2010. május 17., 09:322010. május 17., 09:32
A rendszerben az is gondnak számít, hogy „kétfejű”: a kórházépületek legnagyobb része a helyhatóság tulajdonában van, maga az intézmény azonban a minisztérium hatáskörébe tartozik. Erre az egyik megoldás az volna, ha az ingatlanok visszakerülnének az államhoz, a miniszter szerint azonban ez nem járna sok előnnyel. A másik elképzelés, amely teret hódít: a helyi önkormányzatok nagyobb beleszólást kapnának a kórházmenedzsmentbe, de ezzel együtt a szaktárca is megtart bizonyos mértékű kontrollt. Megállapítaná például az intézmények vezetőségének létszámát.
Cseke kifejtette, van olyan romániai kórház, ahol két orvosigazgató dolgozott, másutt az igazgatótanács állt tizenegy személyből, ami a tárcavezető meglátása szerint jócskán meghaladja a még hatékonynak számító létszámot. Elképzelései szerint a jövőben a négyszáz ágyasnál nagyobb kórházakban legtöbb négy tagból állhat az igazgatótanács, az ennél kisebbekben pedig elegendő egy orvos- és egy menedzserigazgató kinevezése. Cseke Attila az elmúlt öt hónapban nem kevesebb mint ötszáz kórházigazgatót távolított el a helyéről, a továbbiakban pedig több mint 9200 kórházi ágyat tervez megszüntetni országszerte. Úgy véli, az év közepén működőképes és nem túlméretezett, hatékony struktúrával rendelkező egészségügyi intézményeket képes átadni a helyhatóságoknak.
Az országban jelenleg mintegy ötmillió ember tartja fenn az egészségügyi rendszert, amelyből 22 millióan profitálnak, tíz évvel ezelőtt a hozzájárulást fizetők száma kétszer ennyi volt – jelentette ki Cseke Attila. Tervei szerint a jövőben azok, akik nem fizetik a hozzájárulást, alapellátás-csomagot kaphatnak, amely mellett újabb két-három kategória létesül, így minden állampolgár annyi ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatást kaphat, amenynyiért fizetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.
Látogatottsági adatok