A kézdiszentléleki római katolikus erődtemplom és a felső-háromszéki „Szentföld” egy része madártávlatból
Fotó: Kocsis Károly
Sulyok Tamás köztársasági elnök a szombati csíksomlyói búcsún való részvételét követően hétfőn a felső-háromszéki Kézdiszentlélek római katolikus erődtemplomában vesz részt a községben hagyományosan pünkösdhétfőn tartandó búcsús szentmisén. T. Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános a Krónika megkeresésére elmondta, a „Szentföldnek” nevezett, hitéhez erősen ragaszkodó Felső-Háromszék közössége számára hatalmas megtiszteltetést jelent a köztársasági elnök látogatása. Kézdiszentlélek 2400 római katolikust számlál, de a hétfői szentmisén várhatóan háromezren is részt vesznek majd.
2025. június 03., 08:032025. június 03., 08:03
Nagy megtiszteltetésnek érzi a Kézdivásárhelytől mindössze 7 kilométerre található Kézdiszentlélek és a környék hívő közössége, valamint a szentléleki római katolikus erődtemplom plébánosa, T. Pál Ferenc, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök a csíksomlyói pünkösdi búcsút követően a felső-háromszéki falu impozáns templomában is részt vesz a hétfői pünkösdi szentmisén.
Ide is ellátogat a magyar köztársasági elnök pünkösdkor. A kézdiszentléleki patinás erődtemplom a 15. század második felében épült gótikus stílusban
Fotó: Kocsis Károly
T. Pál Ferenc a Krónika megkeresésére elmondta,
A kézdiszentléleki patinás erődtemplom a 15. század második felében épült gótikus stílusban, a 18. század folyamán a elsőt barokk stílusban átalakították. A templomot több szögre épült védőfal veszi körül, amelynek négy sarkán egy-egy kör alakú bástya épült. A templom búcsúját régi szokás szerint pünkösd másodnapján tartják – ezen a hagyományos szentmisén vesz részt Sulyok Tamás.
Perkő vagy Perkő-tető a Répát-hegység legdélibb nyúlványa, Felső-Háromszék oltárhegye. Tengerszint feletti magassága 719 méter
Fotó: Tuchiluș Alex
ahová Szent István napján, augusztus 20-án zarándokolnak el nagyon sokan a környékről, de távolabbról is. T. Pál Ferenc úgy nyilatkozott, az egész környék számára hatalmas megtiszteltetést jelent Sulyok Tamás látogatása, ugyanis korábban a köztársasági elnökök leginkább Csíksomlyót tisztelték meg jelenlétükkel, így örvendetes, hogy most Kézdiszentlélek is figyelmet kap ily módon.
én magam úgy becsülöm, hogy a hétfői szentmisén lesznek háromezren, hiszen a falu, a község számára mindenképp felemelő érzés. Köztársasági elnök urat nagy szeretettel várjuk, szimbolikusan mondva »hazajön«, hiszen összetartozunk, egy nemzet részei vagyunk” – mondta T. Pál Ferenc. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy Kézdiszentléleken a gyülekezet 2400 fős, a falu lakói kevés kivétellel mind római katolikusok – a cigányság zöme is.
A Kézdiszentlélek melletti Perkőn Szent István napján tartják hagyományosan a zarándoklatot
Fotó: Tuchiluș Alex
T. Pál Ferenc kitért arra, hogy mint mindenhol a Székelyföldön és Romániában,
A gyergyóalfalvi születésű T. Pál Ferenc immár 2013 óta szolgál Kézdiszentléleken, korábban Székelyudvarhelyen, majd Szászrégenben és Bögözben szolgálta a híveket. Mint mondja, immár nagy mértékben felső-háromszékinek érzi magát. Tizennégy évvel ezelőtt fejezték be az erődtemplom felújítását, az istenháza jó állapotban van.
Amint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapján a kézdiszentléleki templomról és plébániáról olvasható, az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint önálló egyházközség volt. Népességéről az első adat az 1567. évi adójegyzékből származik. A település lélekszáma a 19. század második felében és a 20. század 30-as éveiben volt a legnagyobb, amikor meghaladta a háromezret. Jelenleg megközelítőleg 2500 székely magyar és 350 magyar ajkú roma lakik Kézdiszentléleken.
A kézdiszentléleki templomot több szögre épült védőfal veszi körül, amelynek négy sarkán egy-egy kör alakú bástya épült
Fotó: Kocsis Károly
A falu lakóinak túlnyomó többsége római katolikus. Ezen kívül itt él még körülbelül 30 református és néhány unitárius. A cigányság vallási szempontból megosztott, jórészt római katolikusok, de vannak, akik a Jehova Tanúi közösséghez tartoznak. A 15. században épült kézdiszentléleki templom dísze az 1685-ből való főoltára, amely a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. Jelentős átalakításon ment keresztül Balázs György plébános idejében, 1988-ban, amikor a templomot kereszthajóval bővítették.
A Perkőre tartó zarándokok tavaly augusztus 20-án
Fotó: Tuchiluș Alex
A kápolna építésének időpontját egyes történészek a korai középkorra, mások a 17. század végére, 18. század elejére teszik. A Felső-Háromszék minden pontjáról jól látható kápolna évszázadok óta összegyűjti a környező falvak katolikus híveit, hogy augusztus 20-án, Szent István napján együtt emlékezzenek és imádkozzanak, hitükben, magyarságukban és az egyházhoz való hűségükben megerősödjenek.
A kézdiszentléleki istenházát a 18., 19., 20. és 21. században is restaurálták
Fotó: Kocsis Károly
1978–84 között egy lakóház átalakítása, bővítése révén hozott létre templomot magának a faluközösség, s ezt Árpád-házi Szent Margit oltalmába ajánlotta. Kiskászonban található a Búcsújárók emlékháza (1996-tól). Kézdiszentléleken található még a Szent Klára Öregotthon: 18 férőhelyes. 1995-től működik, és a mallersdorfi ferences nővérek vezetik.
Felső–Háromszék Szentföldként aposztrofált részének erős bástyája a kézdiszentléleki római katolikus templom, amely ugyan csak az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel első ízben, de az alapjait korábban lerakhatták.
Tizenhetedik éve szervezik meg minden nyáron a közös román–magyar járőrszolgálatot. Idén is közös járőrcsapatok teljesítenek szolgálatot a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió turisztikai övezeteiben.
Az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti 26,35 kilométeres szakaszának építése jól halad, és remény van arra, hogy sikerül betartani a szerződésben foglalt határidőt – közölte a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Folytatódnak az A1-es autópálya javítási munkálatai a dél-erdélyi szakaszon, a Temesvár–Déva menetirányban, egész pontosan Nagytopoly és Bálinc között. A rendőrség és a közútkezelő alternatív útvonalakat javasol az autósoknak.
A tordai önkormányzat úgy döntött, hogy a nehéz gazdasági körülmények és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás szükségessége miatt lemondja az idei városnapokat.
Három személygépkocsi és egy nyerges vontató ütközött össze hétfő reggel az A1-es autópálya 351-es kilométerénél, hat személy, köztük egy 8 és egy 14 éves gyermek, megsérült.
Egy 18 éves fiatalember meghalt. két másik 19 és 20 éves fiatal pedig megsérült, miután az autó, amelyben utaztak, felborult hétfőn reggel a Beszterce-Naszód megyei Les községben. A 19 éves sofőr leheletében 0,44 mg/l tiszta alkoholt mutattak ki.
A rendőrség szerint az argentin motoros okozta a Transzalpina magashegyi úton vasárnap délután történt, két ember életét követelő balesetet, amelyben két motorkerékpár ütközött össze.
Augusztus elsejétől várható a megszorító intézkedések nemcsak a vállalkozókat és a munkavállalókat, hanem a nyugdíjasokat és a családokat is érintik. A legfontosabb módosításokról és azok következményeiről Csomor Rozália könyvelő beszélt a Krónikának.
Balesetben életét vesztette vasárnap a Transzalpina magashegyi úton egy argentin és egy magyar motoros. Egyikük utasa többszörös sérüléseket szenvedett, a nőt mentőhelikopterrel szállították a nagyszebeni sürgősségre.
Biztonságba került három ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába, és segítséget kértek a román hatóságoktól, miután eltévedtek a hegyekben; egyikük állapota kritikus.
szóljon hozzá!