Püspöki igehirdetés
Fotó: Jakab Mónika
Apanagyfalu 15. században épült műemlék templomát újította fel a helyi református gyülekezet a magyar kormány pénzügyi támogatásával. Az eredeti szépségében felújított Beszterce-Naszód megyei épületet a vasárnapi ünnepi istentiszteleten szentelte fel Kató Béla református püspök.
2021. július 04., 16:522021. július 04., 16:52
2021. július 04., 19:082021. július 04., 19:08
A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfalu felújított református műemlék templomát felszentelő áldással, ünnepi istentisztelet keretében adta át vasárnap délben Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Igehirdetését a gyülekezeti meghívóban szereplő 127. zsoltár első két verssorára építette, szellemi és lelki szükségletként szólt a templom szerepéről.
– fogalmazott. Pozitív példaként azt a kelet-európai törekvést értékelte, hogy egyre több templom épül, illetve egyre több templomot újítanak meg. Az egyházi elöljáró szerint ehhez a hatalmas munkához nem elegendő pusztán az emberi akarat: ez csak akkor lehet sikeres, ha sok imádsággal és Istenbe vetett bizalommal társul. Kató Béla szerint emberileg sok minden megtehetünk, de Istent soha nem szabad kihagyni számításainkból, legyen az családi hajlék, vagy éppen templom építése.
A templom és a harangláb egyaránt megújult Apanagyfaluban
Fotó: Jakab Mónika
Ennek hiányában az emberi tervek gyakran dugába dőlnek.
Kató Béla gondolatait folytatva Bányai Csaba esperes és az apanagyfalui lelkipásztor, Márton Z. Barna egyaránt azt hangsúlyozták, hogy Apanagyfalu számára a csodával határos módon sikerült összehozni a beszakadt mennyezetű templom felújítását. Már a kétezres évek elején megszületett a terv, de akkor a munkálatok pénzhiány miatt el sem indulhattak.
Brendus Réka a nagy magyar történelmi családok virtuális találkozóját idézte fel az egybegyűlteknek a templom falai között
Fotó: Jakab Mónika
Bő másfél évtizedet kellett várni, amíg az új lelkipásztor ígéretet kapott a Kolozsváron székelő püspöktől, hogy magyar állami támogatással valósíthatják meg régi álmukat. A beszakadt tetőzetű templomot a megyei műemlékvédelmi igazgatóság be akarta záratni, de a hívek továbbra is ragaszkodtak hajlékukhoz. Tudták: ha egyszer lemondanak a templomról, az épület tovább fog romosodni, és előbb-utóbb teljesen lakhatatlanná válik. Sok-sok várakozás után végül 2018-ban foghattak hozzá a mintegy 600 ezer euró összértékű beruházáshoz, amelynek finanszírozását az Erdélyi Református Egyházkerület közvetítésével a magyar kormány vállalta fel.
Márton Z. Barna apanagyfalui lelkipásztor csodának tartja a romos állapotban levő templom felújítását
Fotó: Jakab Mónika
Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője köszöntő beszédében úgy fogalmazott:
A látogató nem egy hatalmas katedrálisban talál rá a régi erdélyi történelemre, hanem a fák között meghúzódó csendes kis épületben. Brendus Réka a siker kulcsaként ennek a kis közösségnek az élni akarását és az összefogást hangsúlyozta. A történelemben visszamenve a budapesti kormány képviselője kiemelte, a templomot háromszáz évvel ezelőtt Kemény Jánosné Teleki Anna építtette újra a romjaiból. Mára egy létszámában kis magyar közösség újra megtette ezt, ami bizonyítja, hogy nem a szórványközösség létszáma, hanem annak lelkülete a fontos.
Az ünneplő közösséget Ioan Mureșan helyi polgármester és Ioan Dacian Antal ortodox pap is köszöntötte.
Sokan nem fértek be az ünnepi istentiszteletre
Fotó: Jakab Mónika
A templomi istentiszteletet követően Kató Béla az udvaron összegyűlt hívekhez szólva hangsúlyozta: egymagában egyetlen református család sem tud megmaradni. Ehhez kell a szűkebb és tágabb közösség összefogása. Ezt szolgálja a magyar kormány nemzetpolitikája, hiszen a különböző pénzügyi támogatásokban megnyilvánuló szolidaritás nélkül az apanagyfalui református közösségben is esélytelen lenne ekkora beruházásokban gondolkodni. „A magatok során ti is segítsetek másokon, más közösségeken. Ez legyen e jelentős támogatás elnyerésének és a templom felújításának az üzenete” – fogalmazott az egyházi elöljáró.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!