2009. december 17., 08:352009. december 17., 08:35
Egyoldalúan szerződést bontott Szondy Zoltán újságíróval a Hargita Népe megye napilap. „Nem vett részt semmilyen aktivitásban, amely a lapnál folyt, és nem írt szinte semmit. Meg lehet nézni a kollekciót.
Egyszerűen visszautasította a munkát, de a fizetésre igényt tartott” – indokolta a döntést a Krónikának Isán István Csongor, a lap igazgató-főszerkesztője. Mint elmondta, nemrég szerzett tudomást arról, hogy Szondy passzivitása nyomán elégedetlenség lett úrrá a kollégák körében is, többen is felrótták, hogy „ha mindenki dolgozik, Szondy Zoltán miért nem?”.
„A mulasztások mellett teljesen impertinensen viselkedett. Beszólt, és mindenkit lenézően kezelt” – részletezte a Hargita Népe az idei év elején kinevezett vezetője, hozzátéve, mindemiatt indult fegyelmi eljárás Szondy ellen. A főszerkesztő elmondása szerint az érintettet többször is figyelmeztették szóban, de végül fegyelmi eljáráshoz folyamodtak, amelyet törvényes úton folytattak le. Ennek következményeként bontották fel Szondy Zoltán munkaszerződését.
A fegyelmi eljárásban szereplő indokokat – miszerint nem vett részt sem tematikusgyűléseken, sem cikkei tördelésében – Szondy Zoltán lapunknak röhejesnek nevezte, és mint elmondta, beperelte a lapot. „A cikkeket tördelők szokták tördelni, tematikusgyűlések pedig nem is voltak” – válaszolt a végzésben szereplő vádakra az újságíró. Mint hangsúlyozta, minden nap jelent meg írása, amely mind a nyomtatott, mind pedig az internetes újságban megtalálható. „Még prémiumot is kaptam az elmúlt időszakban, mivel egyik hónapban az enyém volt a legjobb írás. Azt a pénzt ők adták” – tette hozzá.
Szondy szerint ugyanakkor a döntés mögött politikai nézeteltérések állnak. „Írtam egy cikket, amelyben teljesen tárgyilagosan egy költségleosztás szerepelt. Arról volt szó, hogy a Hargita Megyei Tanács a polgári párti, illetve a független polgármesterek által vezetett falvakat diszkriminálja. Ezt én számok és tények alapján írtam meg. Nekik ez volt a bajuk” – fejtette ki az újságíró, aki egyben az MPP színeiben csíkszeredai önkormányzati képviselő, miközben a Hargita Népe az RMDSZ-es többségű megyei közgyűlés felügyelete alá tartozik.
Felháborodással vette tudomásul a lap vezetőségének döntését Papp Kincses Emese polgári párti megyei önkormányzati képviselő is, aki a rendszerváltás óta eltelt húsz évben rendszeresen közölt a lapban, azonban az új vezetőség nem sokkal beiktatásuk után úgy döntött, hogy a neves közírónak többé nem jelenhetnek meg írásai a Hargita Népében.
Papp Kincses Emese a Krónika kérdésére felidézte, levélben értesítette őt az új főszerkesztő, hogy „az újságot nem politikusoknak, hanem újságíróknak kellene szerkeszteniük”. Papp Kincses azonban fölháborítónak találta, hogy egy „kezdő újságíró kiutasítja ettől a laptól”. „Mintegy félezer írásom jelent meg az elmúlt 20 évben. Hiszek a véleménynyilvánításban, és tiltakozom a cenzúra ellen. Egy lap legyen független, ahol a szólás- és sajtószabadság nem sérül” – fogalmazott.
„A Hargita Népe és Hargita Megyei Tanács a korábbi ciklusban, Bunta Levente elnöksége alatt szerződést kötött, amely értelmében a közgyűlés dönt ugyan a kiadó igazgatói tisztségéről, ám a lap tartalmi kérdéseiben a főszerkesztő dönt, az önkormányzat pedig nem szól bele a munka folyamatába. Most meg összevonták a két tisztséget – rótta fel Papp Kincses Emese. – Szondy már a második, tehát egyértelmű, hogy a megyei tanács nem tűri a bíráló hangnemet.
Visszatérünk hát Ceauşescu idejébe, amikor nem lehetett szabadon írni.”
„Papp Kincses Emese publicistaként próbált feltűnni, ám politikai üzenetet adott el. A politikusok nem írnak. Nem ír sem Borboly Csaba, sem Markó Béla. Miért lenne bárki is ezalól kivétel? Elmondhatja a véleményét bármikor, és mi, szerkesztőségi döntés szerint idézünk tőle” – reagált Papp Kincses Emese vádjaira Isán István Csongor igazgató-főszerkesztő.
Ezzel szemben Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök már több ízben is publikált a sajtóban, többek között lapunk Szempont mellékletében is, miközben Markó Béla RMDSZ-elnöknek éppen tegnap jelent meg cikke a Népszabadság című napilapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Látogatottsági adatok