A friss szociológiai felmérés szerint az erdélyi magyarok fontosnak tartják a lelkészek munkáját
Fotó: Beliczay László
A papi hivatás társadalmi státuszára vonatkozó vizsgálatot végzett Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója; a felmérésből kiderül, hogy a lelkészi és orvosi hivatást becsülik leginkább az erdélyi magyarok. Az eredményekről a társadalomkutató beszélt a Krónikának, kifejtve, a kutatások szerint míg Magyarországon továbbra is hanyatlik a vallásosság, nálunk inkább stagnál. „Egyes kutatások az erősödését mutatják ki, az egyházi statisztikák a nagyon lassú csökkenését – ebben vannak ellentmondások” – mutatott rá a szociológus. A felmérésből az is kiderült, hogy a lelkészi foglalkozás annak ellenére vezető pozíciót tölt be műveltség, megbecsültség és hasznosság tekintetében, hogy nyilvánvaló az is: e foglalkozást nem a jövedelmezősége miatt választják.
2022. szeptember 25., 12:592022. szeptember 25., 12:59
Magas a papi hivatás megbecsültsége az erdélyi magyarok körében, az orvosokkal egyenlő mértékben a lelkészeket helyezik társadalmi státusz tekintetében az első helyre az emberek – derült ki abból a kutatásból, amelyet Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szociológia karának oktatója (portrénkon) végzett idén nyáron. A papi hivatás társadalmi státuszára vonatkozó vizsgálat 650 fős minta segítségével készült, településméret, iskolai végzettség, valamint a magyar lakosság településenkénti aránya szerint rétegzett, úgynevezett kvótás mintavétellel. Az adatfelvétel a teljes erdélyi magyar népességre reprezentatívnak tekinthető, tehát valamennyi felekezet szerepel benne. A felmérés összegzése a Valláskutató Intézet honlapján is elérhető.
Kiss Dénes a Krónika megkeresésére elmondta, a kutatást többek közt az hívta életre, hogy az erdélyi magyarok körében még nem végeztek a papi hivatás társadalmi státuszát vizsgáló kutatást, sőt, az egyes foglalkozások presztízsét illetően sem készítettek felmérést.
„Az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2021. évi találkozóján pódiumbeszélgetést szerveztek a lelkészi életpálya 21. századi helyzetéről. A beszélgetés egyik meghívottjaként e téma szociológiai vetületét próbáltam áttekinteni” – mondta Kiss Dénes. Kifejtette, a lelkészszövetség értekezésén a magyarországi eredményeket mutatta be, amelyek minden bizonnyal eltérőek az erdélyi helyzettől:
Magyarországon a papi hivatás megbecsültségét messze megelőzi nemcsak az orvosé, de a polgármesteré is – ez azonban a friss felmérés szerint az erdélyi magyarok körében nem így van. „A kutatások szerint Magyarországon továbbra is hanyatlik a vallásosság, nálunk pedig inkább stagnál. Egyes kutatások az erősödését mutatják ki, az egyházi statisztikák a nagyon lassú csökkenését – ebben vannak ellentmondások” – mutatott rá a szociológus. Kifejtette, tavaly a népszámlálási adatokból a lelkészek anyagi körülményeiről rajzolódott ki egy kép úgy, hogy elkülönítették a foglalkozási csoportokat, a lakásra vonatkozó adatokból indultak ki.
„A cenzus adataiból azonban nem derül ki a papi hivatás társadalmi megbecsültségének mértéke. A friss felmérés arra is rávilágít, hogy az emberek úgy gondolják, kereset szempontjából – a felsorolt foglalkozások között – utolsó helyen találhatók a papok. Ez azt is jelenti, hogy a lelkészi foglalkozás annak ellenére vezető pozíciót tölt be műveltség, megbecsültség és hasznosság tekintetében, hogy nyilvánvaló az is, e foglalkozást nem a jövedelmezősége miatt választják” – mutatott rá a vallásszociológus.
Kiss Dénes kifejtette, a magyarországi kutatásokból kiindulva „pesszimistább” erdélyi helyzetképet lehetett sejteni, az eredmények ehhez képest jobbak a papi megbecsültséget illetően az erdélyi magyarok körében. Kérdésünkre összegzésképp elmondta, határozottan a papi és orvosi hivatás kerül megbecsültség tekintetében az első helyre, utána következik az iskolaigazgató, majd a vállalkozó, polgármester.
Ez viszont azt jelenti, hogy az a foglalkozás, ami az egyház jelentőségét fenntartja és működteti, nem veszített a megbecsültségéből, és a megkérdezettek hasznosnak is tartják, ellentétben a magyarországi helyzettel, ahol nem tartják annyira hasznosnak a papi hivatást” – világított rá lapunknak Kiss Dénes.
Fontosnak nevezte, hogy a felmérés eredményei szerint Erdélyben nemcsak hasznosnak tartják a papi hivatást, de műveltnek is tartják a papokat. Hasznosság tekintetében az orvos kerül első helyre (az autószerelőt is az orvoshoz hasonló fontosságúnak tekintik a válaszadók), ám utána itt is a pap következik, megelőzve az iskolaigazgatót is.
A friss kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek életkorával szintén kimutatható kapcsolatban van a papi foglalkozás presztízse. Az 50 évnél idősebbek körében magasabb, az ennél fiatalabbak körében – életkortól függetlenül – alacsonyabb a pap presztízse. A felmérés arra is rámutat, hogy a nők körében nagyobb a lelkészek megbecsültsége, mint a férfiak körében.
– mondta a kutatást végző szociológus.
Kérdésünkre, hogy az egyes foglalkozások megbecsültségét illetően volt-e valami meglepő az eredményekben, Kiss Dénes azt mondta, meglepő volt, hogy a vállalkozókat a szóban forgó értelmiségi foglalkozásokhoz képest kevésbé becsüli a társadalom. A szociológus azt mondta, a papi hivatás presztízse valamilyen szinten összefüggésben áll a vallásosság és az egyház presztízsével.
„Ha vallásosak az emberek, akkor nyilván értékelik a papi hivatást. Az erdélyi magyarok pedig vallásosabbak, mint a magyarországiak. Az egyház társadalmi szerepével is kapcsolatban áll a megbecsültség: kisebbségi helyzetben fontosabbak az egyházak, így nyilván a papok is” – mutatott rá a szociológus.
Egyébként Romániában gyakorta látnak napvilágot országos felmérések, amik arra vonatkoznak, hogy az emberek mely intézményben bíznak a leginkább, és az egyház a rangsor elején foglal helyet. Az egyházba vetett bizalom a magyarok körében is magas, talán ez sem függetleníthető attól, hogy értékelik a papi hivatást – állapította meg a szociológus.
A papi foglalkozás társadalmi státusza a 21. században
Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2021. évi találkozóján a téma szociológiai vetületét tekintette át. Értekezésének összefoglalója a Valláskutató Intézet honlapján szerepel (vallaskutato.ro). Amint részletezte, a magyarországi társadalomkutatók a témában 1998-ban végeztek elemzést. Tomka Miklós és Révay Edit interneten is elérhető elemzésében a két szerző a papi foglalkozás társadalmi megítélését kérdőíves módszerrel vizsgálta, melyben a kérdezetteket arra kérték, hogy a papokat öt szempont szerint hasonlítsák össze a körzeti orvossal, a polgármesterrel, az iskolaigazgatóval, a rendőrrel, a postással, a fodrásszal és az autószerelővel. Az öt szempont az ismertség, a műveltség, a tekintély, a jövedelem és a társadalmi fontosság volt.
Eredményeik szerint a lelkészek társadalmi státusa az iskolaigazgatóéhoz áll a legközelebb. Műveltség tekintetében mindkét foglalkozást az orvosoké alattinak látták, tekintélyüket viszonylag magasnak, de messze a polgármesteré alattinak. Fontosság szempontjából a kétkezi foglalkozásokat kevéssel megelőzik (a pap kevésbé, mint az iskolaigazgató), de lényegesen alatta maradnak az orvosnak és a polgármesternek tulajdonított fontosságnak.
A szerzők szerint a pedagógusokéhoz hasonló társadalmi megítélés egyik oka az lehet, hogy a papnak sokak szerint elsősorban oktatási feladatai vannak: a kutatás keretében azt is megkérdezték, hogy mi a papok feladata, e kérdésre pedig igen nagy arányban azt a választ kapták, hogy ez a gyerekek vallási nevelése, illetve a szociális segítés és a lelki tanácsadás.
A papi foglalkozás társadalmi presztízséről, ugyancsak magyarországi vonatkozásban minimális információ a 2016-os Mikrocenzus kutatásból derült ki, melyben a foglalkozások általános presztízsének rangsorában a papok a 65. helyen szerepeltek. Tekintve, hogy 1998-ban a papi foglalkozás még a 6. helyen volt, ez hatalmas presztízsvesztés, melyről a szerzők mindössze ennyit írnak: „A társadalmi értékrend megváltozását mutatja az is, hogy kikerült a leginkább megbecsült foglalkozások közül a papi hivatás, amelynek sem kereseti lehetőségeit, sem társadalmi hasznosságát nem értékelik az emberek magasra, egyedül hatalmi és tudás dimenzióban kapott magasabb pontszámot”.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
5 hozzászólás