A kézdiszentléleki római katolikus erődtemplom és a felső-háromszéki „Szentföld” egy része madártávlatból
Fotó: Kocsis Károly
Sulyok Tamás köztársasági elnök a szombati csíksomlyói búcsún való részvételét követően hétfőn a felső-háromszéki Kézdiszentlélek római katolikus erődtemplomában vesz részt a községben hagyományosan pünkösdhétfőn tartandó búcsús szentmisén. T. Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános a Krónika megkeresésére elmondta, a „Szentföldnek” nevezett, hitéhez erősen ragaszkodó Felső-Háromszék közössége számára hatalmas megtiszteltetést jelent a köztársasági elnök látogatása. Kézdiszentlélek 2400 római katolikust számlál, de a hétfői szentmisén várhatóan háromezren is részt vesznek majd.
2025. június 03., 08:032025. június 03., 08:03
Nagy megtiszteltetésnek érzi a Kézdivásárhelytől mindössze 7 kilométerre található Kézdiszentlélek és a környék hívő közössége, valamint a szentléleki római katolikus erődtemplom plébánosa, T. Pál Ferenc, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök a csíksomlyói pünkösdi búcsút követően a felső-háromszéki falu impozáns templomában is részt vesz a hétfői pünkösdi szentmisén.
Ide is ellátogat a magyar köztársasági elnök pünkösdkor. A kézdiszentléleki patinás erődtemplom a 15. század második felében épült gótikus stílusban
Fotó: Kocsis Károly
T. Pál Ferenc a Krónika megkeresésére elmondta,
A kézdiszentléleki patinás erődtemplom a 15. század második felében épült gótikus stílusban, a 18. század folyamán a elsőt barokk stílusban átalakították. A templomot több szögre épült védőfal veszi körül, amelynek négy sarkán egy-egy kör alakú bástya épült. A templom búcsúját régi szokás szerint pünkösd másodnapján tartják – ezen a hagyományos szentmisén vesz részt Sulyok Tamás.
Perkő vagy Perkő-tető a Répát-hegység legdélibb nyúlványa, Felső-Háromszék oltárhegye. Tengerszint feletti magassága 719 méter
Fotó: Tuchiluș Alex
ahová Szent István napján, augusztus 20-án zarándokolnak el nagyon sokan a környékről, de távolabbról is. T. Pál Ferenc úgy nyilatkozott, az egész környék számára hatalmas megtiszteltetést jelent Sulyok Tamás látogatása, ugyanis korábban a köztársasági elnökök leginkább Csíksomlyót tisztelték meg jelenlétükkel, így örvendetes, hogy most Kézdiszentlélek is figyelmet kap ily módon.
én magam úgy becsülöm, hogy a hétfői szentmisén lesznek háromezren, hiszen a falu, a község számára mindenképp felemelő érzés. Köztársasági elnök urat nagy szeretettel várjuk, szimbolikusan mondva »hazajön«, hiszen összetartozunk, egy nemzet részei vagyunk” – mondta T. Pál Ferenc. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy Kézdiszentléleken a gyülekezet 2400 fős, a falu lakói kevés kivétellel mind római katolikusok – a cigányság zöme is.
A Kézdiszentlélek melletti Perkőn Szent István napján tartják hagyományosan a zarándoklatot
Fotó: Tuchiluș Alex
T. Pál Ferenc kitért arra, hogy mint mindenhol a Székelyföldön és Romániában,
A gyergyóalfalvi születésű T. Pál Ferenc immár 2013 óta szolgál Kézdiszentléleken, korábban Székelyudvarhelyen, majd Szászrégenben és Bögözben szolgálta a híveket. Mint mondja, immár nagy mértékben felső-háromszékinek érzi magát. Tizennégy évvel ezelőtt fejezték be az erődtemplom felújítását, az istenháza jó állapotban van.
Amint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapján a kézdiszentléleki templomról és plébániáról olvasható, az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint önálló egyházközség volt. Népességéről az első adat az 1567. évi adójegyzékből származik. A település lélekszáma a 19. század második felében és a 20. század 30-as éveiben volt a legnagyobb, amikor meghaladta a háromezret. Jelenleg megközelítőleg 2500 székely magyar és 350 magyar ajkú roma lakik Kézdiszentléleken.
A kézdiszentléleki templomot több szögre épült védőfal veszi körül, amelynek négy sarkán egy-egy kör alakú bástya épült
Fotó: Kocsis Károly
A falu lakóinak túlnyomó többsége római katolikus. Ezen kívül itt él még körülbelül 30 református és néhány unitárius. A cigányság vallási szempontból megosztott, jórészt római katolikusok, de vannak, akik a Jehova Tanúi közösséghez tartoznak. A 15. században épült kézdiszentléleki templom dísze az 1685-ből való főoltára, amely a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. Jelentős átalakításon ment keresztül Balázs György plébános idejében, 1988-ban, amikor a templomot kereszthajóval bővítették.
A Perkőre tartó zarándokok tavaly augusztus 20-án
Fotó: Tuchiluș Alex
A kápolna építésének időpontját egyes történészek a korai középkorra, mások a 17. század végére, 18. század elejére teszik. A Felső-Háromszék minden pontjáról jól látható kápolna évszázadok óta összegyűjti a környező falvak katolikus híveit, hogy augusztus 20-án, Szent István napján együtt emlékezzenek és imádkozzanak, hitükben, magyarságukban és az egyházhoz való hűségükben megerősödjenek.
A kézdiszentléleki istenházát a 18., 19., 20. és 21. században is restaurálták
Fotó: Kocsis Károly
1978–84 között egy lakóház átalakítása, bővítése révén hozott létre templomot magának a faluközösség, s ezt Árpád-házi Szent Margit oltalmába ajánlotta. Kiskászonban található a Búcsújárók emlékháza (1996-tól). Kézdiszentléleken található még a Szent Klára Öregotthon: 18 férőhelyes. 1995-től működik, és a mallersdorfi ferences nővérek vezetik.
Felső–Háromszék Szentföldként aposztrofált részének erős bástyája a kézdiszentléleki római katolikus templom, amely ugyan csak az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel első ízben, de az alapjait korábban lerakhatták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Információink szerint a labda a magyar fél oldalán van: miután azonosították a kialakítandó emlékhely területét, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal várja a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum fél részéről a tervek benyújtását, de erre nem került sor.
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!