából csak sorshúzással dőljön el, ki milyen díjat nyer” – fejtette ki a főszervező. Mint mondta, a díjaktól nem tekintenek el, az idei elismerések például értékesebbek voltak, mint az elmúlt években.

„Korábban trófeákkal, medalionokkal, érmekkel, oklevelekkel jutalmaztuk a szalonnákat, az idén eltekintettünk ettől az olimpiai, intézményes hangvételtől, igyekeztünk egyedik kézműves termékeket adni díjként. Például a Kun Árpád György késkészítő és szobrászművész által készített szép kovácsoltvas konyhai bárd volt az egyik díj, ami hentesbárd. Ez például életre szóló eszköz annak, aki használja, aki rendszeresen disznót vág, de úgynevezett úribicskát, azaz szalonnázó kést is kapott az egyik díjazott, a másik meg vadcseresznyefából készített lapítót, vagyis vágódeszkát” – sorolta a főszervező.

Több száz éves receptek, káposztalépác Szilágysámsonban

Kérdésünkre, hogy jelenleg milyen tendenciák mutatkoznak a szalonnakészítés terén, miként jelennek meg a hagyományosabb és innovatívabb módszerek, Molnár Attila elmondta, ő maga csak amatőrként tud hozzászólni, hiszen most vállalt zsűrizést az idén, mégpedig Szilágysámsonban. Az elmúlt 11 évben ugyanis úgy gondolta, a szervezőnek nem ildomos zsűriznie. Szilágysámsonban 47 terméket állítottak ki és abból 35 szalonna volt – ezt mind végigkóstolni nagy „tereh” volt – ecsetelte Molnár Attila. Azt is elmondta, hogy

húsos szalonna, mangalicaszalonna, hasalja szalonna, hátszalonna is szerepelt a versenyben, és mestermunka volt az a tokaszalonna, amit kóstolhatott – utóbbit nem is böllér készítette, hanem egy szilágysámsoni sajtkészítő.

„Csak körítésnek hozta el ezt a tokaszalonnát a tehénsajtba bugyolált orda, egyfajta sajtbatyu mellé, amit ő készített. Mindkét étek csodálatos volt” – mondta el a főszervező. Mint fogalmazott, egyébként Kolozsvárra korábban is jellemző volt, hogy a versenyzők innovatív módon állnak hozzá a szalonna-, kolbász- és sonkakészítéshez, sőt igyekeznek kissé túllicitálni másokat, itt a helyi termelők körében is jellemzőbb a kísérletező szellem. „Szilágysámsonban azt kedveltem, hogy konzervatív módon, többszáz éves receptek alapján készített szalonnákat mutattak be, a falun belül is rengeteg szalonnakészítési variáció létezik. Érződött a hagyományőrzőbb, klasszikusabb megközelítés: inkább a húsos szalonnák érvényesültek, nem annyira a vajszerű mangalicaszalonnák.

De volt nagyon szép és ízletes, zöldfűszeres kombinációval meghintett, sós lében és káposztalében pácolt fehérszalonna is, valamint feketeborssal, hagymával, babérlevéllel készített pácban érlelt mangalicaszalonna,

amely a Nagyszeben melletti Rákovica településről érkezett” – mondta el a főszervező. Hozzátette, a mangalicaszalonna szinte követeli a kísérletezést, és bátrabban is kísérleteznek is vele a készítők.

Heti vásárokat szervez szombattól az Erdélyi Kézmíves Céh Kolozsváron

A kolozsvári versenyen a zsűriben Kovács Ferenc, a Bulgakov kávézó vezetője, valamint az Euro Est Alternativ Kulturális-Gasztronómiai Egyesület (ACEEA) két tagja, Sorin Berar, az egyesület Kolozs megyei elnöke, valamint a bukaresti elnök, Iulia Drăguț foglalt helyet. A szakmai zsűri valóban a gasztronómia szempontjaira figyelt,

így idézőjelben mondva „objektív” volt – hiszen ebben a műfajban tulajdonképpen nem lehet objektivitásról beszélni.

„Érdekes, hogy az első díjat olyan családi vállalkozás nyerte el, amely zöldségtermesztéssel foglalkozik, zakuszkákat, savanyúságokat készít, inkább a fűszerek és zöldségfélék felfoldozására összpontosítanak, a szalonnát csak úgy hozták, nem eladásra, hanem a versenyre, és ami megmaradt, azt vitték is haza. A díjnyertes szalonna nem kereskedelmi célra készült, nem is a versenyzés céljára” – mondta el a főszervező.

Arról is beszélt, hogy kísérőprogramként sikeres borkóstolót is szerveztek Kolozsváron, ahol erdélyi borokat lehetett kóstolni, de flamenco zenét is hallgathattak a résztvevők, és a közeli Széken készített csöröge is várta a közönséget.

Az Erdélyi Kézmíves Céh vezetője kiemelte, heti rendszerességgel terveznek ettől a héttől vásárokat a kolozsvári Heltai Folk Centerben. Időnként egy-egy szakácsot is meghívnak,

akik valamilyen bográcsos különlegességgel kedveskednek a résztvevőknek, de zenészeket is hívnak. Szombatonként 10 és 16 óra között lesz nyitva a vásár a Heltaiban. „Terveink szerint gyerekfoglalkozásokat, kézműves bemutatókat is tartunk, szakembereket hívunk, akik eligazító előadásokat tartanak. Aarról is szó esik majd, miként kell profi termékfotókat készíteni, vagy elrendezni a standokat” – számolt be Molnár Attila.