Kató Béla (jobbra) leköszönő püspök eddigi helyettesének, Kolumbán Vilmos Józsefnek (középen) adja át a stafétát az Erdélyi Református Egyházkerület élén. Balra Ambrus Attila főgondnok
Fotó: Rostás Szabolcs
Kolumbán Vilmos József eddigi püspökhelyettest választotta püspökké csütörtökön az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlése. Kató Béla hat évre megválasztott utódja – akit ellenjelölt nélkül, egyetlen ellenszavazat mellett választottak meg a Kolozsvárt rendezett tisztújításon – székfoglaló beszédében céljának nevezte megőrizni Isten egyházát, tovább vinni, tovább építeni a belső intézményeket.
2024. december 12., 16:542024. december 12., 16:54
2024. december 12., 21:122024. december 12., 21:12
Kató Béla leköszönő egyházi vezető helyettesét választotta püspöknek az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) közgyűlése csütörtökön a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban. A választói közgyűlésen Kolumbán Vilmos József volt egyházkerületi főjegyző a 121 leadott szavazatból 120-at kapott, a közgyűlés egyetlen tagja voksolt ellene. A tisztségre más nem jelöltette magát.
Kolumbán Vilmos József 50 éves teológiai professzor, a kolozsvári Protestáns Teológia volt rektora az Erdélyi Református Egyházkerület 48. püspöke lett. A szavazatszámláló bizottság egyik tagja „Habemus episcopum” felkiáltással jelentette be a tisztújítás eredményét. A püspökön kívül főgondnokot is választott a közgyűlés, ők a következők: a tisztséget eddig is betöltő Ambrus Attila, továbbá Tőkés Zsolt és Rácz Levente.
Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspöke megtartja székfoglaló beszédét
Fotó: Rostás Szabolcs
Az új vezetőség mellett megválasztották az EREK Igazgatótanácsának és a Romániai Református Egyház Zsinatának új tagjait is. Az egyházkerület lelkészi főjegyzőjévé Szegedi László Tamás brassói lelkipásztort, presbiteri főjegyzővé Veres Zsombort, lelkészi jegyzővé Juhász Ábelt, presbiteri jegyzővé Nagy Attila Ignácot választotta a közgyűlés. Az egyházkerület missziói előadója Jakab István udvarfalvi lelkipásztort lesz a 2025-2030-as időszakot felölelő ciklusban, katekétikai előadó Bekő István Márton, zenei előadó Dénes Előd, ifjúsági előad Pap Ákos, műszaki előadó Zakariás Attila.
Az eredményhirdetés után Kolumbán Vilmos József megválasztott püspök beszédében köszönetet mondott az előtte járóknak, akik az anyaszentegyházért és közösségért az elmúlt években tettek. „Nagyszerű időknek voltunk tanúi, történelmi időknek, hiszen emberemlékezet óta nem újult meg és épült ennyi templom, gyülekezeti ház, óvoda, iskola, egyetem, bölcsőde, mint az elmúlt 6-12 évben. Hálásaknak kell lennünk mindazoknak, akik ezt lehetővé tették” – hangoztatta a teológiai professzor. Hozzátette, nem egy ember, egy közösség eredményei ezek, de külön köszönetét fejezte ki Kató Béla püspöknek a munkálataiért.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Önmagában a történelmi idő nem old meg semmit, ahhoz, hogy kihasználjuk, amit kaptunk, szükség van a felismerésre, akarásra, olyanokra, akik hallják, értik, megcselekszik az idő szavát” – fejtette ki Kolumbán Vilmos József, arról biztosítva a közgyűlést, mindent megtesz, hogy a neki szentelt bizalomnak eleget tegyen. „Bizakodással tekintek a szolgálatra, bízva abban, ami egyházkerületünk vezérigéje is: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? A célom pedig, őrizni Isten anyaszentegyházát és megőrizni a közösséget” – bocsátotta előre az új egyházi vezető.
Az egyházkerület élén kétszer hat éves mandátumon keresztül szolgáló Kató Béla püspök kijelentette, az elmúlt 12 év legboldogabb napja számára a mai: le lehet tenni a szolgálatot, hiszen van püspök és vannak egyházkerületi vezetők. „Ennél nagyobb öröm kell-e valakinek, hogy ezt megélhette?” – tette fel a kérdést a 70 éves Kató Béla. Szerinte az eredmény azt is bizonyítja, hogy megvolt a bizalom, a közgyűlés hitte, hogy jó úton megy az egyház tovább, és együtt sok mindenre képesek. „Egy sziget vagyunk mi ebben a nehéz világban: a békesség, a közös cél irányába való elindulásnak a szigete. Ezt meg kell őrizni, amit úgy tehettek meg, ha bíztok azokban, akik előttünk mennek” – zárta beszédét Kató Béla.
A reformáció már a 16. század ötödik évtizedében meggyökerezett az erdélyi magyar lakosság körében és a református teológia hamarosan uralkodóvá vált. 1559-ben a marosvásárhelyi zsinat elfogadta az úrvacsoráról szóló református tanítást, majd 1564-ben, a nagyenyedi zsinaton a helvét, illetve lutheri irányú reformációk elváltak egymástól. Ettől az időponttól számítható az erdélyi református egyház létrejötte, egyben az Erdélyi Református Egyházkerület is megszületett.
Az Erdélyi Református Egyházkerület földrajzi határai kezdettől fogva egybeesnek a történelmi Erdély határvonalával: északon a Lápos-hegység, keleten és délen a Kárpátok hegyvonulata, nyugaton az Erdélyi-szigethegység, a Királyhágó és a Meszes.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az 1884. évi debreceni református zsinat alkalmával ötödik egyházkerületként Erdély is betagolódott a magyarországi református egyházba, sajátos törvényeit továbbra is fenntartva. 1919 tavaszától az Erdélyi Református Egyházkerület Románia fennhatósága alá került, majd a trianoni békediktátum aláírása után (1920) Nagy Károly püspök letette az esküt a király előtt. A bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után az egyházkerület észak-erdélyi része visszatagolódott a Magyarországi Református Egyházba Vásárhelyi János püspök kormányzása alatt; a Romániában rekedt dél-erdélyi rész, Nagyenyed központtal, Nagy Ferenc püspökhelyettes irányítása alatt élt.
Az 1945-ös földreform az egyházközségi és kollégiumi földbirtokok újabb részét vette el, a maradékot a következő évtizedben a kialakuló termelőszövetkezeteknek kellett átadni. 1948-ban az összes felekezeti iskolát államosították teljes felszerelésükkel és ingatlanvagyonukkal együtt. 1951-ben az egyházközségek régi anyakönyveit a helyi néptanácsoknak kellett beszolgáltatni, később ezek az Állami Levéltár megyei fiókjaiba kerültek.
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
Napjainkban az Erdélyi Református Egyházkerületben 15 egyházmegye működik 505 anyaegy- házközséggel, amelyből 84 városi és 421 falusi gyülekezet, 85 leányegyházzal, továbbá 553 szórvánnyal. Összesen 521 önálló egység 1143 településen. Ezekben az egységekben, valamint kórházakban és tanintézetekben összesen 532 lelkész jellegű és 814 nem lelkész jellegű alkalmazott tevékenykedik.
Az egyházkerület református híveinek lélekszáma 291 939; a 2022-es népszámlálás során 495 ezren vallották magukat református vallásúnak Romániában, ahol 1992-ben még 800 ezer volt a reformátusok száma. Fennállása során az Erdélyi Református Egyházkerületnek – az unitárius egyházat megalapító – Dávid Ferenctől Kató Béláig 47 püspöke volt, az 1989-es rendszerváltást követően Csiha Kálmán (1990–2000), Pap Géza (2000–2012) és Kató Béla (2012-2024) töltötte be a tisztséget. A most megválasztott Kolumbán Vilmos a 48. egyházi vezető.
A Romániában működő másik református egyházkerület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a független erdélyi fejedelemség kezdete óta a debreceni – Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozott. A trianoni békediktátum, Erdély és a Partium Romániához csatolása nyomán alakult 183 egyházközséggel és nagyváradi székhellyel.
Minket, Isten igazán próbára tettél! – jelmondattal szervezték a 75 évvel ezelőtti államosításra emlékező rendezvényt Kolozsváron a ferences szerzetesek.
Nagy elismerést kapott a székely konyha: 2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet a Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) döntése alapján.
A kis kérődzők pestisének lecsengése után is nyomott maradt az exportra szánt idei bárányok felvásárlási ára Romániában. A mintegy 30-40 százalékos árcsökkenés negatívan érinti a juhtartó gazdákat, akik a mezőgazdasági miniszter közbelépését kérik.
A resicabányai Arsenal fegyvergyár újraélesztése után Románia konkrét lépéseket tesz a lőporgyártás terén is – utóbbi esetében köztudottan nagyon csehül áll, régóta a többek között Szerbiából származó importra támaszkodik.
Az erdélyi szászok 1224. évi kiváltságlevelének, az Andreanumnak a 800. évfordulója alkalmából szervez konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület december 12-én, csütörtökön Kolozsváron.
Tizenkétezer lejes bírságot kapott egy Krassó-Szörény megyei férfi, miután az út szélén magára hagyott egy kölyökkutyát.
Lengyelországban körözött lopott kamiont azonosítottak a határrendészek Románia nyugati határán – tájékoztatott szerdán az Arad megyei határrendészet.
Az ukrán kormány kedden jóváhagyta a Romániával kötött megállapodást a Tiszán átívelő új közúti híd megépítéséről – jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő.
Elkészült a Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió Babba Mária című, a csíksomlyói kegyhelyről és kegyszoborról szóló legújabb alkotása. Csíksomlyó az egyik leglátogatottabb Kárpát-medencei kegyhely, ezért is készült el a film.
Teljes mellszélességgel kiáll az RMDSZ a megvesztegetés elfogadásával meggyanúsított Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere mellett.
1 hozzászólás