Múltkivetítés. A székelyek eredetét Mongóliában kell keresni a 4. században a török kutató szerint
Fotó: Pinti Attila
Több magyarországi portál is interjút készített a napokban Hakan Aydemir török kutatóval, akinek elmélete szerint sikerült megállapítani a székelyek eredetét.
2024. április 18., 19:132024. április 18., 19:13
Az 1968-ban született nyelvész, turkológus, altajista, az Istanbul Medeniyet Egyetem nyelvészeti tanszékének vezetője a Mandiner.hu portálnak adott interjújában „nagy hatású, tudományos eredményeiben és víziójában is lehengerlő elméletet mutat be”, mely szerint
Az interjú első, szerdán megjelent részéből kiderül, hogy a tudós magyar nyelven megjelent, A székely eredetkérdés megoldása című tanulmánya csak rövid összefoglalása egy nagyobb lélegzetű munkának: 2021-ben törökül megjelent egy könyve a régi török törzsnevekről, amelyben részleteiben tárgyalta a székelykérdést, egy új nyelvtörténeti módszert alkalmazva.
Az említett új módszer a népneveknek, azok alakváltozatainak és keletkezésük sorrendjének etimológiai elemzéseire vonatkozik. „A nyelvészetben ismert fa diagram elvén alapuló módszerrel, amit eddig még soha nem alkalmaztak a népnevek kutatásában, sikerült tisztáznom a székely népnév számos, eddig érthetetlen alakváltozatának egymáshoz való viszonyát térben és időben, és ennek segítségével meg lehetett állapítani az alakváltozatok kronológiai sorrendjét, ezáltal pedig lehetővé vált az etimológiai következtetések helyességének az ellenőrzése is” – nyilatkozta a kutató a Mandinernek.
– szögezte le. A módszertani újítás mellett egy merőben új forráscsoport, a kínai források bevonása a vizsgálatba tette lehetővé „a székelykérdés megoldását”. Ez pedig a következő: „A régi török törzsnevek egyik csoportját a lószín vagy ló-jegy nevekből, mint melléknevekből kialakult törzsnevek alkotják (például: doru atlı, vagyis „vörös lovas” törzs). Ilyen a török eredetű székely népnév is, amely kezdetben „fehér patás lovat” jelentett. A törzs szóval együtt állandósult jelzős szerkezetben tehát „fehér patás (lovú) törzs” jelentést hordozott. Ebből a jelzős szerkezetből a melléknév jelentéstapadással törzsnévvé/népnévvé vált. A kutatásaim alapján kiderült az is, hogy
– szögezte le a tudós a Mandinernek adott interjúban. A fő bizonyító erőt firtató kérdésre válaszolva a nyelvész kifejtette, a kínai források átfésülése során derült ez ki, melyekben a sekel (szekel) törzs sījié (斯結) alakban fordul elő.
Az elmélet szerint a székelyeket rengeteg minden köti a hunokhoz
Fotó: Barabás Ákos
A történelmi háttérre kitérve ismertette: Belső-Ázsiában a Ruru Birodalom felemelkedése a hunok egy részét 350-370 között menekülésre kényszerítette. Hozzájuk csatlakozhattak a székelyek őseinek csoportjai is, akik úgy tűnik, hogy az ázsiai hun törzsszövetséghez tartoztak.
Ugyanakkor egy másik részük a délnyugat felé menekülő hunokhoz csatlakozott és a Balhas-tótól délre fekvő Ili-folyó és a – mai Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán egy részére kiterjedő – Fergana-völgy közötti régióba vándorolt.
– olvasható az interjúban. Arra a kérdésre, hogy mi közük lehetett a székelyeknek a hunokhoz, Hakan Aydemir úgy válaszolt: rengeteg. A székelyek ősei a hunokhoz csatlakozva vándoroltak, s velük érkezett meg egy részük Kelet-Európába és a Kárpát-medencébe. Innen eredhet a székelyek hun- és Attila-hagyománya. Erre a kapcsolatra utal Anonymus azon jelentése is, hogy „a székelyek, akik kezdetben Attila király népe voltak”.
A török tudós szerint úgy tűnik azonban, hogy a székelyek elődei már korábban is a hun törzsszövetség tagjai voltak, sőt a keleten maradt székelyek 350 után is együtt mozoghattak a hunokkal, ugyanis a kínai források 552-től a Keleti Türk Kaganátus törzsei között a hun nevű törzs mellett majdnem mindig egy sekel nevű törzset is említenek; ez a szekel törzs pedig a székelyek keleten maradt elődeit takarja.
– jelentette ki a Mandiner-interjúban.
A Mandiner.hu portálnak adott interjú első része itt olvasható teljes egészében, ugyanakkor a napokban a Demokrata is interjút készített Hakan Aydemir török kutatóval. A témára hamarosan a Krónika is visszatér.
Másik elmélet a „szökevény székelyekről”
Csupán egy hónappal a Hakan Aydemirrel készült interjú előtt a Mandiner egy másik új székelyeredet-elméletről is beszámolt. Keszi Tamás régész a Magyarságkutató Intézetnél publikált teóriája az úgynevezett szökevény székelyekről szól. Hipotézise a székely név etimológiájából indul ki: szerinte a szekely jelentése gyorsan mozgó, elszökő, „megugró” ember. Az etimológiát pedig összekapcsolta az úgynevezett „kóborlás” jelenségével.
Mint az interjúból kiderül, a Magyar Királyság megszületése kötelezettségeket is jelentett, ami alól egyesek kibújtak. Ugyanakkor a szabadok mellett jelentős szolgatömegek is éltek a Kárpát-medencében, akik szabadulni próbáltak uraiktól. Emellett a 11. században idegen támadások és trónharcok tették bizonytalanná az életet: aki menekülni akart a háborúk elől, az megpróbált gyéren lakott területekre költözni. A „szökevények” olyan helyeken telepedtek le, ahova a királyi hatalom nehezebben ért el. Itt olyan önszerveződő folyamat indult meg, amely végül hasonló struktúrákat hozott létre, mint amilyet a törzsi, nemzetségi szervezetben élő népeknél figyelhetünk meg – állítja Keszi Tamás, aki szerint így „születhetett meg” a székelység.
„Magyarázatot kap az is, hogy a székely név miért csak a 12. század elején bukkan fel először: az a társadalmi csoport, amelyiknek az elnevezésére használták, csak a 11. században született meg” – szögezte le az interjúban. Egyébként a Hakan Aydemirrel később készült Mandiner-interjúban megállapítja a szerző, hogy a török tudós elmélete cáfolja a szökevény székelyek teóriáját.
Kolozsváron újra több ezres demonstrációt tartottak csütörtökön hét órától: ez a negyedik este volt, amikor tiltakozásokat szerveztek Románia nagyvárosaiban a szélsőségesség előretörése, az államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen.
Hogyha az erdélyi magyarok részt vesznek a december elsejei romániai parlamenti választáson, akkor nemet mondhatnak a magyarellenes uszításokra, magyarellenes hangokra is – mondta Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Franciaországból lopott személygépkocsival bukott le Krasznán egy 29 éves fiatalember, aki el akart menekülni a rendőrök elől a Szilágy megyei falu utcáin.
Az Arad Megyei Törvényszék életfogytiglani börtönbüntetésre és 2,5 millió lejes kártérítésre ítélte azt a férfit, aki tavaly egy aradi áruház parkolójában féltékenységből lelőtt és nyakon szúrt egy másik férfit, élettársát pedig félholtra verte.
A Temes megyei közgyűlés a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűléssel közösen nyújt be pályázatot vissza nem térítendő európai uniós támogatásra a határon átnyúló együttműködés programja keretében.
Havazásra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat 11 megyére.
Munkálatok miatt kiásott gödörbe borult egy autó csütörtök reggel Felsőboldogfalva térségében – számolt be a Hargita megyei rendőrség.
Kettős jubileumot ünnepeltek a népzene és néptánc szerelmesei a kincses városban múlt hét végén: 20 éves a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó, és 25 éves a rendezvényt szervező Ördögtérgye Néptáncegyüttes.
A kommunista diktatúrát megdöntő temesvári forradalom 35. évfordulója alkalmából háromnapos megemlékezést szerveznek a december 13–15. között a Bánság fővárosában.
Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!