Szem-szájnak ingere. Nemcsak különféle szalonnákat, de házi készítésű sonkákat, kolbászokat is felsorakoztatott a hat erdélyi településen tartott Szalonnafeszt
Fotó: Cristi Vescan
Mind a hat erdélyi településen sikeresnek bizonyult az idei Szalonnafesztivál, többen érdeklődtek iránta, mint a korábbi években, valamennyi helyszínen több száz látogatót vonzott. Nem véletlenül, hiszen zöldfűszeres kombinációval meghintett, sós lében és káposztalében pácolt fehérszalonával, továbbá feketeborssal, hagymával, babérlevéllel készített pácban érlelt mangalicaszalonnával is találkozni lehetett. Molnár Attila, a vasárnap Kolozsváron zárult rendezvénysorozat főszervezője, az Erdélyi Kézmíves Céh vezetője lapunknak elmondta, ezentúl minden szombaton heti vásárt szerveznek a kincses városbeli Heltai Folk Centerben.
2023. február 21., 15:472023. február 21., 15:47
2023. február 21., 22:352023. február 21., 22:35
Csíkszereda, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Szilágysámson, Kolozsvár és Borszék adott otthont február folyamán a Szalonnafesztiválnak. Molnár Attila főszervező a Krónikának úgy értékelte, hogy az idei Szalonnafeszt a korábbiaknál is sikeresebb volt, ami az érdeklődő közönséget illeti.
viszont kevesebben jelentkeztek bemutatni az általuk készített szalonnát, mint amennyien az elmúlt években.
Fotó: Cristi Vescan
Az Erdélyi Kézmíves Céh vezetője elmondta, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Szilágysámsonban első alkalommal tartották meg a rendezvényt, tehát nem csoda, ha nem vitték el túl sokan a termékeiket, de Brassóban, ahol sokadszorra tartottak fesztivált, megcsappant a bemutatkozó termelők száma. „Vagyis annyira nem volt népszerű, hogy valaki egy darab, maga készítette szalonnával eljöjjön, a kisgazdákat nem sikerült annyira megszólítani” – állapította meg Molnár Attila. Rámutatott, Kolozsvár esetében – ahol múlt csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap tartották a rendezvényt – egybeesett a fesztivál időpontja az iskolások kisvakációjával, így valószínűleg sokan elutaztak a városból.
Fotó: Cristi Vescan
A kolozsvári látogatók számán viszont ez nem érződött szombaton és vasárnap, sokan voltak kíváncsiak a szalonnákra. „Ami a versenyzést illeti, kicsit újra kell gondolnunk a dolgokat a zsűrikkel és a szervezőkkel közösen. Együtt döntjük majd el, hogy miként legyen.
de igazából csak sorshúzással dőljön el, ki milyen díjat nyer” – fejtette ki a főszervező. Mint mondta, a díjaktól nem tekintenek el, az idei elismerések például értékesebbek voltak, mint az elmúlt években.
Munkában a kincses városbeli Szalonnafeszt zsűrije
Fotó: Cristi Vescan
„Korábban trófeákkal, medalionokkal, érmekkel, oklevelekkel jutalmaztuk a szalonnákat, az idén eltekintettünk ettől az olimpiai, intézményes hangvételtől, igyekeztünk egyedik kézműves termékeket adni díjként. Például a Kun Árpád György késkészítő és szobrászművész által készített szép kovácsoltvas konyhai bárd volt az egyik díj, ami hentesbárd. Ez például életre szóló eszköz annak, aki használja, aki rendszeresen disznót vág, de úgynevezett úribicskát, azaz szalonnázó kést is kapott az egyik díjazott, a másik meg vadcseresznyefából készített lapítót, vagyis vágódeszkát” – sorolta a főszervező.
Több száz éves receptek, káposztalépác Szilágysámsonban
Kérdésünkre, hogy jelenleg milyen tendenciák mutatkoznak a szalonnakészítés terén, miként jelennek meg a hagyományosabb és innovatívabb módszerek, Molnár Attila elmondta, ő maga csak amatőrként tud hozzászólni, hiszen most vállalt zsűrizést az idén, mégpedig Szilágysámsonban. Az elmúlt 11 évben ugyanis úgy gondolta, a szervezőnek nem ildomos zsűriznie. Szilágysámsonban 47 terméket állítottak ki és abból 35 szalonna volt – ezt mind végigkóstolni nagy „tereh” volt – ecsetelte Molnár Attila. Azt is elmondta, hogy
Molnár Attila főszervező, az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke (balról) a kincses városbeli Szalonnafeszten
Fotó: Cristi Vescan
„Csak körítésnek hozta el ezt a tokaszalonnát a tehénsajtba bugyolált orda, egyfajta sajtbatyu mellé, amit ő készített. Mindkét étek csodálatos volt” – mondta el a főszervező. Mint fogalmazott, egyébként Kolozsvárra korábban is jellemző volt, hogy a versenyzők innovatív módon állnak hozzá a szalonna-, kolbász- és sonkakészítéshez, sőt igyekeznek kissé túllicitálni másokat, itt a helyi termelők körében is jellemzőbb a kísérletező szellem. „Szilágysámsonban azt kedveltem, hogy konzervatív módon, többszáz éves receptek alapján készített szalonnákat mutattak be, a falun belül is rengeteg szalonnakészítési variáció létezik. Érződött a hagyományőrzőbb, klasszikusabb megközelítés: inkább a húsos szalonnák érvényesültek, nem annyira a vajszerű mangalicaszalonnák.
amely a Nagyszeben melletti Rákovica településről érkezett” – mondta el a főszervező. Hozzátette, a mangalicaszalonna szinte követeli a kísérletezést, és bátrabban is kísérleteznek is vele a készítők.
Heti vásárokat szervez szombattól az Erdélyi Kézmíves Céh Kolozsváron
A kolozsvári versenyen a zsűriben Kovács Ferenc, a Bulgakov kávézó vezetője, valamint az Euro Est Alternativ Kulturális-Gasztronómiai Egyesület (ACEEA) két tagja, Sorin Berar, az egyesület Kolozs megyei elnöke, valamint a bukaresti elnök, Iulia Drăguț foglalt helyet. A szakmai zsűri valóban a gasztronómia szempontjaira figyelt,
„Érdekes, hogy az első díjat olyan családi vállalkozás nyerte el, amely zöldségtermesztéssel foglalkozik, zakuszkákat, savanyúságokat készít, inkább a fűszerek és zöldségfélék felfoldozására összpontosítanak, a szalonnát csak úgy hozták, nem eladásra, hanem a versenyre, és ami megmaradt, azt vitték is haza. A díjnyertes szalonna nem kereskedelmi célra készült, nem is a versenyzés céljára” – mondta el a főszervező.
Fotó: Cristi Vescan
Arról is beszélt, hogy kísérőprogramként sikeres borkóstolót is szerveztek Kolozsváron, ahol erdélyi borokat lehetett kóstolni, de flamenco zenét is hallgathattak a résztvevők, és a közeli Széken készített csöröge is várta a közönséget.
akik valamilyen bográcsos különlegességgel kedveskednek a résztvevőknek, de zenészeket is hívnak. Szombatonként 10 és 16 óra között lesz nyitva a vásár a Heltaiban. „Terveink szerint gyerekfoglalkozásokat, kézműves bemutatókat is tartunk, szakembereket hívunk, akik eligazító előadásokat tartanak. Aarról is szó esik majd, miként kell profi termékfotókat készíteni, vagy elrendezni a standokat” – számolt be Molnár Attila.
A kerítés is kolbászból készült
Fotó: Cristi Vescan
A rendezvény kolozsvári állomásán is szép számmal érdeklődtek a házi finomságok mustrája iránt
Fotó: Cristi Vescan
Kis rendezvényből mozgalommá nőtte ki magát az Erdélyi Kézmíves Céh által szervezett Szalonnafeszt, azaz a szalonnák, sonkák versenye, amelyet idén a korábbiakhoz képest további helyszínekkel bővítenek a szervezők.
A szalonnák fűszeres ízvilágát ismerhetik meg azok, akik március 11–13. között a kolozsvári Bulgakov kávéház udvarára látogatnak, ugyanis idén tizedik alkalommal szervezi meg a SzalonnaFesztet az Erdélyi Kézműves Céh.
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
szóljon hozzá!