Míg Magyarországon egyre kevésbé méltányolják, az erdélyi magyarok szerint a legértékesebb a lelkészi munka

A friss szociológiai felmérés szerint az erdélyi magyarok fontosnak tartják a lelkészek munkáját •  Fotó: Beliczay László

A friss szociológiai felmérés szerint az erdélyi magyarok fontosnak tartják a lelkészek munkáját

Fotó: Beliczay László

A papi hivatás társadalmi státuszára vonatkozó vizsgálatot végzett Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója; a felmérésből kiderül, hogy a lelkészi és orvosi hivatást becsülik leginkább az erdélyi magyarok. Az eredményekről a társadalomkutató beszélt a Krónikának, kifejtve, a kutatások szerint míg Magyarországon továbbra is hanyatlik a vallásosság, nálunk inkább stagnál. „Egyes kutatások az erősödését mutatják ki, az egyházi statisztikák a nagyon lassú csökkenését – ebben vannak ellentmondások” – mutatott rá a szociológus. A felmérésből az is kiderült, hogy a lelkészi foglalkozás annak ellenére vezető pozíciót tölt be műveltség, megbecsültség és hasznosság tekintetében, hogy nyilvánvaló az is: e foglalkozást nem a jövedelmezősége miatt választják.

Kiss Judit

2022. szeptember 25., 12:592022. szeptember 25., 12:59

Magas a papi hivatás megbecsültsége az erdélyi magyarok körében, az orvosokkal egyenlő mértékben a lelkészeket helyezik társadalmi státusz tekintetében az első helyre az emberek – derült ki abból a kutatásból, amelyet Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szociológia karának oktatója (portrénkon) végzett idén nyáron. A papi hivatás társadalmi státuszára vonatkozó vizsgálat 650 fős minta segítségével készült, településméret, iskolai végzettség, valamint a magyar lakosság településenkénti aránya szerint rétegzett, úgynevezett kvótás mintavétellel. Az adatfelvétel a teljes erdélyi magyar népességre reprezentatívnak tekinthető, tehát valamennyi felekezet szerepel benne. A felmérés összegzése a Valláskutató Intézet honlapján is elérhető.

Magyarországon erősen hanyatlik a vallásosság

Kiss Dénes a Krónika megkeresésére elmondta, a kutatást többek közt az hívta életre, hogy az erdélyi magyarok körében még nem végeztek a papi hivatás társadalmi státuszát vizsgáló kutatást, sőt, az egyes foglalkozások presztízsét illetően sem készítettek felmérést.

„Az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2021. évi találkozóján pódiumbeszélgetést szerveztek a lelkészi életpálya 21. századi helyzetéről. A beszélgetés egyik meghívottjaként e téma szociológiai vetületét próbáltam áttekinteni” – mondta Kiss Dénes. Kifejtette, a lelkészszövetség értekezésén a magyarországi eredményeket mutatta be, amelyek minden bizonnyal eltérőek az erdélyi helyzettől:

az anyaországban ugyanis a felmérések azt mutatták, hogy a papi hivatás megbecsültsége az elmúlt 15–20 évben nagyon nagy mértékben csökkent: a 6. helyről a 65. helyre zuhant.

Magyarországon a papi hivatás megbecsültségét messze megelőzi nemcsak az orvosé, de a polgármesteré is – ez azonban a friss felmérés szerint az erdélyi magyarok körében nem így van. „A kutatások szerint Magyarországon továbbra is hanyatlik a vallásosság, nálunk pedig inkább stagnál. Egyes kutatások az erősödését mutatják ki, az egyházi statisztikák a nagyon lassú csökkenését – ebben vannak ellentmondások” – mutatott rá a szociológus. Kifejtette, tavaly a népszámlálási adatokból a lelkészek anyagi körülményeiről rajzolódott ki egy kép úgy, hogy elkülönítették a foglalkozási csoportokat, a lakásra vonatkozó adatokból indultak ki.

E tekintetben az derült ki, hogy más értelmiségi foglalkozásúakhoz képest gyengébb anyagi körülmények közt élnek a papok.

„A cenzus adataiból azonban nem derül ki a papi hivatás társadalmi megbecsültségének mértéke. A friss felmérés arra is rávilágít, hogy az emberek úgy gondolják, kereset szempontjából – a felsorolt foglalkozások között – utolsó helyen találhatók a papok. Ez azt is jelenti, hogy a lelkészi foglalkozás annak ellenére vezető pozíciót tölt be műveltség, megbecsültség és hasznosság tekintetében, hogy nyilvánvaló az is, e foglalkozást nem a jövedelmezősége miatt választják” – mutatott rá a vallásszociológus.

Erdélyben nem veszített megbecsültségéből a lelkészi munka

Kiss Dénes kifejtette, a magyarországi kutatásokból kiindulva „pesszimistább” erdélyi helyzetképet lehetett sejteni, az eredmények ehhez képest jobbak a papi megbecsültséget illetően az erdélyi magyarok körében. Kérdésünkre összegzésképp elmondta, határozottan a papi és orvosi hivatás kerül megbecsültség tekintetében az első helyre, utána következik az iskolaigazgató, majd a vállalkozó, polgármester.

Idézet
Ez összhangban áll azzal, amit a vallásszociológiai kutatások mondanak: Romániában végbement egy deszekularizációs folyamat, vagyis a vallás jelentőségének a növekedése, de ez elsősorban az egyház társadalmi jelenléte terén való jelentőségnövekedésre vonatkozik, nem pedig a mindennapok vallásosságára.

Ez viszont azt jelenti, hogy az a foglalkozás, ami az egyház jelentőségét fenntartja és működteti, nem veszített a megbecsültségéből, és a megkérdezettek hasznosnak is tartják, ellentétben a magyarországi helyzettel, ahol nem tartják annyira hasznosnak a papi hivatást” – világított rá lapunknak Kiss Dénes.

Fontosnak nevezte, hogy a felmérés eredményei szerint Erdélyben nemcsak hasznosnak tartják a papi hivatást, de műveltnek is tartják a papokat. Hasznosság tekintetében az orvos kerül első helyre (az autószerelőt is az orvoshoz hasonló fontosságúnak tekintik a válaszadók), ám utána itt is a pap következik, megelőzve az iskolaigazgatót is.

Az egyház társadalmi szerepe

A friss kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek életkorával szintén kimutatható kapcsolatban van a papi foglalkozás presztízse. Az 50 évnél idősebbek körében magasabb, az ennél fiatalabbak körében – életkortól függetlenül – alacsonyabb a pap presztízse. A felmérés arra is rámutat, hogy a nők körében nagyobb a lelkészek megbecsültsége, mint a férfiak körében.

Idézet
Iskolázottság tekintetében nincs különbség: olyasmi nem jött ki az adatokból, hogy akinek magasabb az iskolázottsága, az jobban vagy kevésbé becsülné a papi hivatást. Úgy tűnik, ez egyáltalán nem iskolázottságfüggő”

– mondta a kutatást végző szociológus.

Kérdésünkre, hogy az egyes foglalkozások megbecsültségét illetően volt-e valami meglepő az eredményekben, Kiss Dénes azt mondta, meglepő volt, hogy a vállalkozókat a szóban forgó értelmiségi foglalkozásokhoz képest kevésbé becsüli a társadalom. A szociológus azt mondta, a papi hivatás presztízse valamilyen szinten összefüggésben áll a vallásosság és az egyház presztízsével.

„Ha vallásosak az emberek, akkor nyilván értékelik a papi hivatást. Az erdélyi magyarok pedig vallásosabbak, mint a magyarországiak. Az egyház társadalmi szerepével is kapcsolatban áll a megbecsültség: kisebbségi helyzetben fontosabbak az egyházak, így nyilván a papok is” – mutatott rá a szociológus.

Hozzátette, bár adatként nem lehet összekötni a témával, de a háttérben az is ott húzódhat, hogy 1989 előtt is összetartó erőnek számított a vallásos élet a kisebbségi létben.

Egyébként Romániában gyakorta látnak napvilágot országos felmérések, amik arra vonatkoznak, hogy az emberek mely intézményben bíznak a leginkább, és az egyház a rangsor elején foglal helyet. Az egyházba vetett bizalom a magyarok körében is magas, talán ez sem függetleníthető attól, hogy értékelik a papi hivatást – állapította meg a szociológus.

A papi foglalkozás társadalmi státusza a 21. században
Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2021. évi találkozóján a téma szociológiai vetületét tekintette át. Értekezésének összefoglalója a Valláskutató Intézet honlapján szerepel (vallaskutato.ro). Amint részletezte, a magyarországi társadalomkutatók a témában 1998-ban végeztek elemzést. Tomka Miklós és Révay Edit interneten is elérhető elemzésében a két szerző a papi foglalkozás társadalmi megítélését kérdőíves módszerrel vizsgálta, melyben a kérdezetteket arra kérték, hogy a papokat öt szempont szerint hasonlítsák össze a körzeti orvossal, a polgármesterrel, az iskolaigazgatóval, a rendőrrel, a postással, a fodrásszal és az autószerelővel. Az öt szempont az ismertség, a műveltség, a tekintély, a jövedelem és a társadalmi fontosság volt.
Eredményeik szerint a lelkészek társadalmi státusa az iskolaigazgatóéhoz áll a legközelebb. Műveltség tekintetében mindkét foglalkozást az orvosoké alattinak látták, tekintélyüket viszonylag magasnak, de messze a polgármesteré alattinak. Fontosság szempontjából a kétkezi foglalkozásokat kevéssel megelőzik (a pap kevésbé, mint az iskolaigazgató), de lényegesen alatta maradnak az orvosnak és a polgármesternek tulajdonított fontosságnak.
A szerzők szerint a pedagógusokéhoz hasonló társadalmi megítélés egyik oka az lehet, hogy a papnak sokak szerint elsősorban oktatási feladatai vannak: a kutatás keretében azt is megkérdezték, hogy mi a papok feladata, e kérdésre pedig igen nagy arányban azt a választ kapták, hogy ez a gyerekek vallási nevelése, illetve a szociális segítés és a lelki tanácsadás.
A papi foglalkozás társadalmi presztízséről, ugyancsak magyarországi vonatkozásban minimális információ a 2016-os Mikrocenzus kutatásból derült ki, melyben a foglalkozások általános presztízsének rangsorában a papok a 65. helyen szerepeltek. Tekintve, hogy 1998-ban a papi foglalkozás még a 6. helyen volt, ez hatalmas presztízsvesztés, melyről a szerzők mindössze ennyit írnak: „A társadalmi értékrend megváltozását mutatja az is, hogy kikerült a leginkább megbecsült foglalkozások közül a papi hivatás, amelynek sem kereseti lehetőségeit, sem társadalmi hasznosságát nem értékelik az emberek magasra, egyedül hatalmi és tudás dimenzióban kapott magasabb pontszámot”.

5 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 17., kedd

BBTE: Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák

Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemre, a felsőoktatási intézményben 150-200 magyarországi egyetemi hallgató tanul évente – mondta kedden Markó Bálint tanulmányi rektorhelyettes.

BBTE: Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák
2025. június 17., kedd

A nyomtatott erdélyi magyar sajtó is súlyosan megsínylené az áfaemelést, figyelmeztet a MÚRE

A deficitcsökkentő intézkedések keretében a lehetséges áfaemelésnek a nyomtatott sajtóra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a MÚRE. Az újságíró-szervezet a közszolgálati rádió, illetve televízió nehéz helyzetére is figyelmeztet.

A nyomtatott erdélyi magyar sajtó is súlyosan megsínylené az áfaemelést, figyelmeztet a MÚRE
2025. június 17., kedd

Elhalasztott hídavató: hiányosságokat fedeztek fel a 165 millió lejes építményen

Az aradi önkormányzat ellenőrző szakbizottsága technikai hiányosságokat fedezett fel a Partiumot és a Bánságot összekötő ferdekábeles hídon, ezért kötelezte a tervezőt és a kivitelezőt, hogy javítsák ki a hibákat.

Elhalasztott hídavató: hiányosságokat fedeztek fel a 165 millió lejes építményen
2025. június 17., kedd

Mélybe zuhant egy lift Temesváron, négyen is kórházba kerültek

Büntetőeljárást indított a Temes megyei rendőrség, miután kedden három személy – köztük egy gyermek – egy temesvári tömbház felvonójával a második emelet magasságából a mélybe zuhant.

Mélybe zuhant egy lift Temesváron, négyen is kórházba kerültek
2025. június 17., kedd

Új szakokkal is várja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a felvételizőket

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a 2025–2026-os tanévre 5598 tandíjmentes helyet hirdet meg az alapképzésre felvételizőknek, emellett több, mint 10 000 tandíjköteles hely áll az érdeklődők rendelkezésére.

Új szakokkal is várja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a felvételizőket
2025. június 17., kedd

Több erdélyi megyében is viharosra fordul az időjárás

Viharokra figyelmeztet kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Több erdélyi megyében is viharosra fordul az időjárás
2025. június 17., kedd

Parajdi sóbánya: nincs közvetlen omlásveszély, de gondot okoz a lakosság vízellátása

Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.

Parajdi sóbánya: nincs közvetlen omlásveszély, de gondot okoz a lakosság vízellátása
2025. június 17., kedd

Két hónapig ingyen kölcsönözhetők a kerékpármegosztó rendszer biciklijei a partiumi megyeszékhelyen

A kedvezménnyel az aradi önkormányzatnak az a célja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a közösségi biciklikölcsönzést és az alternatív közlekedési eszközöket.

Két hónapig ingyen kölcsönözhetők a kerékpármegosztó rendszer biciklijei a partiumi megyeszékhelyen
2025. június 16., hétfő

Csökken a Korond-patak sótartalma, de Dicsőszentmártonban ismét leáll a vízmű

Csökken a Korond-patak sótartalma – közölte Luci Ervin román vízügyi igazgató. Ez annak köszönhető, hogy kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe.

Csökken a Korond-patak sótartalma, de Dicsőszentmártonban ismét leáll a vízmű
2025. június 16., hétfő

Gondolkodást igényeltek, nem bemagolt válaszokat – pedagógus értékelte a magyar érettségi tételeket

A 2025-ös romániai magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga tételsora jól strukturált, követelmény-alapú volt, ugyanakkor méltó kihívás elé állította azokat a diákokat, akik valóban elmélyültek az irodalomban.

Gondolkodást igényeltek, nem bemagolt válaszokat – pedagógus értékelte a magyar érettségi tételeket