Megvan a székelyek eredete egy török kutató szerint, aki jó messzire jutott

Megvan a székelyek eredete egy török kutató szerint, aki jó messzire jutott

Múltkivetítés. A székelyek eredetét Mongóliában kell keresni a 4. században a török kutató szerint

Fotó: Pinti Attila

Több magyarországi portál is interjút készített a napokban Hakan Aydemir török kutatóval, akinek elmélete szerint sikerült megállapítani a székelyek eredetét.

Páva Adorján

2024. április 18., 19:132024. április 18., 19:13

Az 1968-ban született nyelvész, turkológus, altajista, az Istanbul Medeniyet Egyetem nyelvészeti tanszékének vezetője a Mandiner.hu portálnak adott interjújában „nagy hatású, tudományos eredményeiben és víziójában is lehengerlő elméletet mutat be”, mely szerint

a székelyek Mongóliából származnak, a hunokkal érkeztek a Kárpát-medencébe.

Az interjú első, szerdán megjelent részéből kiderül, hogy a tudós magyar nyelven megjelent, A székely eredetkérdés megoldása című tanulmánya csak rövid összefoglalása egy nagyobb lélegzetű munkának: 2021-ben törökül megjelent egy könyve a régi török törzsnevekről, amelyben részleteiben tárgyalta a székelykérdést, egy új nyelvtörténeti módszert alkalmazva.

Új nyelvtörténeti módszer a székely eredet meghatározására

Az említett új módszer a népneveknek, azok alakváltozatainak és keletkezésük sorrendjének etimológiai elemzéseire vonatkozik. „A nyelvészetben ismert fa diagram elvén alapuló módszerrel, amit eddig még soha nem alkalmaztak a népnevek kutatásában, sikerült tisztáznom a székely népnév számos, eddig érthetetlen alakváltozatának egymáshoz való viszonyát térben és időben, és ennek segítségével meg lehetett állapítani az alakváltozatok kronológiai sorrendjét, ezáltal pedig lehetővé vált az etimológiai következtetések helyességének az ellenőrzése is” – nyilatkozta a kutató a Mandinernek.

Idézet
Így sikerült feltárni a székely népnév jellegét: a népnév egy török törzsnév volt eredetileg, amely kizárólag e törzs által használt lovak egyedi jellegzetességére utalt”

– szögezte le. A módszertani újítás mellett egy merőben új forráscsoport, a kínai források bevonása a vizsgálatba tette lehetővé „a székelykérdés megoldását”. Ez pedig a következő: „A régi török törzsnevek egyik csoportját a lószín vagy ló-jegy nevekből, mint melléknevekből kialakult törzsnevek alkotják (például: doru atlı, vagyis „vörös lovas” törzs). Ilyen a török eredetű székely népnév is, amely kezdetben „fehér patás lovat” jelentett. A törzs szóval együtt állandósult jelzős szerkezetben tehát „fehér patás (lovú) törzs” jelentést hordozott. Ebből a jelzős szerkezetből a melléknév jelentéstapadással törzsnévvé/népnévvé vált. A kutatásaim alapján kiderült az is, hogy

Idézet
a székelyek korai történelmét földrajzilag egészen Mongóliáig, időben egészen a 4. századig vissza lehet vezetni. Kijelenthetem, hogy a székelyek ősei a mai Mongólia északi részéről, a Tola-folyó környékéről származnak”

– szögezte le a tudós a Mandinernek adott interjúban. A fő bizonyító erőt firtató kérdésre válaszolva a nyelvész kifejtette, a kínai források átfésülése során derült ez ki, melyekben a sekel (szekel) törzs sījié (斯結) alakban fordul elő.

Galéria

Az elmélet szerint a székelyeket rengeteg minden köti a hunokhoz

Fotó: Barabás Ákos

Székelyek a hunok nyomában

A történelmi háttérre kitérve ismertette: Belső-Ázsiában a Ruru Birodalom felemelkedése a hunok egy részét 350-370 között menekülésre kényszerítette. Hozzájuk csatlakozhattak a székelyek őseinek csoportjai is, akik úgy tűnik, hogy az ázsiai hun törzsszövetséghez tartoztak.

Idézet
A mai székelyek őseinek egy része a nyugat felé menekülő hunokhoz csatlakozva 370 körül a Volga alsó folyása vidékére, majd az 5. század első felében a Kárpát-medencébe érkezett meg.

Ugyanakkor egy másik részük a délnyugat felé menekülő hunokhoz csatlakozott és a Balhas-tótól délre fekvő Ili-folyó és a – mai Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán egy részére kiterjedő – Fergana-völgy közötti régióba vándorolt.

Idézet
Mindezek alapján jelen ismereteink szerint a 4. századdal kezdhetjük a székelyek történelmét”

– olvasható az interjúban. Arra a kérdésre, hogy mi közük lehetett a székelyeknek a hunokhoz, Hakan Aydemir úgy válaszolt: rengeteg. A székelyek ősei a hunokhoz csatlakozva vándoroltak, s velük érkezett meg egy részük Kelet-Európába és a Kárpát-medencébe. Innen eredhet a székelyek hun- és Attila-hagyománya. Erre a kapcsolatra utal Anonymus azon jelentése is, hogy „a székelyek, akik kezdetben Attila király népe voltak”.

A török tudós szerint úgy tűnik azonban, hogy a székelyek elődei már korábban is a hun törzsszövetség tagjai voltak, sőt a keleten maradt székelyek 350 után is együtt mozoghattak a hunokkal, ugyanis a kínai források 552-től a Keleti Türk Kaganátus törzsei között a hun nevű törzs mellett majdnem mindig egy sekel nevű törzset is említenek; ez a szekel törzs pedig a székelyek keleten maradt elődeit takarja.

Idézet
Ezeken túl egyébként meggyőződésem, hogy a székelyek 15. századi és mai címerében szereplő nap és hold nem más, mint a kínai forrásokban a hunokra vonatkozóan említett nap és hold kultusz emléke”

– jelentette ki a Mandiner-interjúban.

A Mandiner.hu portálnak adott interjú első része itt olvasható teljes egészében, ugyanakkor a napokban a Demokrata is interjút készített Hakan Aydemir török kutatóval. A témára hamarosan a Krónika is visszatér.

Másik elmélet a „szökevény székelyekről”

Csupán egy hónappal a Hakan Aydemirrel készült interjú előtt a Mandiner egy másik új székelyeredet-elméletről is beszámolt. Keszi Tamás régész a Magyarságkutató Intézetnél publikált teóriája az úgynevezett szökevény székelyekről szól. Hipotézise a székely név etimológiájából indul ki: szerinte a szekely jelentése gyorsan mozgó, elszökő, „megugró” ember. Az etimológiát pedig összekapcsolta az úgynevezett „kóborlás” jelenségével.

Mint az interjúból kiderül, a Magyar Királyság megszületése kötelezettségeket is jelentett, ami alól egyesek kibújtak. Ugyanakkor a szabadok mellett jelentős szolgatömegek is éltek a Kárpát-medencében, akik szabadulni próbáltak uraiktól. Emellett a 11. században idegen támadások és trónharcok tették bizonytalanná az életet: aki menekülni akart a háborúk elől, az megpróbált gyéren lakott területekre költözni. A „szökevények” olyan helyeken telepedtek le, ahova a királyi hatalom nehezebben ért el. Itt olyan önszerveződő folyamat indult meg, amely végül hasonló struktúrákat hozott létre, mint amilyet a törzsi, nemzetségi szervezetben élő népeknél figyelhetünk meg – állítja Keszi Tamás, aki szerint így „születhetett meg” a székelység.

„Magyarázatot kap az is, hogy a székely név miért csak a 12. század elején bukkan fel először: az a társadalmi csoport, amelyiknek az elnevezésére használták, csak a 11. században született meg” – szögezte le az interjúban. Egyébként a Hakan Aydemirrel később készült Mandiner-interjúban megállapítja a szerző, hogy a török tudós elmélete cáfolja a szökevény székelyek teóriáját.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 19., vasárnap

Elfogták az erdőben bujdosó, 21 éves barátnője megölésével gyanúsított nagyszebeni fiatalembert – FRISSÍTVE

Őrizetbe vették azt a 24 éves Szeben megyei fiatalembert, akit barátnője megölésével gyanúsítanak – közölte vasárnap Elena Welter, a Szeben megyei rendőrség szóvivője.

Elfogták az erdőben bujdosó, 21 éves barátnője megölésével gyanúsított nagyszebeni fiatalembert – FRISSÍTVE
2024. május 18., szombat

Átadták a nagyváradi repülőtér új, a korábbinál négyszer nagyobb utasterminálját (VIDEÓ)

Átadták szombaton a nagyváradi repülőtér új, 40 millió eurós beruházással épült utasterminálját.

Átadták a nagyváradi repülőtér új, a korábbinál négyszer nagyobb utasterminálját (VIDEÓ)
2024. május 18., szombat

A csíksomlyói búcsú szónoka: az élő és éltető imádság megtartó ereje és forrása a ránk váró megújulásnak

Csak éltető és élő, tevékeny hittel lehet békét teremteni ebben a háború sújtotta világban, amikor fizikai, szellemi, lelki háború tör ránk, ezért van szükség a hitben és szeretetben való megújulásra – mondta Felföldi László, a pécsi egyházmegye püspöke.

A csíksomlyói búcsú szónoka: az élő és éltető imádság megtartó ereje és forrása a ránk váró megújulásnak
2024. május 18., szombat

A kampány kedvéért is felavatták a regionális kórház munkatelepét Kolozsváron

A kolozsvári regionális sürgősségi kórház építési munkálatainak hivatalos avatóünnepségén vett részt szombaton Alexandru Rafila egészségügyi miniszter, aki ez alkalomból kijelentette: érezhetően javulni fog az egészségügyi ellátás minősége Romániában.

A kampány kedvéért is felavatták a regionális kórház munkatelepét Kolozsváron
2024. május 18., szombat

Tönkretette a tűzijátékot szervező cég a vadonatúj szökőkutat az aradi román közigazgatás ünnepén

Csak néhány hétig élvezhették az aradiak a volt Nagypiac helyén kialakított park díszszökőkútjának sugár- és fényjátékát, pénteken az esti tűzijátékot szervező cég mikrobusza ráhajtott a járdaszinten lévő létesítményre, amely beszakadt a jármű alatt.

Tönkretette a tűzijátékot szervező cég a vadonatúj szökőkutat az aradi román közigazgatás ünnepén
2024. május 17., péntek

Magyar Levente a Krónikának: a magyar EU-elnökség előmozdíthatja Románia schengeni csatlakozását

Nagyot fog lendíteni Magyarország európai uniós elnöksége Romániának a schengeni övezethez történő teljes körű csatlakozásán Magyar Levente, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint.

Magyar Levente a Krónikának: a magyar EU-elnökség előmozdíthatja Románia schengeni csatlakozását
2024. május 17., péntek

Életre kelt Erdély főnixmadara, átadták a felújított gyalui várkastélyt

Életre kelt Erdély főnixmadara, megannyi erdélyi és magyarországi notabilitás jelenlétében pénteken átadták a felújított gyalui várkastélyt. A főnixmadár hasonlatot Tóthfalusi Gábor építész, a felújítási munkálatok tervezője használta.

Életre kelt Erdély főnixmadara, átadták a felújított gyalui várkastélyt
2024. május 17., péntek

Hároméves gyermek vesztette életét egy Szatmár megyei balesetben

Egy hároméves gyermek meghalt, másik két személy megsérült egy közlekedési balesetben pénteken a 19-es országúton, a Szatmár megyei Gombáspusztán.

Hároméves gyermek vesztette életét egy Szatmár megyei balesetben
2024. május 17., péntek

Alakul Temesvár déli körgyűrűje, de még várni kell a szalagvágásra

Nyolcvannégy százalékban elkészült és idén júliusban át is adják a forgalomnak Temesvár déli, Szerbia felé kivezető körgyűrűjét – jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.

Alakul Temesvár déli körgyűrűje, de még várni kell a szalagvágásra
2024. május 17., péntek

Aradiak könyörgéseit, volt szövetségi kapitányt is visz Csíksomlyóra az Össznemzeti Zarándokvonat

Több év kihagyás után idén Aradon állt meg a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors egyesülésével kialakított Össznemzeti Zarándokvonat, amely péntek hajnalban indult a budapesti Keleti pályaudvarról a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.

Aradiak könyörgéseit, volt szövetségi kapitányt is visz Csíksomlyóra az Össznemzeti Zarándokvonat